Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán

Károlyi Z.: A teljes és részleges hordalékmozgás a Dunán Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 133 Gobcikovo(Bós) \ 1 S>! f\Polkovicovo(Szap)\ ig r . V. \1 | Jg^F™ ^zpOonyú komarom Dunoalmas 7/GYÖR Nag

ymaros Im^áo^p,,' V/segrotri J vo Szt. Endrei] 1650km a BUDA 1600km Adony Sztálinvóro'

s c 0unofö1dvar\ 1550km PokSc bfdjsi f 1500km BAJA MOHÁCS c^SOkm A r jő« 1. ábra. A Duna magyarországi szakaszának vázlatos helyszínrajza Abb. 1. Schematischer Lageplan der ungarischen Donaustrecke Fig. 1. The Hungarian section of the Danube River 5 rési adatokat (2. ábra). Szembetűnő, hogy egy bizonyos vízálláshatár alatt a lebegtetett hordalék töménysége már nem csökken lényegesen, hanem majdnem konstans értékű marad. Ugyanakkor megállapítható, hogy ennél a vízállásnál szűnik meg a nagyobb mennyiségű görgetett hordalék mozgása is. Ez a határ — amelyet a továbbiakban kisvízi határnak nevezünk — körülbelül a 360 cm-es vízállásnál van, amikor Q = = 1640 m

3/s, vm— 1,60 m/s és R = 3,40 m. Úgylátszik tehát, hogy a görgetett és lebegtetett hordalékmozgás között itt kapcsolat van. Ha a görgetett anyag szemnagyságát hasonlítjuk össze a mederanyagéval, azt táláljuk, hogy a kisvízi határ alatt a hordalék csak egy bizonyos sávban mozog erősebben, ezen a sávon belül az átlagos szemnagyság nagyjából megegyezik a mederanyagéval (sávos teljes szemű mozgás), csak egészen alacsony vízállásnál finomodik a hordalék. Ekkor az átlagos szemátmérő a mederanyao Oörgetett hordotékhozom ——— x Lebegtetett töménység 10 20 30 — 0[kg/sec] görgetett hordotékhozom C [s/rf 0 '00 700 300 lebegtetett töménység 2. ábra. Lebegtetett hordaléktöménység és görgetett hordalékhozam változása a vízállás függvényében Dunaremeténél (1825,3 fkm) Abb. 2. Veränderlichkeit der Schwebstoffkonzentration und der Oeschiebefrächt in Abhängigkeit vom Pegelstand bei Dunaremete (

Stromkilometer 1825,3) Fig. 2. Variations in the rate of suspended sediment and bed-load transport plotted against stage for the gaging section Dunaremete, 1825,3 km from the estuary génak durván számítVa a fele lesz, de a még mindig aránylag durva hordalék mozgása nem szűnik meg, csak a sáv szélessége csökken. A sávon kívül határozott finomabb szemű mozgást találunk, a mozgó hordalék egészen finom homok, vagy pedig egyáltalában nincs itt hordalékmozgás. Ha a vízállás a kisvízi határ fölé emelkedik, a görgetett hordalék mozgása megélénkül, a mozgó sáv szélessége nő, végül eléri a maximális szélességet és ekkor már mindenütt teljes szemű, tehát totális mozgás van. A Rajkánál (1849,3 fkm) és Bősnél (1821— 1820 fkm) végzett szórványos hordalékmérések alkalmával nagyjából ugyanezeket a jelenségeket lehetett tapasztalni. Ha ezeket a méréseket összevetjük a két felsődunai gázlóban (1849 és 1832 fkm) 1950—51. években rendszeresen végzett lebegtetett hordalékmérések adataival, azt a feltűnő megállapítást kell tennünk, hogy a hordaléktöménységnek az a kisvízi határa, amelyet Dunaremeténél találtunk, Rajkánál 1600 m

3/s, az 1832 fkm-nél 1640 m

3/s, Nagybajcsnál szintén 1640 m

3/s vízhozamnál van, vagyis úgy látszik, hogy az élénk hordalékmozgás az egész Felső Dunán majdnem ugyanannál a vízhozamnál szűnik meg. Ezen alul már csak keskeny sávban mozog a fenékhordalék. Amint a folyam esése kisebb lesz, a kisvízi határ is kisebb vízhozamnál következik be. Itt a határon alul már csak egészen finom homok mozog (dg = 0,1—0,2 mm). Ezek alapján valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a határ alatt már csak felülről érkező kevés hordalék gurul végig a fenéken, de új hordalék nem indul meg, vagyis a víznek már nincs erodáló ereje, ezért nem is zavarosodilc meg. Ha pedig a kisvízi határ fölött nagyszemű hordalék intenzívebb mozgása kezdődik meg — hacsak keskenyebb sávban is — a görgetett hordalék kopása, valamint a meginduló nyugvó anyag felkavarodása folytán nagyobb mennyiségű finomszemű hordalék kezd lebegni, így a töménység megnő. 0.- 1M m

J/sec kisvízi botár