Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Bánk István: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításánek lehetőségei hazánkban
Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. 69 A megfelelő befogadót nélkülöző csatornázott településeink régi kérdése a szennyvizük elhelyezése, azok kielégítő tisztítása és kezelése. Külföldi mintára, hazai kísérletek alapján a második ötéves terv keretében e régi és mindig aktuális problémát : a szennyvizek öntözéses hasznosítását valósággá kell változtatnunk. A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának lehetőségei hazánkban* BÁNK ISTVÁN* Az ismert párt- és kormányhatározatok a mezőgazdaság fokozottabb arányú fejlesztését írták elő. A fejlesztésre irányuló törekvések az öntözéses gazdálkodás széleskörű bevezetését hozzák előtérbe. Az öntözéssel elérhető nagy termésmennyiségek folyamatos biztosítása érdekében viszont a területeken sokkal nagyobb mértékben kell gondolni a talajerő fenntartására és a növényi tápanyagok visszapótlására. Sokkal hatásosabban és gondosabban kell tehát trágyázni, mert enélkül a termőföld kimerülne és a termésmennyiségek erősen visszaesnének. Kézenfekvő gondolat, hogy az öntözés és a trágyázás műveletét egyesítve a szennyvízöntözés alkalmazásával, az eddig szabadon elfolyó és költségesen tisztított házi szennyvizekből a bennük rejlő növényi tápanyagokat a mezőgazdaság számára hasznosítsuk. A gondolat nem új, már a felszabadulás előtt is számosan foglalkoztak ezzel a kérdéssel hazánkban (így pl. : Oroszlány István: Szennyvíz öntözések és fekáltrágyázások jövője Magyarországon 1941., Kreybig Lajos: Pécsi szennyvízöntözés szakvéleménye 1926., Váralljai György stb.). A sok aggályoskodás és ellenszenv miatt azonban eddig gyakorlatilag keveset haladtunk előre. Mindmáig kísérleti telep sem létesült. A kérdés nagy jelentősége feltétlenül megérdemli, hogy legalább egy kísérleti szennyvíz öntözőtelep létesítésével előbbre vigyük a vitatott kérdések megoldását. A szennyvízben nagy mennyiségű növényi tápanyag rejlik. Sierp szerint (1949.) g/fő/napban a következő tápanyagokat tartalmazza a szennyvíz : Nitrogén P 2O 5 K 20 Szerves, anyag Nyers szennyvíz 12,8 5,3 7,0 44 Biológiailag tisztított szennyvíz 10,0 2,8 6,7 19 Kirothadt iszap 1,3 0,7 0,2 20 Nitrogén 23 P 2O 5 K 2O 17,6 19,5 Szerves anyag 1230 Mész 25,3 A biológiailag tisztított szennyvíz által egy év alatt a szállított növényi tápanyag mennyisége a következő : N = 3,5 kg/fő/év P 20 5 = 1,04 kg/fő/év K,0 = 2,44 kg/fő/év Az összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy kb. 7—10 fő biológiailag tisztított szennyvize tápanyag szempontjából közel egyenértékű 50 q istállótrágyával. Hasonló eredményre jutott Oroszlány István is. Ö Kreutz nyomán 100 l/fő/nap szennyvízzel számolt és a benne lévő tápanyagokat ugyancsak egy évre vonatkoztatva mutatta ki. Eszerint a szennyvíz tartalma : N = 2,95 kg/fő/év P 20 5 = 0,89 kg/fő/év K 20 = 0,77 kg/fő/év r Ennek megfelelően kb. 10,5 fő szennyvize egyenértékű 50 q istálló trágyával. 100 mm-es szennyvízöntözés esetén kat. holdanként 6 q pétisóval, 1 q kálisóval és 0,70 q szuperfoszfáttal egyenértékű növényi tápanyagot juttatunk a talajba, 1 m 3 szennyvízzel 1,02 kg pétisó, 0,145 kg 40%-os kálisót és 0,11 kg szuperfoszfátot adunk a mezőgazdaság számára. Az országban a városi szennyvizekkel lehetséges szennyvízöntözések során 113 100 m 3/nap szennyvíz hasznosításáról lehet szó. Ezzel Száraz gazdálkodás mellett átlag négy évenként és kat. holdanként 200—250 q jól kezelt és beérett istállótrágyát kell a talajba juttatni. Az 50 q istállótrágyában kg-ban kifejezve a következő tápanyagok vannak : * A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvízszakosztályának 1955. évi április hó 28-án tartott vitaülésén elhangzott előadás. Pétisó Kálisó Szuperfoszfát Naponta Évente pedig . 11,3 Wg 4125 Wg 1,64 Wg 600 Wg 1,25 Wg 456 Wg műtrágyával egyenértékű szennyvizet juttatnánk a mezőgazdaságnak.
