Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Almássy Gyula–Dezső István–Kovács Edit–Straub János: Magyarország természetes vizeinek urántartalma I.
Almássy—Dezső—Kovács— Straub: Természetes vizeink urántartalma Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 165 A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy a vizsgált vidék vizei több-kevesebb uránt tartalmaznak. A nagy urántartalom szempontjából különösen feltűnő Tiszaluc és környékének északi része. A vizek urántártalmának ismerete két szempontból lényeges : 1. Népegészségügyi szempont, mert a vizsgált urántartalmú vizek legtöbbje táplálkozási célokat szolgál és nem közömbös, hogy az urántartalmú víz útján mennyi urán kerülhet be a szervezetbe. 2. Népgazdasági szempont, mert a vizek fémnyomtartalmából sok esetben következtetni lehet a talaj fémtartalmára, ennek megfelelően a vizek urántartalmának ismerete uránlelőhelyek felkutatását teheti lehetővé. Az említett két szempontból kiindulva kezdtük el az ország vizeinek vizsgálatát urántartalom szempontjából. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy Hazánk vizeit ilyen szempontból vizsgálni nemcsak érdemes, hanem szükséges is. Kegyelettel emlékezünk Dr. Straub János professzor Ürra, aki Intézetünkben a hazai természetes vizek urántartalmának vizsgálatát beindította és ezzel felhívta figyelmünket a probléma jelentőségére. IRODALOM [1] K. Rankama, Th. G. Sahama : Geochemistry 636. old., 1949. Chicago. [2] K. Rankama, Th. G. Sahama : Geoohemistry 266. old., 1949. Chicago. [3] F. Hernegger, B. Karlik: Sitzungsberichte d. Matliem.-naturw. kl. ab. II. a, 144. Bd., Heft 5. u. 6., S. 217, 1935. [4] D. O. Stewart, W. C. Bentley : Science, July 9, 1954., Vol. 120. No. 3106 pages 50—51. [5] D. 0. Stewart, H. W. Crandall : J. of. the American Society 73, 1377/1951. [6] G. R. Price, R. J. Ferretti, S. Schwartz : Analytical Chemistry. 25, 1953. 322 old. [7] E. L. Nichols, M. Slattery : Journ. Soc. Amer. 12, 449. (1926). Uranium Content of Surface Waters in Hungary Gy. Almássy— I. Dezsö— F. E. Kovács— J. Straub The uranium content of natural surface waters has been determined. Uranium had been extracted by applying dibuthyl phosphate and the determination has been carried out by means of the fluorometric method. The paper contains some 150 data on the uranium content of inland waters. A Duna jogviszonyai Érdekes és magyar szempontból is igen figyelemreméltó kiadvánnyal bővült a Duna jégviszonyaival foglalkozó szakirodalom. A Dunabizottság orosz és francia nyelven „Doklad o ledovom rezsime reki Dunaj" (Rapport sur le regime des glaces du Danube") címen összeállította és a partmenti államok megbízottainak rendelkezésére bocsátotta a Duna -Dévény— Szulina közötti szakaszának jégviszonyairól szóló áttekintő összefoglalóját. Előzményként megemlíthetjük, hogy a munka a Dunabizottság 1956. évben tartott XIV. ülésszakának határozata alapján készült. Az ülésszak elrendelte, hogy a Bizottság apparátusa — felhasználva a tagállamoktól bekérendő adatokat és ezek szakköreinek közreműködését — készítsen tudományosan megalapozott összefoglaló jelentést a Duna jégviszonyairól és javaslatot tervezzen a jéglevonulás megjavítását és a jégtorlaszok keletkezésének megakadályozását célzó intézkedésekre. A Dunabizottság Titkárságának Műszaki Osztálya hazánkfia Horváth Sándor irányításával gyorsan és dicséretet érdemlő alapossággal oldotta meg feladatát és 67 oldal terjedelmű jelentést készített, amelyhez 4 részletes táblázat és 40 rajzmelléklet tartozik. A jelentés az összegyűjtött adatok statisztikai feldolgozását tartalmazza. A munkánál a szakaszonkénti értékelés módszerét alkalmazták és ennek megfelelően a folyamot Dévény—Szulina között 15 szakaszra osztották. A hazánkat érintő szakasz 6 részre tagozódik és a magyar Duna jégjelenségeit a feldolgozás Dévény—Gönyű, Gönyű—Szob, Szob—Budapest, Budapest—Dunaföldvár, Dunaföldvár—Mohács és a Mohács—Drávatorok szakaszfelosztás szerint tárgyalja, A munka 3 részre oszlik. Az 1. részben találhatjuk az 1900—01—1955—56. közötti időszak jégjelenségeire vonatkozó észlelések statisztikai feldolgozását, a 2. rész közli a statisztikai feldolgozásra alapozott általános következtetéseket és javaslatokat, míg a 3. rész a szükségesnek vélt további kutatások tervezetét tartalmazza. A jégjelenségek gyakoriságát a november l-e március 31-e közötti időszakban 5 napos időközökben vizsgálták és rajzban közlik a feldolgozás eredményeit. A jelentés tartalmazza a „jégmegállási jellemzőket", azaz a beállás tartamának a jeges időszak %-ában kifejezett értékeit, amelyek az egyes folyószakaszok mederviszonyainak mérőszámai. így pl. a Gönyű—Szob szakasz jégmegállási jellemzője 30,0, míg a Dunaföldvár—Mohács közötti szakasz jellemzője 62,4%. A gyakorisági számítások kimutatták azt, hogy a Duna Szob—Dunaföldvár közötti szakaszán a jégmegjelenés gyakorisága 94,6%, tehát 100 tél közül csupán 5 esetben valószínű a folyam jégmentessége. A Vaskapu a jégjelenségek szempontjából is Dévény és Szulina között 2 szakaszra osztja a Dunát. A felső szakaszon, tehát a Dévény—Vaskapu közötti Közép-Dunán a jég a Mohács—Drávatorok közötti kedvezőtlen helyszínrajzi viszonyokkal jellemezhető részen áll meg a legkorábban és innen a beállás felfelé halad, míg a Drávatorok alatt a beállás felülről lefelé haladva néhány nappal megkésik. A Vaskapu alatti Dunaszakaszra vonatkozóan is részletes feldolgozást végeztek, noha itt az észlelési anyag jóval kevesebb. Az Al-Dunán a beállás a legkorábban a Braila—Szulina közötti torkolati szakaszon jelentkezik. (Folytatása a 170. oldalon.)
