Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Nagy Zoltán–N. Pólyik Edit: Nyomelemek kimutatása hazai vizekben
Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 166 Szerzők hazai ásvány- és ivóvizekben vizsgálták a nyomelemek előfordulási gyakoriságát. A balneotherápiás hatásmechanizmus szempontjából érdekes és tanulságos ez a vizsgálat. Nyomelemek kimutatása hazai vizekben* NAGY ZOLTÁN és N. PŐLYIK EDIT A hazai ásvány- és ivóvizek összetételére vonatkozó ismereteink még eléggé hiányosak. Ennek oka az, hogy a régebbi elemzések elkészítésének idején a mai fejlett vizsgálati mikromódszerek, mint a kolorimetria, a polarográfia, a színképelemzési eljárások ismeretlenek voltak. Ezért rendszerint megelégedtek a kutatók a nagyobb mennyiségben jelenlevő mintegy 10—12 alkatrész meghatározásával. A vizek azonban mindig tartalmaznak igen csekély mennyiségben előforduló alkatrészeket, úgynevezett nyomelemeket. Ma már egyre többet tudunk a nyomelemek biokémiai hatásáról és arról, hogy jelenlétük a szervezetben müyen jelentőségű. Ezért a nyomelemek ismerete nemcsak az ásványvíz összetételének teljessége miatt fontos, hanem a víz gyógyhatásának megítélése szempontjából is. Nemcsak balneológiai, biokémiai téren érdekel bennünket a vizek nyomelemtartalma, hanem sokszor a geokémiai problémák tisztázásánál is. Az irodalomban sok adatot találunk a vizekben előforduló nyomelemekről. A kutatók javarésze a vizsgálatot színképelemzéssel végezte el, amely tudvalevőleg igen alkalmas a kis mennyiségben jelenlevő alkatrészek, különösen pedig a fémnyomok vizsgálatára. Az irodalmi adatokból megállapítható, hogy a természetes vizekben a nagyobb mennyiségben jelenlevő alkatrészeken kívül, mintegy 29—30 fajta fém mutatható ki nyomelemként. Ezek a következők : Al, Ag, Au, As, Ba, Bi, Be, Cd, Co, Cr, Cu, Cs, Ga, Ge, Li, Mn, Mo, Ni, Pb, Rb, Sb, Sn, Sr, Th, Ti, U, V, W, Zr, és Zn. Mi az utóbbi időben különböző helyekről származó és különböző típusú víz nyomelemzését végeztük el. A vizsgálatokat általában színképelemzés segítségével a vizsgálandó víz 50—100 ml-ének szárazmaradékával végeztük. A szárazmaradékból 5—10 mg-ot színképüeg tiszta szénelektród megfelelően előkészített furatába vittünk. (Egyes esetekben a fémnyomokat előzetesen dúsítani kellett.) Az így előkészített anyagot váltóáramú ívben gerjesztettük. Színképfel vételeinket Q24-es kvarc-spektrográffal aránylag hosszú expozíciós idő mellett készítettük azért, hogy a fémnyomokra nagyobb kimutatási érzékenységet érjünk el. A nyomelemek kimutatása azok ultraibolyában legérzékenyebb vonalai alapján színképvetítő segítségével történt. A minőségi elemzést a leggyakrabban előforduló 19 nyomelemre az eredeti forrás-, hőforrás-, ásvány- vagy ivóvíz szüretlen vizéből végeztük. * Közlemény a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Intézetéből. Igazgató : Dr. Straub János egyetemi tanár. A kapott eredmények a mellékelt táblázatban láthatók. A i jelzés az igen gyenge színképvonalat jelzi, tehát az illető fém kimutatási határát. A bizonytalanul kimutatható fémeket ?-lel jelöltük. Ezek a fémek durva mennyiségi becslés szerint általában 1—20 yj 1 koncentrációban vannak jelen. Némelyek, mint pl. AI, Li, Mn, Zn, 20 y/1 feletti koncentrációban szerepelhetnek. Az ábrán a vizsgált vizekben a fémek előfordulási gyakorisága látható. Megállapítható, hogy a fémnyomok közül a vizsgált hazai vizekben a leggyakrabban előforduló elemek a Ti, Cu, Mn, V, Al, Ag, Pb, Sr, Ba, míg az As, Be, Cd, Co, Mo, Ni csak ritkábban mutatható ki. A szárazmaradékból történő színképi fémnyom kimutatással kapcsolatban meg kell jegyeznünk azt, hogy a kimutatás érzékenysége nem minden elemre egyforma. A megközelítő kimutatási érzékenység ívgerjesztést használva a következő, ha kb. 500—1000 mg a szárazmaradék súlya : Ag s C u > Cr = Li > Mg = Ca = A I > 0,25 — 1 y/1 0,5 —2 y/1 > Bá = Mo = Mn = Ni = Pb = Sr = V > 1 —'6y/í > Co = Sn = Ti = C d > As = Zn 3 — 10 y/1 10 —30 y/1 Nagyobb sótartalom és főleg nagyobb nátrium-, kálium-ion tartalom mellett a kimutatási érzékenység erősen csökken. I Al Ag As Ba Be Cd Cr Co Cu Li Mn Mo NI Pb TL Sn Sr V Zn 1. ábra: A fémek előfordulási gyakorisága a vizsgált vizekben] Fig. 1. Frequency of metals in waters investigated