Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. El Adawy Nassef–Dr. Y. K. Gayed: Fenékkiürítőkön keresztül történő szabad felszínű forgó áramlás

llf.lt Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. El Adawy—Gay ed: Áramlás fenékkiürítőkön keresztül 1. táblázat KZ~

ll

2 0,0 0,02 0,04 0,06 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 1,0 0,958 0,92 0,882 0,841 0,805 0,766 0,728 0,691 Több különböző hosszúságú rotafloat készült nevezetesen 6,32; 9,0; 13,12; 16,6; 19,9; 23,1 és 26,24 cm mérettel. A forgási sebesség mérésére a víz felszínén különböző méretű rotafloatokat helyeztek el és a központi tűt (amely tengelyként működik) a lyukba vezették, amely lyuk a mag középvonala fölött helyezkedik el. A rotafloat a megfelelő sugárnál a tangenciális sebességet felveszi. Az oldalirányú erőhatásokat a központi tű veszi fel, amelynek azonban bizonyos csekély mértékű mozgási lehetőséget biztosít az, hogy a lyuk átmérője a tű átmérőjénél valamivel nagyobb. A műszer leolvasásával meghatározott tangenciális sebességet mindig az úszó sugarai által meghatározott helyre vonatkoztattuk, figyelmen kívül hagyva a ± 1,5 mm kitérést. Ez a közelítés megengedhető, hiszen minden szálon két úszó helyezkedik el ís így feltételezhetjük, hogy a rotafloat a sebesség átlagát mutatja, tehát a vele meghatározott sebesség a középső helyzetre vonatkozik. A tengelynek ez a kis oldalirányú mozgási lehetősége úgyszólván súrlódásmentes forgást biztosított. A nyomómagasság változásával a tengelycső tartóját függőleges irányban el lehetett mozdítani úgy, hogy az a rotafloat középső tűjének függőleges elmozdulását követni tudja. Miután az úszó tartóját a központi helyzetben beszabályozták és összekapcsoltuk, a megfigyeléseket úgy végeztük, hogy bizonyos számú fordulat elvégzéséhez szükséges időtartamot jegyeztünk fel. Minden rotafloat ot több nyomómagasság mellett próbáltunk ki. A (14) egyenlet használatát megkönnyíti az alábbi grafikus megoldás alkalmazása. Ha az egyenlet jobb oldalát egyenlővé tesszük a-val és A 0,0 0,10 0,20 a/Zz Cd >,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,02 0,04 0,06 0,08 0,10 0,12 0,14 5. ábra. A vízhozamtényező elméleti meghatározása áramvonalas nyelők esetén Fig. 5. Theoretical determination of the coefficient of discharge for streamlined mouthpieces (C< >-< „ i ' __ Kz-'» — x helyettesítést alkalmazzuk, akkor felírhatjuk, hogy d 1 —x Az 5. ábra ennek az összefüggésnek a grafikus ábrázolását mutatja be. A szaggatott vonal ábrázolja az a értéket, illetve a Cd értéket x = 0 esetben a KZ~V

2 függvényében (1. táblázat). A folytonos vonalak az a különböző értékeihez CL tartozó — — = f (a;) görbéket tüntetik fel. Az a, x és a/l—x megfelelő értékeit a 2. táblázat adja meg. « 2. táblázat Az a/l—x értékei X a 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 1,00 1,050 1,110 1,175 1,250 1,330 0,95 1,000 1,055 1,115 1,175 1,265 0,90 0,947 1,000 1,060 1,125 1,200 0,85 0,895 0,945 1,000 1,060 1,135 0,80 0,842 0,889 0,940 1,000 1,065 0,75 0,790 0,832 0,882 0,937 1,000 0,70 0,737 0,777 0,825 0,875 0,932 A c

d tényezőt így grafikusan meghatározhatjuk az ábrából a KZ 1/

2 és a—értékek figye2 tj lembevételével a következő módon : Húzzunk egy függőleges vonalat a KZ'

1!

2 adott értékén keresztül. Ha ennek a függőlegesnek a szaggatott egyenes vonallal való metszéspontját 1,2 0,4 0,2 0,0 Cd h V V JEÜ MAGYAR/P - 6, P-9, ÍZAT o MAGYAR/P - 6, P-9, IS cm \f,0 H/d - Felszini feszültséahotis 6. ábra. Vízhozamtényező a Borda-féle áramvonalas kialakítású

_ nyelőknél perdület esetében Fig. 6. Coefficient of discharge for streamlined Borda's mouthpieces with spin