Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Richter András: A Duna-vízállás és a csapadékmennyiség hatása a budai hévforrások vizének összcsíraszámára és coli tartalmára

Dr. Richter A.: A Duna-vízállás és csapadékmennyiség hatása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 179 III. Rudas-fürdő területén 7. Hungária II. forrás, 8. Attila-forrás, 9. Juventus-forr ás. Ezek fúrt pozitív csőkutak, a Hungária II. közel az úttesthez, a Juventus a Duna mellett található. Valamennyi vízszine a Duna 0-pontja felett helyezkedik el (az Attila pl. 9 m-el). A mintavétel az ivócsarnokban levő csapokból történt. IV. Gellért-fiirdő területén A forrásmedence 17 forrásból táplálkozik, mélyen a Duna szintje alatt található. A foglalás módja : zárt medence. A medence összeköttetésben van egy hattyú-nyakkal ellátott csatorna útján a Dunával. Itt 1925-ben és 1942-ben a dunavíz betörését figyelték meg. Mintát három helyen vettünk : 10. az l-es ágban, mely leginkább izolált a többitől ; 11. a IX-es ágban, mely az összekötő csatornához van közel, végül 12. a szívókosárnál gyűjtött vizet vizsgáltuk. A kiválasztott forrásokat a következő módon csoportosíthatjuk : I. Természetes vízelőtörések : 1. Nyílt medence foglalás, szabad vízfelület. Római-forrás, Malomtó. Elsősorban a csapadék hatását kívántuk tanulmányozni. 2. Zárt medence foglalások. a) Török-forrás. (A Duna vízszintje felett.) Az első kettőnek a kontrollja. b) Gellért-forrás. (Duna vízszintje alatt.) A talajvíz hatásának megfigyelésére látszott alkalmasnak. Kontrollja a Török-forrás. 3. Aknás foglalások. A Duna vízszintjéhez közel. Ugyancsak a Duna vízállása és talajvíz tanulmányozására választottuk. a) Antal-forrás. Csapadékvíz számára is hozzáférhető. b) János-forrás. Csapadékvíztől védett. II. Pozitív csőkutak, magasan a Duna-vízszint felett. Hungária II. Juventus, Attila források. III. Negatív csőkút: Lukács-forrás a Duna-szinthez közel az előbbiek kontrollja. Az eredmények ismertetése előtt hangsúlyozzuk, hogy az 1952. és 1953. évi eredmények abszolút számai általában nem hasonlíthatók össze. Ennek két oka van : 1. a Fővárosi Gyógyfürdők V. vezetősége vizsgálatainkat állandóan figyelemmel kísérte és a kapott eredmények útmutatása alapján 1952 végén számos műszaki hibát kiküszöbölt. Ezért az 1953. évi abszolút számok kedvezőbbek. 2. A két év időjárási és víz járási viszonyai nagyon különböznek egymástól. Ugyanakkor a csapadék összege 39 mm-el marad a sokévi átlag alatt. 1953-ban a csapadék maximuma a VI. hóban, a Duna vízszintjének maximuma pedig a VII. hóban jelentkezik. Ezek a viszonyok tették lehetővé a csapadék és a vízszint hatásának különálló megfigyelését, mert általában a kettő egymással a fentinél kifejezettebb párhuzamot mutat. Az összefüggés statisztikai elemzésének módszerei. Ezen a téren több nehézséget kellett leküzdeni, mert még nem alakult ki egységes irodalmi álláspont a választandó statisztikai módszerekre vonatkozólag. A legegyszerűbb módszer a vizsgálati eredmények görbéinek egybevetése. Ezt a módszert csak tájékozódásra alkalmazhattuk, mert a baktériumszámok és coliszámok igen nagy skálán (0—160 000-ig) gyorsan ingadoznak, ami a becslést bizonytalanná teszi. A korrelációs együttható számítása általánosan ajánlott eljárás. Ezt is csak tájékozódásra használhattuk, mert az eredményekből kapott sorok nem mutatják a normális eloszlást és ilyenkor a korrelációs együttható hamis képet adhat. Viszont a baktériumszámok nagy ingadozásaiból létrejövő kiugró értékek a számításban szereplő négyzetremelés miatt az összefüggést szorosabbnak tüntetik fel, mint a valóságban. Ezenkívül az egyes forrásokra kapott értékek nem adhatók össze, csak a transzformáció után. Elosztásmentes módszert kellett tehát választanunk. Legmegfelelőbbnek látszott a ,,chi négyzet" próba, ennek egyszerűsége mellett előnye, hogy értékei összeadhatók. Az M. T. A. Matematikai Kutató Intézete Orvosi Matematikai Statisztikai Csoportja vezetőjének, Juvancz Iréneusz dr.nak tanácsára az elemzést a következő módon végeztük : A vizsgálati eredményeket időrendiségük sorrendjében oszlopban tüntettük fel. A baktériumszámok oszlopában az egyes értékeket pozitív vagy negatív jellel láttuk el, aszerint, hogy az előző értékhez viszonyítva emelkedtek, vagy csökkentek az eredmények. Hasonlóan jártunk el a vízszintet és a csapadékmennyiséget feltüntető oszlopokban is. (Az elbírálás alapja nem pusztán a numerikus érték volt, hanem kiindultunk abból a feltevésből, hogy összefüggés esetén magasabb vízszintnél, ill. nagyobb csapadékmennyiségnél nagyobb baktériumszám várható. Számításba vettük a baktériumszám meghatározásának pontosságát is.) Ilyen módon a baktériumszámot a vízszinthez, vagy a csapadékhoz viszonyítva, egy-egy előjel párokból álló oszlopot kaptunk. A párok megoszlását négymezős-kontingencia táblában számoltuk ki. Ebből meghatározva a chi négyzet értékét, meghatározhatjuk a hozzá tartozó valószínűség (P) nagyságát. A próba tehát arra felel, hogy, ha a baktóriumszám és a dunai vízállás között nincs párhuzam, mi a valószínűsége annak, hogy a véletlen folytán is hasonló eredményeket kapjunk. Ha ez a valószínűség kicsi, az összefüggést elfogadjuk. (Az összefüggés nem feltétlenül jelent okozati összefüggést.) Meg kell állapodnunk abban, hogy mekkora az a valószínűségi határ, amelyet ezeknek az összefüggése szempontjából elég kicsinek fogadhatunk el. Ezt a határt 10% valószínűségnek vettük a szokásos 5% helyett, mert a mi esetünkben a feltett kérdés úgy szól, hogy bizonyos esetekben van-e összefüggés a vizsgálati eredmények között. A vizsgálatok és az elemzés menetét a Hungária II. forrás adatain mutatom be. Az 1. táblázat az 1952. évi, a 2. táblázat az 1953. évi