Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Léczfalvy Sándor: Felszín alatti vizek azonosítása hőmérséklet-mérések segítségével
Léczfalvy S.: Felszín alatti vizek azonosítása Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 159 dozás fokozatosan csökken a mélységgel. Az a szint, ahol a levegő évi hőmérsékleti ingadozása, az évi időjárás már nem érezteti hatását és így a talajvíz hőmérséklete konstans, az az ún. évi neutrális szint. Esetünkben ez kb. 15 m-nek adódott a terep alatt 10,5 C° vízhőmérséklettel. Természetesen lehetséges az, hogy több éves észlelés esetén ezt. a neutrális szintet mélyebben húzhatnánk meg. Lehetséges az is, hogy az ország más tájain más évi neutrális szintet találnánk. A talajvíz hőmérsékletének napi ingadozására a 2. ábrán mutatunk be példát. Az ábra közvetlenül a felszín alatt elhelyezkedő talajvíz hőmérsékletének változását tünteti fel szeptember 7-én. Kérdés, meddig hatol be a napi hőmérsékletváltozás? Erre Bogomolov a következő empirikus összefüggést írta fel : My T x ahol M az évi neutrális szint mélysége a terep alatt, T egy évben levő napok száma, My a rl\ időre vonatkoztatott neutrális szint. Esetünkben 7\ = 1 nap, M = 15 m, tehát 15 1 My - l = 0,79 m V 365 Azaz a levegő napi hőmérséklet-ingadozása 0,79 m mélységig érezteti hatását. Ezért van az, hogy az 1. ábrán is látható módon a napi neutrális szint fölött az észlelések szóródnak, és nem rendezhetők közelítőleg sem a havi hőmérsékleti görbére. Bogomolov képletével kapcsolatosan meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy elméletileg csak olyan esetben helytálló, ha az évi neutrális szint 19 m körül van. A talajvíz hőmérséklete amint tehát látjuk, főleg a felszín alatti mélységnek és a levegő hőmérsékletének a függvénye. Függhet azonban még jelentősebb mértékben a talaj vízáramlás sebességétől is, illetőleg attól, hogy termelnek-e vizet az illető kútból, vagy sem? Ugyanis, ha egy kútból sokáig nem termelnek vizet, ennek hőmérséklete eltérő lesz a termelő kútétól. Egyrészt azért, mert a kútban álló víznek több ideje van fölvenni a kútban levő levegő hőmérsékletét, másrészt, ha a kút vizét szivattyúzzák, a kútba a rétegekből mélyebben fekvő víz is áramlik, ami más hőmérsékletű lehet, mint amit mi a talajvíz felszínén mértünk. Ezt látjuk a 3. ábrán. A b jelű görbe egy kút hőmérsékletének sorozatos mérését mutatja (vízszint kb. 3,50 m a terep alatt). Vizet nem termeltek belőle egészen szeptember 6-áig. Előtte a víz hőmérséklete 12,8 C° volt. A szivattyúzás megindulásakor leszállt a víz hőmérséklete szeptember 14-én 11,7 C°-ra. Ez a csökkenés nem a levegő lehűlése miatt történt, ezt világosan mutatja az a jelű görbe, amely egy másik, magasabb vízszintű (kb. 2—2,5 m) kútnak a mérési sorozatát ábrázolja. Szeptember 14-én a magasabban fekvő talajvíz hőmérséklete semmit sem süllyedt az előző méréshez, pedig, ha a levegő 28 24 20 16 12 1H 71 7I 4 8 12 16 2. ábra. Felszínközeli talajvíz hőmérsékletének napi ingadozása Puc. 2. CymotHbie KOA€6QHUH meMtiepamypbi epynmoeoü eodbi 8ŐAU3U noeepxHOCmu 3€MAU Fig. 2. Daily variations in ground water temperature near the surface 15 5 13 11 «I c J5> 3. ábra. Tálajvízkutak hőmérsékleti adatsora Puc. 3. PemuM meMtiepamypbi e KOAOőqe zpynmoeoü eod w Fig. 3. Temperature-curve of ground water wells lehűlése okozta volna a b jelű kútban a hőmérsékletcsökkenést, előbb ennek kellett volna megéreznie. A szivattyúzás miatt tehát a b jelű kút vizének hőmérséklete kb. 1 C°-kal csökkent. Meg kell említenünk még azt, hogy a víztartó kőzet befolyását a talajvíz hőmérsékletére nem sikerült kimutatnunk. Az 1. ábrát alkotó méréseket homokban, löszben és iszapban mélyített talajvízkútakon végeztük. A víztartó rétegek anyagának a különbözősége miatt egy pont sem tért el lényegesen a megfelelő görbétől és nem tapasztaltuk a pontoknak a víztartó réteg anyaga szerint történő rendeződését. Úgy látszik tehát, hogy ennek a tényezőnek a hatása a talajvíznél a többihez képest elhanyagolható. A következőkben kísérjünk végig három példát, amelyekben az elmondottak alkalmazását ismerhetjük meg. Adott egy régi fúrás, amelyben a talajvízzel azonos magasságban víz áll, adatait azonban nem ismerjük. Kérdés, honnan kapja vizét a kút? Augusztusban a vízszíne a terep alatt 90 cm-re helyezkedik el, hőmérséklete pedig 12,3 C°. Nyilvánvalóan a kút vize talajvíz nem lehet, mert
