Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Beszámoló a Jósvafőn rendezett barlang- és karsztkutató ankétról

3JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Jegyzőkönyv Xurbert Casteret világhírű francia barlangkutatót magyarországi tanulmányútra. A Bizottság összeállítja a karszthidrológiai és barlangtani szakdokumentációt és eddig megjelent anyagát a nemzetközi szakirodalom összeállításával megbízott szerv rendelkezésére bocsátotta. A kutatók tudományos és gyakorlati továbbképzése céljából az év elején 15 előadásból álló előadássorozatot rendezett a bizottság. Az előadásokat több mint száz hallgató látogatta rendszeresen. Jakucs László a M. Földrajzi Társaság Barlangkutató Szakosztályának egyéves munkájáról számolt be. A Szakosztály elsősorban szakelőadások rendezésével ért el kimagasló eredményeket és megszervezte a magyar kutatók idei jól sikerült csehszlovákiai tanulmányútját, amelynek során a részt vevők c, csehszlovákiai kutatások magas színvonaláról és a barlangok tudományos és idegenforgalmi kiaknázásáról személyesen is meggyőződhettek. A Szakosztály kezdeményezte az aggtelekkörnyéki magyar—csehszlovák határforgalom megkönnyítését, illetve nemzetközi terület kialakításának tervét. Az ankét folyamán megérkeztek a magyarországi tanulmányúton levő csehszlovák kutatók is, akiknek részéről a csoport vezetője, Blaha Leo magyar nyelven üdvözölte az ankét résztvevőit és kérte a további együttműködést és még szorosabb kapcsolat kiépítését. Kapinyáné Radó Denise az Eötvös Lóránd Tud. Egyetem Földrajzi Intézetének barlangtani munkásságáról számolt be. A kutatók a budai-hegységben több barlang morfogenetikai viszonyait tanulmányozták és kiegészítették a Solymári-barlang térképét. Elkészítették a Vértes hegység karsztjelenségeinek kataszterét és forráshozamméréseket végeztek. A Bükk hegységben folytatták az örvénykői és csipkéskúti víznyelők bontását. Tóth József a M. H. T. Nagymiskolci Csoportja barlangtani működését ismertette. A miskolci kutatók főleg a Bükk-fensík zsombolyait és a jávorkút! víznyelőbarlangot kutatták, de igen értékes adatokkal hozzájárultak a Miskolc vízellátását biztosító Tapolcaifonások vízgyűjtőtel ületének pontosabb megismeréséhez. Hégráth Gyula az Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi S. K. barlangkutatóinak az égerszegi Szabadságbarlangban és a Ganza-lyuk feletti Gyükért víznyelőnél végzett kutatásait ismertette. A Szabadságbarlang bejáratánál a turistaszálló építése rövidesen befejeződik. Szilvássy Gyida a Bástya Ügyészségi S. K. barlangkutatóinak a Ferenchegyi barlang újonnan feltárt járatairól készített térkópét mutatta be és ismertette azokat a kísérleteket, amelyek barlangokban is korróziómentes jelző- és számtáblák előállításának technológiájára vezettek. Holly Ferenc a Budapesti Műsz. Egyetem Ásványés Földtani Tanszéke kutatóinak az általuk felfedezett Vass Imre barlangban végzett munkáját ismertette, amelyek soián újabb szakaszokat tártak fel és feltérképezték kb. I km hosszúságban az eddig ismert járatokat. Feltérképezték a Tinnyei-aragonitbarlangot és kidolgozták a karsztforrások fizikai-kémiai vizsgálati módszereit. Augusztus hó 19-én egyes tudományágak területén a barlangkutatás segítségével elért legújabb eredményekről számoltak be. A beszámolók előtt Senes János dr. a szlovák kultuszminisztérium barlangügyi tanácsának elnöke a csehszlovák kutatók részéről üdvözölte az ankétot és bejelentette, hogy csehszlovák részéről is nagyjelentőségűnek tartják az aggtelekkörnyéki magyar és csehszlovák