Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Károlyi Zoltán: A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán
132 Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. Károlyi Z.: A iteljes és részleges hordalékimozgás a Dunán hordalékmozgás, ha a görgetett hordalék szemösszetétele azonos a mederanyagéval. Minden olyan esetben, amikor a szállított hordalék szemösszetétele különbözik a mederanyagétól, tehát annál finomabb, részleges (parciális) hordalékmozgásról beszélhetünk. Kísérletekkel megállapították azt is, hogy Meyer-Peter hordalékszállítási képlete csak teljes mozgásnál érvényes. Nizery és Braudeau fenti meghatározása adta meg az alapját a magyar hordalékmérések újszerű feldolgozásának. A mérések során pontos laboratóriumi vizsgálattal megállapították a görgetett anyagnak, valamint ugyanott a mederanyagnak is a szemösszetételét. Ennek a sokszáz anyagmintának a részletes feldolgozása rendkívül érdekes és eddig ismeretlen jelenségekre világit rá, amelyek a hordalékmérések végzésében és feldolgozásában új lehetőségeket nyitnak. II. A görgetett hordalékmozgás fajai A fenti szempontok szerinti elemzéshez tisztáznunk kell a hordalékmozgás fajait és ezekre egyértelmű fogalom-megjelöléseket kell keresnünk. A tapasztalatok szerint nem elég a teljes és részleges mozgás megkülönböztetése a görgetett anyag szemnagysága szerint, hanem figyelembe kell venni azt a fentebb már említett, közismert tényt is, hogy a természetes vizek hordaléka legtöbbnyire különböző szélességű sávban mozog. A görgetett hordalékmozgás egyes fajaira a következő fogalommegjelöléseket vezetjük be : 1. A mozgási szélesség szempontjából lehet a) sávos hordalékmozgás, éspedig egy vagy több sávban történő, b) egész mederszélességű hordalékmozgás (az egész fenékszélességre, ill. az egyáltalán lehetséges mozgási szélességre kiterjed). 2. A mozgó anyag szemnagysága szempontjából lehet c) finomabb szemű hordalékmozgás, ami azt fejezi ki, hogy szemnagysága finomabb, mint a mederanyagé (ez azonos Nizery és Braudeau által definiált parciális mozgással), végül d) teljes szemű hordalékmozgás, amikor a mederanyaggal azonos összetételű anyag mozog. Nizery és Braudeau által definiált részleges mozgás fogalmát tehát kiterjesztjí#: és részleges mozgáson nemcsak azt értjük, hogy a hordalék finomabb összetételű része mozog, hanem azt is, ha helyileg a mederszélesség bizonyos részén van csak mozgás. Mint látni fogjuk, mind a sávos, mind az egész szélességű mozgás egyaránt lehet finomabb szemű és teljes szemű is. A hordalékmérések elemzésénél lényeges a szemnagyságok összehasonlítása, ezért valamennyi mérőállomásnál meghatároztuk az egész szelvény mederanyagának közepes szemátmérőjét (dm). Külön megfontolás szükséges azonban ahhoz, hogy milyen elvek szerint válasszuk ki ezt a szemnagyságot. Az egyes függélyekben minden mederanyagmintának meghatározták a dg átlagos szemátmérőjét, amely nem egyéb, mint a szemösszetételi görbe területéből számított átlagos átmérő : 100 r di dp d e — 100 Ha az egyes mérési függélyekben a különböző időpontokban talált átlagos szemátmérőket összehasonlítjuk, azokban mind helyileg, mind időben nagy különbséget látunk. A legkézenfekvőbb volna az egy szelvényben talált minták átlagát venni, de az így kapott érték céljainknak nem látszik megfelelőnek. A meder szélein észlelhető szétkeveredett, finomabb szemű minták miatt a kritika nélkül számított átlagérték ugyanis kicsi. Teljesszemű mozgásnál fogott görgetett hordalék átlagos szemátmérője ennél jóval nagyobb. Ezért a legcélszerűbbnek tűnik a mederanyag- mintákból kapott átlagos szemnagyságok közül a gyakran előforduló legnagyobb értéket kiválasztani és a mintegy 5—6%-ot kitevő, néhány elszórt, kiugró értéket figyelmen kívül hagyni. III. A dunai hordalékmérő állomások adatainak elemzése Az állomások főbb jellemző adatait az 1. táblázat foglalja össze, az állomások helyét az 1. ábrán a nevek aláhúzásával tüntettük fel. A legfelső mérőállomáson, Dunaremetén, a feltöltődő szakasz közepén, ahol a folyó esése még közel azonos a Duna osztrák szakaszán tapasztalható esésekkel, összehasonlítottuk a lebegtetett és görgetett hordalékra vonatkozó méA dunai hordalékmérő állomások jellemző adatainak összefoglaló kimutatása Zusammenstellung der Kennwerte für die Geschiehemessstationen an der Donau 1. táblázat A hordalékmérő állomás Átl. esés °/ 0 0 A mederanyag átl. szemátm. d m mm Kisvízi Teljes mozgás határa m 3/s neve helye fkm. árvízkor kisvízkor A mederanyag átl. szemátm. d m mm határvízhozam m 3/s Teljes mozgás határa m 3/s Dunaremete 1825,29 0,30 0,34 22,0 1640 cca 2200 Nagyhajós 1803,22 0,15 0,16 12,5 1640 2800 Dunaalmás 1751,72 0,075 0,06 12—15 1300—1480 =-5200 Nagymaros 1694,60 0,075 0,058 23,0 1380 >5100 Dunapentele 1580,59 0,088 0,069 13,5 1240 >3800 Fájsz 1507,75 0,058 0,050 1,2—1,7 1200—1280 4130 Baja 1479,12 0,055 0,063 0,35—0,55 1150 3200
