Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Salamin Pál: A belvízrendszerek tervezésének néhány kérdése

:> Jf (i Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Salamin P.: A belvízrendszerek tervezése ban több a víz, mint azt a növények fejlődése, a talajok termőképességének folyamatos bizto­sítása, továbbá a település, a közlekedés, az ipar és a kereskedelem biztonsága, a közegészségügy kívánalmai megengednék. A belvízkárokat elő­idézi a szélsőségesén nagy mennyiségű és hevességű esőzés és olvadás, a talajvízszin és az árvízszin megemelkedése, esetleg a források hozamának a növekedése. A belvízkárok nagyobbak vagy kiseb­bek, azaz másképpen alakulnak aszerint, hogy a vízgyűjtőterület felszíni és felszín alatti szállító hálózatának és tározó rendszerének, a szállító hálózat és tározó rendszer együttműködését sza­bályozó elemeknek, valamint a felszíni és a felszín­alatti elemeket összekapcsoló felfogó elemeknek milyen az állapoíuk. A belvízkárokat előidéző tényezőket az 1. táblázatban, a belvízkárokat alakító tényezőket pedig a 2. táblázatban mu­tatjuk be. A belvízkárokat előidéző és főleg az ezeket alakító tényezők sokoldalúsága világosan mu­tatja, hogy az ilyen természetű vízrendezési feladatok igen összetettek. Ebből kö­vetkezik egyben az is, hogy bármennyire kívána­tos volna is a tervezési eljárásokat egyszerűsíteni, ez csak bizonyos fokig sikerülhet. A tervezési eljárás kialakításánál ugyanis elsőrendű cél az, hogy az eljárás a fizikai jelenségekből adódó fel­tételeknek eleget tegyen és ugyanakkor' a haté­konysági vizsgálatokat is lehetővé tegye. Az 1. és a 2. táblázatban feltüntetett számtalan tényező figyelembevétele az egyes esetekben tagadhatat­lanul szükségtelen, hiszen általában csak egyes tényezők az irányadók. Sajnos azonban a külön­böző vízgyűjtőterületeken más és más tényezők a jelentősek. Egyszerű típus-eljárások kidolgozása tehát nagy akadályokba ütközik, vagy sok eset­benlehetetlen. Helyesen írja Szesztay Károly [12] : . . a lefolyási vizsgálatok terén nem remélhető rövid úton általános.érvényű megoldás." Ha azon­ban a típus-eljárások megalkotása nem várható is, bevezethetők egyszerű eljárások az alapvető fizikai jelenségek felismerésére és leírására. Ez az út már könnyen járható. Csak az szükséges, hogy a tervező felismerje, hogy az adott tervezési eset­ben melyik eljárást alkalmazza, vagy a különböző eljárásokat milyen fokon kapcsolja. Megemlíthet­jük itt azt is, hogy ha bármilyen oknál fogva nem követhető a fizikai jelenségek beható tanulmányo­zásán alapuló nagy munkaigényű eljárás, akkor szükségből alkalmazhatjuk a közvetlen helyszíni tapasztalaton alapuló egyszerű eljárást is. A .víz­gyűjtőterületet jól ismerő gyakorlati szakember igen hasznos, éppen az említett tényezők hatását összefogóan tükröző tapasztalati adatokat nyújt­hat. Ilyen tapasztalati adatokat gyűjtöttünk össze és adtunk közre Ziegler Károllyal [9], Nem követhető azonban az az út, amelynél a fizikai jelen­ségek figyelembevételének látszatát keltjük ugyan, azonban ugyanakkor az eljárás egyszerűsítése ked­véért a jelenségek természetének meg nem felelő rész-eljárásokat, vagy egyszerűsítéseket alkalma­zunk. Ennél az útnál lényegesen jobb megoldásra vezet az említett tisztán tapasztalati út. Végül megemlítjük itt, hogy a belvízrende­zési tervek készítésénél gondos, összehangolt hid­raulikai, vízháztart.ási és hatékonysági vizsgála­tokat kell végezni. Hidraulikai elvek A csapadékból közvetlen származó felszíni víz hidraulikai vizsgálatának alapja a vízgyűj­tőterület felszínén és a felszín alatt a talajban megfigyelhető nem permanens vízmozgások tanul­mányozása. A felszíni fölösleges víz a felszínen és a talaj­ban nem permanens módon gyülekezik össze, folyik és t ár ó z 6 d ik. A mozgás és a táro­zódás folyamatai a nem permanens mozgásnak megfelelően szorosan összefonódnak. Ez az össze­fonódás a felszínen már a csatornákban is jelent­kezik, de a magyar Alföld vízgazdálkodásának a szempontjából különösen a felszíni ideiglenes és állandó tározók vízháztartása és a csatornák víz­mozgása közötti kapcsolat a figyelemre méltó. A felszín alatt ugyancsak szorosan összefonódnak a mozgás és a tározódás folyamatai. Ez az össze­fonódás különösen a talajban levő víznek a le­folyási tényező értékét szabályozó függőleges irá­nyú mozgásával kapcsolatban figyelhető meg. A talajban függőlegesen lefelé mozgó víz a talaj tározó tereinek megtöltése, a tározó tereknek bizo­nyos mértékű átalakulása (a talaj duzzadása), következtében mind lassabban mozog. A felszíni víz mennyiségének a meghatározá­sánál a mozgás és a tározódás alapvető folyama­tainak felismerése után azokat az egyszerűsített számítási eljárásokat alkalmazzuk, amelyek éppen ezeket az alapvető folyamatokat veszik figye­lembe. A mozgás folyamatát legegyszerűbben az összegyülekezési jelenségeknek a tanulmányozása útján, tehát hidraulikai úton írjuk le. A felszíni és a felszín alatti tározó rendszert viszont a tározók vizsgálatánál szokásos vízháztartási számítással, tehát már vízháztartási úton ismerjük meg. Különös gonddal kell eljárnunk az össze­gyülekezési idő meghatározásánál. Az ösz­szegyülekezési idő korszerű tervezésnél csak hely­színi vízállás-észlelések alapján állapítható meg. Az összegyülekezési idő általában nem növelhető, a számítás egyszerűsítésének a kedvéért, sem a növények ún. tűrési idejével, sem a felszíni elönté­seknek időtartamával. Az összegyülekezési időnek ilyen módon történő növelése lényegében azt je­lentené, hogy az összegyülekezési folyamatot tározási folyamattá alakítanék át és az egész vízgyűjtőterületet mint egységes tározót tekinte­nénk. Ezzel pedig a vízgyűjtőterületen belül le­játszódó mozgási jelenségeket elhanyagolnék, a dinamikus helyzetet sztatikus állapottá alakíta­nék és végeredményben helytelenül méreteznők a vízszállító hálózatot, Az összegyülekezési időnek a különböző vízgazdálkodási és mezőgazdasági be­avatkozások hatására várható megváltozását azon­ban figyelembe kell vennünk, ha ez a változás az egész vízgyűjtőterületen közel egyenletesen el­oszolva jelentkezik. Például a tartósan morzsás talajszerkezet kialakítása, a lejtős sáncok létesí­tése stb. ilyen hatást válthatnak ki. Igen kis terü­leteknél, ahol perceken, vagy egy-két órán belül

Next

/
Thumbnails
Contents