Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)

2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete

Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 115 1. táblázat A Középső- és Alsó-Duna fömércéi Mérce Alapítási év Távolság Sulinatól km Vízgyűjtő terület km

2 0-pont magasság m t. sz. f. Vízállás Mérce Alapítási év Távolság Sulinatól km Vízgyűjtő terület km

2 0-pont magasság m t. sz. f. max cm min om Bratislava 1823 1868,8 131,290 129,22 970 100 Gönyü 1879 1791,3 150,262 106,88 735 7 Komárom 1830 1767,1 151,520 104,52 758 10 Budapest 1823 1646,5 184,767 95,65 867 24 Dunaföldvár 1878 1560,5 191,095 89,58 845 13 Mohács 1852 1446,8 208,822 79,88 907 35 Bezdan 1856 1426,7 210,250 80,61 696 —146 Bogojevo 1871 1368,0 251,593 77,47 749 — 86 Növi Sad 1888 1257,3 254,085 71,70 706 —134 Zemun 1870 1174,0 412,762 67,76 756 —107 Smederevo 1920 1116,0 524,795 65,36 791 24 Drencova 1854 1015,0 573,000 59,619 653 — 81 Orsova 1838 955,0 574,900 43,870 (44,359) 648 — 52 Turnu Severin 1879 931,0 575,400 (34,130) 843 —111 Calafat 1879 795,0 584,000 (26,683) 930 — 83 Corabia 1879 630,0 602,700 (20,123) 785 —101 Giurgiu 1879 493,0 668,700 (13,060) 919 — 83 Oltenita 1879 430,0 684,900 (10,010) 859 —110 Cernavoda 1896 300,0 711,000 (4,866) 730 —148 Hir§ova 1898 252,0 712,200 (3,080) 702 — 93 Braila 1874 170,0 717,900 (1,076) 693 — 60 Tulcea 1879 72,0 791,800 (0,559) 477 — 45 Koten in M. ü. Adria und in Klammern M. ü. Schwarzes Meer. adatokat statisztikai munkák alapján pótoltuk. (A szerző régebbi munkáiból). Ezek a munkák főképpen a Duna alsó szakaszára vonakoznak. Az orsovai vízmérce napi h vízállásadatait Q vízhozamra számítottuk át 118 évre. A Q = / (h) vízhozamgörbét 585 vízmérés alapján számítottuk ki. (A vízhozammérések nagy részét a szerző és munkatársai végezték 1927 és 1948 között.) Hasonlóképpen számítottuk ki a napi vízhozamokat az oltenitai (1879—1955) vízmércére. Azokra a vízmércékre vonatkozóan, amelyeknél a vízhozamok csak rövidebb időközre ismertek, — nem mint a bratislavai, komáromi, budapesti vagy orsovai szelvényében, ahol 118 éves (1838—1955) vízhozamstatisztikával rendelkezünk — az átszámításokat korrelációs módszerrel végeztük. Meghatároztuk a Q vízhozam sokévi átlagos tartóssági görbéit (118 év adataiból) Bratislava, Komárom, Budapest, Mohács, Bagajevo, Zemun, Smederevo, Orsova, Oltenita és Braila szelvényére. Az átlagosan évente 0,27%, 5%, 25%, 50%, 75%, 95%, 100%-os tartóssággal előforduló vízhozamok számszerű értékeit a 2. táblázatban foglaltuk össze. Sokévi (118 éves) átlagban a közepes Q vízhozam (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban általánosságban Q

m helyett Q-val jelöljük) t

m tartóssága az átlagos években 150—160 nap között ingadozik. Hasonló tartóssági görbéket más vízmérceállomásokra korrelációs kapcsolatok segítségével számítottunk át mind a Dunára, mind annak legfontosabb mellékfolyóira. II. A Duna és a mellékfolyók vízhozamadatainak összefoglalása 7. A vízhozamadatok grafikus ábrázolása Az 1. ábrán a sokévi közepes vízhozamot (Q m

3/sec) ábrázoltuk. A vízgyűjtőterületeknek (S km

2) és a fajlagos vízhozamoknak a közepes vízhozamhoz hasonlóan 118 év átlagaként számított [q = 1000 —

^ „ ) értékeit számszerűen V 8 skm

2J adtuk meg az 5. táblázatban a vízhozamok számszerű adataival együtt.