Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán
140 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Károlyi Z.: A iteljes és részleges hordalékimozgás a Dunán 23,0 mir, 3. ábra. A görgetett hordalék átlagos szemnagyságának változása a vízhozam függvényében a dunai hordalékmérő állomásokon Abb. 3. Veränderlichkeit der durchschnittlichen Geschiebekorngrösse in Abhängigkeit des Abflusses an den Geschiebestationen der Donau Fig. 3. Variations average particle size of bed-load plotted against discharge for various bed-load observation stations along the Hungarian section of the Danube River A lebegtetett hordalék töménysége tehát határozottan jelzi a görgetett hordalék mozgásának a határát. A megcsökkent esésű szakaszon lefelé haladva, a fenéken mind erősebb fedőréteg található, a mozgó hordalék pedig általában finom szemű. Nagyobb vízhozamoknál különböző szélességű sávban nagyobb, de a fenékanyag átlagos szemátmérőjét el nem érő hordalék mozog. Teljes (to[kg/sec]\ 4. ábra. Az átlagos görgetett hordalékhozam folyóhossz szerinti változása a vízhozam függvényében Abb. 4. Veränderlichkeit der durchschnittlichen Geschiebefracht mit der Flusslänge in Abhängigkeit von der Abflussmenge Fig. 4. Variation in average bed-load transport plotted against discharge tális) mozgás csak egészen magas vízállásnál következik be, sőt Nagymarosnál (1694,6 fkm) és Dunapentelénél (1580,6 fkm) annak ellenére, hogy voltak árvízi hordalékmérések, eddig még nem sikerült teljes mozgást észlelni. A Duna legalsó magyarországi szakaszán, Fajsztól lefelé, a mederanyag szemnagysága csökken, árvízkor bekövetkezik a teljes mozgás. Még lejjebb, Bajánál, a mederanyag teljesen finom homokká válik és itt már alig van különbség a mederanyag és a mozgó hordalék szemösszetétele között. Itt általában a meder bizonyos sávján a mederanyaggal azonos, 0,35—0,55 mm átlagos átmérőjű hordalék mozog, a sávon kívül pedig finomabb, 0,2 mm körüli szemátmérőjű homok. A 3. ábra az egyes hordalékmérő állomásokon észlelt görgetett hordalék átlagos szemátmérőjének a vízhozam szerinti változását szemlélteti, a 4. ábrán pedig az egyes vízhozamértékekhez tartozó átlagos görgetett hordalékhozam folyóhossz szerinti változását láthatjuk. Ez az ábra is mutatja, hogy az azonos vízhozamhoz tartozó hordalékszállítás Nagymaros és Dunapentele között a legkisebb, alatta pedig növekvő. IV. A vizsgálatokból levonható morfológiai következtetések Az eddigiekből látható, hogy az egyes hordalékmérő állomásokon tapasztalt hordalékviszonyokban igen nagy és lényegbevágó különbségek mutatkoznak, amelyekből fontos morfológiai következtetések vonhatók le.