Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán

140 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Károlyi Z.: A iteljes és részleges hordalékimozgás a Dunán 23,0 mir, 3. ábra. A görgetett hordalék átlagos szemnagyságának változása a vízhozam függvényében a dunai hordalék­mérő állomásokon Abb. 3. Veränderlichkeit der durchschnittlichen Geschiebekorngrösse in Abhängigkeit des Abflusses an den Geschiebestationen der Donau Fig. 3. Variations average particle size of bed-load plotted against discharge for various bed-load observ­ation stations along the Hungarian section of the Danube River A lebegtetett hordalék töménysége tehát hatá­rozottan jelzi a görgetett hordalék mozgásának a határát. A megcsökkent esésű szakaszon lefelé ha­ladva, a fenéken mind erősebb fedőréteg található, a mozgó hordalék pedig általában finom szemű. Nagyobb vízhozamoknál különböző szélességű sávban nagyobb, de a fenékanyag átlagos szem­átmérőjét el nem érő hordalék mozog. Teljes (to­[kg/sec]\ 4. ábra. Az átlagos görgetett hordalékhozam folyóhossz szerinti változása a vízhozam függvényében Abb. 4. Veränderlichkeit der durchschnittlichen Ge­schiebefracht mit der Flusslänge in Abhängigkeit von der Abflussmenge Fig. 4. Variation in average bed-load transport plotted against discharge tális) mozgás csak egészen magas vízállásnál következik be, sőt Nagymarosnál (1694,6 fkm) és Dunapentelénél (1580,6 fkm) annak ellenére, hogy voltak árvízi hordalékmérések, eddig még nem sikerült teljes mozgást észlelni. A Duna legalsó magyarországi szakaszán, Fajsztól lefelé, a mederanyag szemnagysága csök­ken, árvízkor bekövetkezik a teljes mozgás. Még lejjebb, Bajánál, a mederanyag teljesen finom homokká válik és itt már alig van különbség a mederanyag és a mozgó hordalék szemösszetétele között. Itt általában a meder bizonyos sávján a mederanyaggal azonos, 0,35—0,55 mm átlagos átmérőjű hordalék mozog, a sávon kívül pedig finomabb, 0,2 mm körüli szemátmérőjű homok. A 3. ábra az egyes hordalékmérő állomásokon észlelt görgetett hordalék átlagos szemátmérőjé­nek a vízhozam szerinti változását szemlélteti, a 4. ábrán pedig az egyes vízhozamértékekhez tartozó átlagos görgetett hordalékhozam folyó­hossz szerinti változását láthatjuk. Ez az ábra is mutatja, hogy az azonos vízhozamhoz tartozó hordalékszállítás Nagymaros és Dunapentele kö­zött a legkisebb, alatta pedig növekvő. IV. A vizsgálatokból levonható morfológiai következtetések Az eddigiekből látható, hogy az egyes hor­dalékmérő állomásokon tapasztalt hordalékvi­szonyokban igen nagy és lényegbevágó különb­ségek mutatkoznak, amelyekből fontos morfoló­giai következtetések vonhatók le.

Next

/
Thumbnails
Contents