Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

1. szám - Dr. Bogárdi János: Néhány jellegzetes összefüggés a lebegtetett hordalék szállításánál

10 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. A tanulmány a termeszetes vízfolyások lebegtetett hordaléksúlya és a vízfolyás hidraulikai tényezői között matematikailag lcözelítő 9 függ­vénykapcsolatot állapít meg. Gyakorlati példával igazolja, hogy- a víz­rajzi mérések és a lebegtetett hordalékszállításra vonatkozó mérések alapján felállított 12 feltételi egyenlettel az alföldi vízfolyások lebegtetett, hordalékszállítása közelítőleg meghatározható. Néhány jellegzetes összefüggés a lebegtetett hordalék szállításánál* Br. BOfií EDI JÁNOS HIDRAULIKA A TANULMÁNY ELŐSZÖR ANGOL NYELVEN A „THE PORT ENGINEER" INDIAI FOLYÓIRAT 1955. JÚLIUSI SZÁMÁNAK 9—15. OLDALÁN JE­LENT MEG .V természetes vízfolyások lebegtetett horda­lékszállítása nyilvánvalóan a vízfolyás hidraulikai tényezőivel, elsősorban a vízhozamokkal, a sebes­ségekkel és az esésekkel is összefüggésben van. Az eséseknek a természetben való mérésénél je­lentkező nehézségek miatt kevés adat áll rendel­kezésre az esések és a hordalékszállítás összefüg­gésére vonatkozóan. Ezért gyakorlati szempont­ból a lebegtetett hordalékszállítás vizsgálatánál az eséseket kénytelenek vagyunk figyelmen kívül hagyni. Viszont, célszerűnek látszik a folyók víz­járását igen megbízható módon jellemző vízállások figyelembevétele. A vízállások figyelembevételét elméleti szempontból az a körülmény indokolja, hogy a lebegtetett hordalékszállítást befolyásoló vízhozamok, sebességek és esések szoros kapcso­latban állanak a vízállásokkal. A vízfolyások egy-egy keresztszelvényében az időegység alatt szállított lebegtetett hordalék súlya Gi (kg/sec)**, vagy más néven a hordalékhozam sok esetben meghatározható a vízfolyás egy-egy hid­raulikai tényezőjével is. Mivel a Gi hordalékhozamból és a Q (m 3/sec) vízhozamból közvetlenül számít­ható a keresztszelvényre jellemző Cic (kg/m 3)*** közepes hordaléktöménység, természetesen ilyen esetekben a hordaléktöménységet is Tcifejezhetjük a vízfolyás egy-egy hidraulikai tényezőjével. Mivel a hordalékhozam és a hordaléktömény­ség általában a vízfolyás több hidraulikai jellem­zőjétől függ, nyilvánvaló, hogy az egy-egy hidrau­likai tényezővel kifejezett összefüggések tulajdon­képpen valószínűség-elméleti kapcsolatok. Iia az ilyen valószínűség-elméleti kapcsolatokat függ­vényként kezeljük, mindig szem előtt kell tarta­nunk, hogy ezek matematikailag csak közelítő függvénykapcsolatok. A műszaki gyakorlat általában törekszik a függvénykapcsolatok bevezetésére, melyek a szá­mítási munkát lényegesen lecsökkentik. Indokolt * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zetben készült tanulmány. ** Valamennyi dimenziós mennyiség a m, kg és sec egységekben van kifejezve. *** Ha a víz fajsúlya y, a hordalék fajsúlya pedig y v akkor a 0 hordaléktöménységből a súlyszázalékban y l (7-100 kifejezett töménységet a C% = összefüg­gi T — yC gésből lehet kiszámítani. tehát annak a vizsgálata, hogy milyen körülmé­nyek mellett lehetséges és megengedett a közelítő függvénykapcsolatok bevezetése. A magyarországi folyókon, a Dunán, a Tiszán, a Sajón, a Hernádon, a Maroson stb. végzett nagy­számú hordalékmérések eredményei azt bizonyít­ják, hogy a lebegtetett hordalék súlya, illetőleg a hordaléktöménység csaknem minden esetben ki­fejezhető külön-külön a Q (m 3/sec) vízhozam, a h (m) vízállás és a v k (m/sec) középsebesség egy­szerű hatványkitevős függvényével. Tapasztala­taink szerűit tehát a Ck hordaléktöménység és a Gi hordaléksúly közelítőleg az alábbi függvény­kapcsolatokkal fejezhetők ki: Ck = dQ l ^ (1) Gl = pQ' (2) Ck — th n (3) Gi = uh' (4) Ck = yv k (5) Gl = ocvl (6) Tudjuk viszont, hogy a természetes vízfolyá­soknál legtöbb esetben közelítőleg a Q vízhozamot a h vízállásokkal is kifejezhetjük, sőt a Vk közép­sebességet is meghatározhatjuk mind a vízhozam, mind pedig a vízállás függvényében. Ezek a kap­csolatok is természetesen valószínűség-elméleti kapcsolatok, azonban a tapasztalatok szerint szin­tén kifejezhetők közelítőleg hatványkitevős függ­yények alakjában. Vagyis : Q = eh r (7) v k = \Q° (8) »*.= <ph v (9) Ha a lebegtetett hordalék szállítása és a víz­folyás hidraulikai tényezőinek közelítő függvény­kapcsolatait tekintjük, még egy függvényt, a lebeg­tetett hordalék súlya, valamint a hordalélctöménység és a vízhozam között fennálló valóságos függvény­kapcsolatot is figyelembe kell vennünk : Gi = Ck Q (10) A (10) alatti összefüggéssel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy az teljes matematikai sza­batossággal fennálló függvénykapcsolatot jelent, ami a közepes töménység definíciójából nyilván­való. A tíz alapegyenlet közül csak négy tekinthető egymástól függetlennek, ami azt jelenti, hogy az egy­mástól függetlenül meghatározott kapcsolatoknak bizonyos feltételeket kell kielégiteniök.

Next

/
Thumbnails
Contents