barlangvidéknek mindkét részről való megközelítésének egyszerűsítését és ez ügyben konkrét lépéseket is tettek. A két ország kutatóinak további együttműködését azzal is kívánják előmozdítani, hogy egy a jövő évben szervezendő Pelsőc-környéki kutatáshoz magyar kutatókat is meghívnak. Kessler Hubert dr. beszámolt a karszthidrológia és vízellátás terén barlangkutatással kapcsolatban elért legújabb eredményekről. Többek között ismertette a lillafüredi Anna-barlangban feltárt karsztforrásoknak a miskolci vízellátásba való bekapcsolását, a mánfai Kőlyuk forrásának Komló céljaira való igénybevételét, a Miskolc—-Tapolcai hévvízbarlangban végzett vizsgálatokat, a karsztvidékeken végzett beszivárgási vizsgálatok eredményeit és a legújabban feltárt Kossuthbarlangot, melynek felfedezése a rudabányai vízellátási kérdésekhez kapcsolódik. A barlangtani kutatásoknak a karszthidrológia terén elért eredményei közvetlenül hasznosíthatók a népgazdaság számára. Vértes László a barlangkutatással kapcsolatos újabb ősrégészeti és őslénytani kutatási eredményekről számolt be. A Pilisben, Gerecsében, Bakonyban és Bükkben folytatott kutatások nemcsak új anyagot szolgáltattak, de új, nálunk eddig nem alkalmazott módszereket is alkalmaztak a munkálatok során. Az új módszerek közül a lakkfilm rétegsor-vétel és a pollenvizsgálat sok lehetőséget nyitott a jégkorok pontosabb időbeni szintezésére és ezzel az éghajlati változások finomabb különbségeinek megismerésére. Topái György a barlangok biológiai kutatásáról számolt be. Eddig mintegy 200 algafáj került elő a megvizsgált barlangokból. Igen fontos probléma a teljes sötétségben előforduló fotoszintézis. A Béke-barlangból eddig 21 állatfajt ismerünk. Jelentősebbek a Bathynella és a Trogloehaetus. A Szabadság-barlangban a Koenia vágvölgyi-vo 1 egy -Magyarországon új állatrend került elő. Igen jelentős eredményekre vezettek az előadó által bevezetett denevérgyűrűzések, amelyek a denevérek, eddig ismeretlen vándorlásaira fényt derítettek. ßertalati Károly dr. az elmúlt másfél év karszt- és barlangtani irodalmát ismertette. Megállapította, hogy a 87 közlemény 33 különböző folyóiratban jelent meg, mert eddig nem volt a barlangtannak saját folyóirata. Legtöbb volt a geomorfológiai és karszthidrológiai vonatkozású barlangtani cikk. Aránylag kevés volt a földtani vonatkozású szpeleológiai közlemény. A szakirodalmat ezentúl a „Tájékoztató" rendszeresen fogja ismertetni ; minden év irodalmi kimutatását a külföldi szakköröknekismegküldjüknehogy az az eset megismétlődhessen, hogy pl. a nemzetközi barlangtani bibliográfiából az 1950.évi magyar barlangtani irodalom teljesen kimaradt. A beszámolókat követő hozzászólások és javaslatok alapján az ankét a következő határozatokat hozta : 1. Feltétlenül szükséges a magyar és csehszlovák aggtelekkörnyéki barlangvidék kölcsönös látogatási lehetőségének megkönnyítése. 2. A magyar és csehszlovák kutatók között máimegtörtént együttműködési megállapodásokhoz hasonló megállapodások kötendők a többi szomszédos államok kutatóival is. 3. Gazdasági és szakszempontokból kívánatos lenne az összes magyarországi, idegenforgalmi szempontból jelentős barlang egységes kezelésbevétele. 4. Az idegenforgalmi szempontból értékesített barlangok bevételeinek egy bizonyos százaléka további .feltáró kutatásokra fordítandó. * Augusztus hó 19-én délután és 20-án délelőtt az ankét résztvevői a felfedezők vezetésével megtekintették az újonnan feltárt Béke-barlangot, Szabadságbarlangot, Vass Imre-barlangot és Kossuth-barlangot. R. Ö.