Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
1. szám - Kertai Ede: Vízierőművek létesítésének lehetőségei és feltételei
31} Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 1. sz Kertai E.: Vízierőművek létesítésének feltételei Ezzel szemben Magyarország mindössze néhány számottevő vízerőművet épített, időrendi sorrendben : az ikervári, gibárti, felsődobszai, tassi, kesznyéteni és a tiszalöki vízerőműveket. Ezek együttesen, mintegy 20 MVV-ot képviselnek, ami kereken 4%-os kihasználtságot jelent, a tiszalöki vízerőmű mindhárom gépegységének üzembehelyezése után is jelenlegi összes villamos energiatermelésünknek mindössze 1,5%-át. Lemaradásunk tehát világosan kimutatható. Ahhoz, hogy ennék felszámolásához komolyan hozzákezdjünk, ismernünk kell azokat a lehetőségeinket, amelyeket mai megítélésünk szerint egyáltalában kiépítésre érdemesnek tartunk. Legújabb vizsgálataink szerint ezeknek a vízerőműveknek összes teljesítménye 450 MW és átlagos évi energiatermelésük 3000 millió lcWó. Ez tehát az a vízerőkészlet, amellyel ma reálisan számolunk s amelynek gazdaságosságáról vitatkozunk. Becslésünk szerint ennek a 3 milliárd kWó-nak kihasználása, mintegy 7,5 milliárd Et beruházást igényelne. A lehetőségeket az 1. táblázat. tartalmazza. Vizsgáljuk közelebbről, hogy vajon mennyire tarthatjuk reálisnak a gazdaságossági vizsgálat alapjait képező vízerőkészletet és költségadatokat . Mindenekelőtt megállapítom, hogy elméleti vízerőkészletünk meghatározása konkrét mérési eredmények — geodéziai magasságkülönbségek, vízhozamok felhasználásával, vízfolyásról vízfolyásra történt. A számításokban elkövetett hiba, véleményem szerint, feltétlenül 10%-on belül van. Ezek tehát nem becsült értékek, ez a vízerőkészlet nem reménybeli, hanem mérési adatokon alapuló konkrét mennyiség. Ilyen értelemben a feltárt szénkészletekhez lehet hasonlítani. Az azután, hogy ennek mekkora hányada hasznosítható ténylegesen — figyelembevéve a különböző kieső folyószakaszokat, veszteségeket, a gazdaságtalan megoldásokat —, a további mérlegelés dolga. Hozzá kell tennünk mindjárt azt is, hogy a 7,5 milliárd kWó energiamennyiség az 50%-os valószínűségű vízhozam figyelembevételével adódott, holott vízerőműveink kiépítési vízhozamát ennél kisebb tartósságúra fogjuk megválasztani. Ennek megfelelően szinte nem is helyes, hogy E 5 0-ről beszélünk s azt csak a nemzetközi megegyezések alapján az összehasonlítások kedvéért szokásos kimutatni. Lengyelországban például a Q 3 0 helyett a Q* értékkel, azaz a középvízhozammal számolták az elméleti vízerőkészletet, ami kb. 20%-kai-nagyobb értéket ad. Világszerte növelték a vízerőművek kiépítési vízhozamát úgy, hogy ma már nem ritka a 120, 100, sőt a 90 napos tartósság alapulvétele sem ami 25—35%-nak felel meg. Hazai viszonylatban ezidőszerint 35—40%-os tartósság tekinthető reálisnak. Még az .ennél naMegépítésre javasolt vízierőművek A) Határszakaszokat érintő vízerőművek (csak a magyar részesedés) MW 1. táblázat millió kWó a) Magyar—csehszlovák Duna, Budapest fölött b ) Magyar—j ugoszláv 1. Mura 2. Dráva (3 db) 190,00* 6,40 20,40 1. 2. 3. 4. Duna (Adony) Duna (Mohács) Tisza (Vásárosnamény) Tisza (Záhony) 5. Soroksári Dunaág (Kvassav) 6. Lajta (2 db) '. 7. Rába (6 db) 8. Hernád (4 db) 9. Sajó (2 db) 10. Maros B) Elsősorban energiatermelés céljából létesítendő vízerőművek 58,50 52,50 14,70 15,10 1,40 0,64 13,10 8,54 3,04 3,86 Tisza (Tiszabura) Tisza (Csongrád) Sió (6 db) Szamos Sajó (6 db) Körös C) Elsősorban más népgazdasági érdekhez kapcsolódó vízerőművek I 14,80 15,30 4,84 4,40 6,08 0,40 D) Törpe vízerőművek 23,08 1300,00* 45,00 115,00 407,00 360,00 85,60 91,00 4,90 4,95 93,20 55,04 16,20 22,70 69,40 74,70 16,40 27,20 29,70 1,55 152,90 Összesen 457,80 2982,44 Egyelőre feltételezett értékek.
