Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Richter András: A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsíraszámára és coli tartalmára

180 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Dr. Richter A.: A Duna-vízállás és csapadékmennyiség hatása vizsgálatok eredményeit mutatja. A 3. táblázat a hozzátartozó kontingencia táblázatokat tünteti fel. Mindenütt feltüntettem a dunai vízszintnek és a csapadéknak a vizsgálat napjától visszafelé 1. táblázat Hungária-forrás 1952. év Bakté Coli Duna vízállás Csapadék Kelet rium szám szám 100 mlnapi 10 napi napi 10 napi ml-ben ben érték áclag érték átlag cm cm mm mm I. 8. 65 1,8 188 194 0 2,9 I. 22. 45 0 213 210 3,3 1,8 II. 12. 17 0 131 139 1 0,3 II. 26. 24 0 240 188 0,9 2,2 III. 3. 35 1,8 352 263 0 0,1 III. 11. 75 2 389 376 0 0,2 III. 30. 50 1,8 631 460 8,7 3,3 IV. 16. 30 0 603 572 0 0 IV. 28. 28 1,8 0 517 540 0 1,7 V. 9. 17 1,8 0 412 443 1 0,7 V. 15. 180 0 392 407 42,5 6,6 V. 26. 210 0 327 373 9,7 1,7 VI. 11. 190 1,8 390 398 0,8 0,5 VI. 25. 200 0 456 388 0 0,6 VI. 27. 75 2 402 403 8,8 1,7 VII. 5. 130 1,8 334 417 0 0,02 VII. 23. 90 2 244 261 0 0,7 VIII. 6. 55 0 186 191 2,7 0,08 VIII. 27. 120 0 248 211 2,8 1,3 IX. 4. 40 0 176 210 0 1,4 X. 12. 90 0 264 245 29,4 3,4 X. 20. 140 0 260 252 8,1 4,8 XI. 12. 135 0 424 395 5,5 9,7 XI. 27. 86 0 394 389 12 5,1 XII. 11. 75 0 346 413 0 0,1 XII. 28. 29 0 315 287 4,7 1,7 Hungária-forrás 1953. év 2. táblázat Kelet Baktérium szám ml-ben Coli szám 100 mlben Dunavízállás Csapadék Kelet Baktérium szám ml-ben Coli szám 100 mlben napi érték 10 napi átlag napi érték 10 napi átlag Kelet Baktérium szám ml-ben Coli szám 100 mlben cm cm mm mm I. 20. 17 0 200 239 0 0,8 I. 30. 23 0 173 181 2 0,2 II. 10. 20 0 246 281 0,4 0,2 II. 24. 0 0 240 243 0 0,07 III. 13. 2 0 270 305 0,3 0,03 III. 24. 20 0 265 305 0 0 IV. 10. 8 0 348 344 3,5 0,3 IV. 24. 45 0 300 305 0 0,6 V. 9. 43 0 324 326 0,6 5,1 V. 21. 200 0 357 349 11,1 2,1 VI. 4. 4300 6,1 359 388 3 1,8 VI. 19. 4700 5,6 380 323 0 6 VII. 3. 210 0 465 401 22,2 1,8 VII. 16. 27 0 530 485 0 0,3 VIII. 12. 42 0 411 431 0 1 VIII. 31. 2 0 266 277 0 0,3 IX. 10. 14 0 179 273 5,8 0,5 IX. 22. 22 0 150 167 1,1 0,4 X. 3. 50 0 164 154 0 0,1 X. 31. 35 0 118 129 0,8 0,1 XI. 10. 46 0 121 125 0 2,4 XI. 22. 21 0 100 107 0 0 XII. 10. 5 0 77 81 0 0,07 XII. 27. 7 0 64 64 0,5 0,05 3. táblázat A Hungária-forrás vizsgálati eredményeinek statisztikai elemzése 1. A számítás menete: + — "T a b a + b c d c + d a + c b + d N N = a + b + c + d. (ad — be)

2-IST > + b) .(c + d).(a + c).(b + d) A x

2-ekhez tartozó valószínűségek (P) értékeit táblázatokból keressük ki. 2. Az összcsiraszám változásainak elemzése 1952. évben a) a Duna-szinthez, b) a csapadékhoz viszonyítva. Összcsiraszám változások: Összcsiraszám változások: a) Dunaszint változások napi értéke b) Csapadék változások napi értéke + — + + 7 2 9 + 9 3 12 •— 4 12 16 — 7 7 14 11 14 25 16 10 26 = (6.512 P i= 1% ;r = 1.706 P = 30% Az összcsiraszám és Dunaszint változás összefüggése statisztikailag jelentős, mert hasonló eredményt egyedül a véletlen folytán csak minden századik esetben kapunk, míg a csapadékhoz viszonyított változások már a véletlen folytán is minden 3—4. esetben hasonló eredményt adnak, összefüggés nem vehető fel. 3. A coliszám változások 1952. évben. Coliszám változások: a) Dunaszint változások Coliszám változások: b) Csapadék változások + — . + 4 6 10 — 2 13 15 6 19 25 + — + 1 11 12 — 2 12 14 3 23 26 X

2 = 2.339 P = 13% X

2 = 0.224 P = 64% A coliszám változások szorosabb kapcsolatot mutatnak a Duna-szinthez, mint a csapadékhoz, az összefüggés azonban nem jelentős. számított 10 napos átlagát és itt is figyeltem a párhuzamot, azonban a számításokból kiderül, hogy szorosabb a kapcsolat az aznapi értékekhez, mint a 10 napi átlagokhoz, úgy, hogy továbbiakban ezekkel nem foglalkozunk. A baktériumszámolások mellett kémiai vizsgálatokat is végeztünk. Meghatároztuk a forrásvizek oxigén fogyasztását, ammónia, össznitrogén és klorid-tartalmát, egyes esetekben a nitrát tartalmát is. Ezúton mondok köszönötet Bányai Barna vegyész kartársnak e vizsgálatokban nyújtott segítségéért. A vizsgálatok eredményeit részletesen nem közlöm, mert a kémiai változások a bakteriológiai ingadozásokat csak tompán követik. Ez érthető, mert nagyhozamú rheothermalis jellegű forrásokat vizsgáltunk, ahol az esetleges változásokat a mélyből feltörő víz kicserélődés