Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Richter András: A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsíraszámára és coli tartalmára

Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 178 Szerző két éven át vizsgálta a budai hévforrások vizének összcsiraszámát és coli-számát. Összefüggést keresett a baktériumszám, a Dunavízállás, valamint a csapadék értékei között. Célja a foglalások és vezetékek hibáinak a felderítése. A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsiraszámára és coli-tartalmára Dr. RICHTER ANDRÁS, Technikai munkatárs: SZTANCSIK JÁNOS Már régi vizsgálók megállapították, hogy több budai hévforrás hozama függ a Duna vízállásától (Molnár 1869. Vári Szabó 1871. Mádai• 1927. Pálfy 1929.). A kérdést legalaposabban Papp Ferenc és munkatársai tanulmányozták (1937, 1942, 1952). A hozamra gyakorolt hatás mechanizmusa részleteiben még nem teljesen tisztázott. Általában azt tartják, hogy a hatás közvetett, magas vízálláskor a Dunavíz megnövekedett hidrosztatikai nyomása megnehezíti a forrásvizek elszivárgását. Lehetséges azonban, hogy a magas vízálláskor megemelkedett talajvízből jut ilyenkor a forrásokba. Ezt a felfogást alátámasztaná, ha a hozamnövekedéssel a hőmérséklet csökkenése járna együtt. Az irodalmi adatok a kérdésben nem egységesek. Vári Szabó szerint a hozammal együtt a hőmérséklet is emelkedik, Molnár szerint a hőfok változatlan marad, Papp F. szerint általában az ingadozás lényegtelen, bár kivételek is vannak. (Császár-fürdő, Mária-forrás, Gellért-forrás.) A csapadék hatását Pálfy és Papp F. figyelték. Pálfy a Rudas-fürdő forrásait figyelte, de eredményeiből nem von le következtetést. Papp Ferenc vizsgálataiban nem tudott összefüggést kimutatni (1942) (Rudas-fürdő Mátyás-forrás). A kérdés megközelítésére a források rendszeres bakteriológiai vizsgálatát választottuk, ugyanakkor figyeltük a Duna vízszintet és a csapadék viszonyokat is, mert a baktériumszámokat befolyásolhatják az esetleg keveredő felületi vizek. A helyszíni szemlék azt mutatják, hogy erre több forrásnál megvan a lehetőség. Vizsgálati módszerek: Az össz csiraszámot 37,0 C°-on, agaron 48 óra múlva határoztuk meg, 1952-ben 2, 1953-ban 3 lemezre való szélesztéssel. A coliszám meghatározásához a leoltásokat fenolvörös laktóze-bouillonba végeztük. A leoltott mennyiségek: 5x25 ml, 5x10 ml, 5x1 ml, 5x0,1 ml, 5x0,01 ml, 5x0,001 ml. A eoliszámot a savat és gázt fejlesztő csövek száma alapján a Hoskins-féle táblázatokból határoztuk meg. A coli megerősítése eosin-methylenkék lemezen történt. A kémiai vizsgálatokat a Hidrológiai Társaság Bizottsága által kiadott előírások szerint végeztük. A Duna vízállás-értékeit a VITUKI bocsátotta rendelkezésünkre. A számok a Budapest Molotov-téri mérce reggel 7 órakor végzett leolvasásait adják. A csapadék-mennyiség adatait az Országos Meteorológiai Intézettől kaptuk. Értékei Budapest II. Kitaibel Pál utca l-ben lévő állomásra vonatkoznak. Mintavétel a szabvány előírásai szerint történt. Mindenütt igyekeztünk a feltörési helyet legjobban megközelíteni. Csőkutaknál az első csapból vettük a mintát, ivóforrásoknál viszont a fogyasztás helyénél vizsgáltunk. A mintavétel kéthetenként vagy annál gyakrabban történt. Forrásonkint évente átlagban 26 mintát dolgoztunk fel. Vizsgált források. Bár a budai hévforrások eredetük és kémiai összetételük szempontjából sok hasonlóságot mutatnak, mégsem elégedhettünk meg egy forrás vizsgálatával, mert az egyedi viszonyokban levő nagy eltérések elsősorban a bakteriológiai eredményekre lehetnek hatással. Ezért kezdetben 6, 1952 szeptembere óta 12 forrást figyeltünk meg. Az összeválogatás úgy történt, hogy ellenőrzési lehetőségünk is legyen. A következő vizeket vizsgáltuk. I. A Császár-fürdő területén 1. Antal-forrás. A gazdasági udvaron levő 4 aknából álló foglalás. Vízmélység : 508— 555 cm között. Hőmérséklete : 61 C°. Közelében levezető csatorna hi'izódik. Felületi vizek hozzáfolyása is lehetséges. 2. János-forrás. A fürdő épületében levő aknás foglalású forrás. A vízmélység erősen változó, magas dunai vízálláskor az egész helyiség víz alá kerül. Felületi vizektől védett. Hőm.: 58 C°. 3. Török-forrás. A Frankel Leó út 54. számú épület alatt levő zárt medence foglalású karsztvíz forrás. Hőm.: 21—29 C° között változik, mert benne különböző rétegekből származó vizek keverednek. II. Lukács-fürdő területén 4. Lukács-forrás. 23,6 m mélységű negatív csőkút. Hőm. : 58 C°. Felső vezetéke körül magasabb dunai vízálláskor a talajvíz meggyűlik. Közelében elvezető csatorna húzódik. (Megjegyzendő, hogy a Fővárosi Gyógyfürdők V. 1952 őszén a vezetéket rendbehozatta, ezért az 1953. évi számok közvetlenül nem hasonlíthatók össze az előző évivel.) 5. Római-forrás. A Lukács-fürdő udvarán levő szabad vízfelületű medence foglalás. A medence felett híd vezet át. Csapadék víz számára hozzáférhető. Hőm. : 23—24 C°. 6. Malomtó. A Boltív és a Tárna forrásokból duzzasztással létesített tó. Környezete eléggé elhanyagolt. Hőm. : a híd közepénél 23,5— 24,4 C° körüli, a levegő hőmérsékletétől is függ.