Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Dr. Donászy Ernő: A Pécsi víz és a Fekete víz elszennyeződése
Dr. Donászy E.: A Pécsi v iz és a Fekete víz elszennyeződése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz. Jf5 a, zavarosság. A víz színe barnás-sárgás színtől a barnán és szürkés-feketén át az utolsó szakaszig sötétszínű, csak a FV 2. km-nél sárgás. A víz végig szagtalan, felrázáskor nem habzik, a Spitta— YVeldert próba negatív. Az oxigénfogyasztás 10 mg/l-nél kevesebb. A 34. km-nél a Zsid patak kissé növeli, majd a 25. km-ig csökken. A Malom-árok hatására közben növekszik, majd a FY-be folyásig csökken. Feltűnő, hogy innen 4 km-re újra növekszik az oxigénfogyasztás. Az egész szakaszra jellemző, hogy — az összes többi vizsgálattól eltérően — viszonylagosan szennyezetlen, a vízfolyás olyan állapotát tünteti fel. melynél a városi szennyvíztisztítótelep zsilipje zárva volt és szenny vízlevezetés nem történt. A pH állandósága feltűnő az egész szakaszon (7,85). A PV kalcium-ion tartalma a 16. km fölötti szakaszon jelentősen nagyobb, mint ez alatt. A Gilvánfai patak vize hirtelen hígítólag hat talán a befolyásnál és az elkeveredés után még csökken a Ca-tartalom. A FV kalcium-tartalmát kissé növeli a PV. A magnézium-ion mennyiségét a Határ-patak növeli meg kis mértékben, de a Malom-árok és Gilvánfai patak alatt ismét kiegyenlítődik. Az összes keménység változását főképp a kalcium-ion változása okozza. Már a 25. km-től igen erős a csökkenés. A lúgosság ingadozása a 24. km-től olyan kismértékű, hogy még az elemzés hibahatárán belül marad, tehát lényegtelen. A PV-nek a FV-re gyakorolt hatása a befolyástól 4 km-re érezhető erősen, de ha megnézzük a mederalakulást (a 7. km-nél és tovább egyre szélesebb, sekélyebb,) ennek befolyására is gondolnunk kell pl. oxigénfogyasztás, oxigénfelvétel folyamatánál (I. 1. táblázat). 1953. májas 30—31. (Vízmintavétel szombat—vasárnap, f. 2. táblázat). Pécsi víz. Feltűnő változások a 34., 18., 16. km-nél következnek be. A pH értéke az utóbbinál kezd növekedni. Az oxigénfogyasztás a Zsid-patak alatt hirtelen 7,3 mg/l-rel csökken, de a 25. km-nél újra olyan nagy lesz, mint a 37. km-nél. Az ugrásszerű változás magyarázatát abban kell látnunk, hogy a befolyó Zsidpatak vize ugyan hirtelen felhígítja PV-et és ezzel csökkenti az oxigénfogyasztását, de az elkeveredés után a szervesanyagok bomlása továbbra is erőteljes marad és csak a 18. km után, a Malom-árok és a Gilvánfai patakok vizének hatására csökken le erősen. A kalcium, magnézium és összes keménység a 18—16. km szakaszon csökken a Malom-árok vizének hatására. A lúgosság már az előbbi szakaszokon is fokozatosan csökken és a 18. km-nél is. A szulfid-ion a 18. km-ig erős reakciót ad. ettől kezdve gyengül. Az ammónium-ion az egész vízfolyáson erős reakciót ad, viszont nitrit és nitrát nem mutatható ki. .Május végén tehát az egész vízfolyásra jellemző, hogy a szennyezettség végig megmarad, az öntisztulási folyamat nem megy végbe, még a legalsó szakaszon sem mutatható ki az öntisztulási folyamatra jellemző nitrit és nitrát. Annak ellenére, hogy egész évben a májusi vizsgálat időpontjában volt legnagyobb a vízhozam, az öntisztulási folyamatra mégse gyakorolt jelentős befolyást. Fekete víz. (A PV alatti szakaszon.) A FV magnézium-ion tartalma jelentősen kisebb, mint a PV-é. A PV-nek a FV-zel történő elkeveredése után az összes keménység fokozatosan csökken. A PV 2. km-nél még 33,6 nk°, a FV torkolata közelében már csak 20,8 nk° az összes keménység. A FY viszont kalciumban gazdagabb. Az egész vízfolyás végig erősen zavaros, fekete, szürkés-fekete. Végig bűzös, még a FV is gyengén bűzös, felrázáskor a víz habzik, az alsó szakaszon is gyengén •habzik. Sok fekete, porszerű üledéket tartalmaz. Spitta-próba a 2. km-ig pozitív (közben a 18. km-nél negatív). A pH 7,05 7.73 közöft ingadozik. Az oxigénfogyasztás, szulfid-ion, ammónium-ion erős reakciója nagyfokú szennyezettségre utal. Az öntisztulás jelei csak a PV 2. kmtől mutatkoznak. A FV-ben javul kissé a helyzet, de a FV 2. km-nél ismét rosszabb. Valószínű, hogy a FV torkolata közelében a Dráva visszatorlódása okozta a nagyobb oxigénfogyasztást. A PV-re végig poliszaprób állapot, a FV-re is legfeljebb alfa-mezoszaprób állapot jellemző. 1953. június 27. (I. 3. táblázat). A vízfolyás végig erősen zavaros, fekete, bűzös (kivéve a FV 11. és 7. km-t), felrázáskor habzik (FV 11. km gyengén, 7. km-nél nem habzik), Spitta próba pozitív (FV 11. és 7. km-nél negatív) éspedig a PV-ben perceken belül pozitív. A pH nagyobb, mint az előző hónapokban (7,85—8,28 között). Az oxigénfogyasztás is nagyobb, mint május végén (15,2—38,3 között), csak a FV 11. és 7. km-nél javul, de a Dráva közelében nagyobb, mint a PV-ben; ennek oka valószínűen a drávai árhullám. Az ammónium végig erős reakciót ad, szulfid-ion csak a FV-ben 0. a klorid-ion felülről lefelé haladva a vízfolyás mentén növekszik a FV-ig. A lúgosság növekszik a FV-ig, az összes keménység, kalcium és magnézium a PV 18. km-ig csökken, itt a .Malom-árok és a Gilvánfai patak megváltoztatja, majd a FV-ig elég egyenletes növekedés, a FY-ben csökkenés áll be. A vízhozam kisebb, mint májusban,* az öntisztulási folyamat még lassabban megy végbe. A június végi állapot rosszabb a május véginél. A PV poliszaprób, a FV 11. és 7. km közelebb van a mezoszaprób állapothoz. 1953. augusztus 1. (I. 4. táblázat). A PV 2. km-ig erősen zavaros, az alsó szakasz, valamint a FY gyengén zavaros. A PV felső szakaszán a víz fekete, bűzös, felrázva habzik, üledéke fekete porszerű. A 2. km alatt színe barnássárga, nem habzik, szagtalan, az üledék színe és mennyisége változik. Spitta-próba PV 2. km-ig perceken belül pozitív, innen végig negatív. A pll értéke 7.48- 8,39 között mozog, kissé nagyobb. Jmint az előző hónapokban. Az oxigénfogyasztás, szulfid, ammónium a PV 2. km-ig elég nagy, innen kezdve a helyzet megjavul. A PY 2. km az öntisztulás határköve, eddig a szakaszig poliszaprób jellegű a víz, innen kezdve az alfa-mezoszaprób állapot jellemző. A beta-mezoszaprób állapot csak a FV-ben tételezhető fel.
