Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Beszámoló a Jósvafőn rendezett barlang- és karsztkutató ankétról

Szigligeti Gy.: A hámori völgyzáró-gát Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. 355 tehermentesítés távlatilag, a II. gát megépítése után 500 m

3/órára fokozható. Az említett vízmenynyiség tehát, minden további energiaszükséglet nélkül a kohászat 225 m A. f. szinten telepített ] 0 000 m

3-es ipari medencéjének szintjére vezethető. 6. Befejezés A tárgyalt anyagban a belföldön hozzáférhető levéltári, irattári és egyéb fellelhető anyagra támaszkodva vázoltam a hámori völgyzárógát történetét napjainkig. Igyekeztem a gyűjtött anyagot időrendben csoportosítva úgy tárgyalni, hogy a gáttal kapcsolatos események kellő és tárgyilagos megvilágításba kerüljenek. A gátépítésnek az előzményei során rámutattam a létesítés körülményeire és a vízierőigénnyel kapcsolatos szempontra, amely az államkincstárt a völgyzárógát létesítésére késztette. A továbbiak ismertetése során kidomborítottam a gát jelentőségének mélyreható különbségét a gát építése idején és napjainkban. Amíg a gát építése idején annak jelentősége elsősorban a vízerőhasznosításon nyugodott, addig ma a vízerőhasznosítás, mint mechanikai energiafelhasználás teljesen eltűnt és helyébe az iparivíz hasznosításának a szükségessége lépett. Nem tévesztendő azonban szem elől, hogy a Hámori-tóban magas szinten tárolt vízmennyiség, valamint a Szinva és Garadna vízhozama zárt csővezetéken, közbenső szennyezés, mederveszteség, elpárolgás stb. nélkül vezethető a kohászati üzembe, amire az előző pontban már rámutattam. A zárt vezeték létesítése még egy kisebb, mintegy 75—150 kw teljesítményű törpe vízerőmű közbeiktatását is lehetővé teszi. Ezek a létesítmények azonban a i 1. gáttal együtt csak hosszú, 40—50 évi távlatban visszátérülő népgazdasági beruházást jelentenek. A 11. gát létesítése azonban bizonyára más szempontok mérlegelését fogja megkívánni, ha annak a problémája újból időszerű lesz. FORRÁSMŰVEK ES KÚTFŐK | 1 ]. História Domus : (a hámori római katolikus plébánia latin és németnyelvű kéziratos történetének kivonata). [2], Miskolci Állami Levéltár 1813. évi 2868. sz. okmánya. [3], O. L. Montan Akten 1864. [4]. Miskolci Állami Levéltár 1903. IX. 44. sz. Vízikönyv iratai és rajzmellékletei. [5|. Krassalkovich Ignác zsilipkczelő szóbeli közlése a gáttal kapcsolatos utóbbi 50 év eseményeiről. [6], Soós I. : Ä diósgyőri kohászat története. Kohászati Lapok, 1954. 8. sz. .ÜAHHblE K MCTOPMM flJlOTHHbl XAMOP 17b. CueAueemu B eraTbe oniicbiBaeTCH ncTopiiH OAHOIO II3 Haimix Hauőojiee crapux nmpoTexHimecKiix coopywemiií njioTiiHbi XaMop, c 1810 rofla, TO ecTb c roAa erponTejibCTBa rijioTiiHbi — flo HacTonmero BpeiweHii Ha 0CH0Be AaHHbix, noJiyHeHHbix ii3 OAHOBpeiweHHbix ncTopimecKIIX HCTOMHUKOB. B CBH3II C IICTOpneií njIOTHHbl BblHCHHKJTCH IIHTepeCHbie TexHimecKiie AaHHbie, KOTopwe AO CIIX nop 6bijin HeiI3BeCTHbIMII. OCOŐeHHO lIHTepeCHbIMII HBJlfllOTCH yCJIOBIIfl CTPOIITejibCTBa njiOTHHbi r?3 TOTKII 3peHim iicn0Jib30BaHiiH BOAHOÍÍ SHepniii, a TAIOKE BOAOXO3HÍICTBEHHOE 3HaieHiie njioTiiHbi, KOTopoe ÖJiaroAapn MeTaJUiypnm JlnouiAbepa BbixoAUT ii3 npeAeAOH MecTHOíí AocTOiipiiMeMaTejibHOCTII. Contributions to the history of the Hámor dam by Gy. Szigligeti The history of one of the oldest hydraulic structures in Hungary, the Hámor dam built in 1810, is reviewed from its construction up to present days, on the basis of data obtained from original, contemporary sources. The study of the history of the dam reveals many interesting technical data hitherto unknown. From the aspect of water power utilization, the construction of the dam is of particular interest. As regards water supply, the dam is at present of more than local significance, due to its nearness to the steel-works of Diósgyőr. Beszámoló az aug. 18., Ií>., 20-án Jósvafőn rendezett barlang- és karsztkutatási ankétról A Magyar Hidrológiai Társaság Központi Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottsága f. évi augusztus 18, 19. és 20-án Jósvafőn rendezte a magyar barlangkutatók ankétját, amelyen a bizottságban képviselt csoportokon kívül a szlovák kultuszminisztérium barlangügyi tanácsának küldötte is résztvett. Az augusztus 18-iki első ülésszakot a Magyar Hidrológiai Társaság részéről Papp Ferenc dr. nyitotta meg, aki Vass Imre alapvető aggteleki tanulmánya megjelenésének 125 évi évfordulója alkalmából megemlékezett az első magyar tudományos barlangkutatóról. Vass Imre fedezte fel az aggteleki barlangrendszer legnagyobb, a Vaskapu tói az Óriások Terméig terjedő szakaszát és ő fejtette ki elsőnek annak valószínűségét, hogy a barlangban folyó $/;/a;-patak a Domicátói ered. Ezt a 100 évvel későbbi felfedezések beigazolták. Könyvében szembeszállt az akkori barlangkeletkezési elméletekkel és ma is helytállóan magyarázta az aggteleki barlang keletkezését. Érdemei megörökítéséül róla nevezték el a Kistohonya-forrásnál nemrég felfedezett barlangot. Kessler Hubert dr., a Bizottság elnöke ezután beszámolt a Bizottság egyéves munkájáról. A múlt évi miskolci ankét határozatának megfelelően megalakították az összes magyar, tudományos és sportirányzatot képviselő kutatók központi képviseleti szervét és ezzel megvalósították a magyar barlangkutatók régen óhajtott egységét. A Bizottság első ténykedéseként kiadta a „Tájékoztató" első két számát összesen 60 oldal terjedelemben, kiadta továbbá Holly Ferenc munkáját a helyszíni vízclemzések gyakorlati kiviteléről és az eredmények barlangtani értékeléséről. A Bizottság felvette a kapcsolatot a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Ausztria, Németország, Olaszország, Franciaország és Svájc karszthidrológusaival és barlangkutatóival, illetve képviseleti szervcikkel és elküldte az idegennyelvű kivonatokkal ellátott tájékoztatót, aminek ellenében értékes csereanyagot kaptunk. A Bizol tság csatlakozott a jelenleg Párizsban ülésező Nemzetközi Barlangtani Kongresszushoz és meghívta