Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
5-6. szám - Salamin Pál: A belvízrendszerek tervezésének néhány kérdése
:> Jf (i Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Salamin P.: A belvízrendszerek tervezése ban több a víz, mint azt a növények fejlődése, a talajok termőképességének folyamatos biztosítása, továbbá a település, a közlekedés, az ipar és a kereskedelem biztonsága, a közegészségügy kívánalmai megengednék. A belvízkárokat előidézi a szélsőségesén nagy mennyiségű és hevességű esőzés és olvadás, a talajvízszin és az árvízszin megemelkedése, esetleg a források hozamának a növekedése. A belvízkárok nagyobbak vagy kisebbek, azaz másképpen alakulnak aszerint, hogy a vízgyűjtőterület felszíni és felszín alatti szállító hálózatának és tározó rendszerének, a szállító hálózat és tározó rendszer együttműködését szabályozó elemeknek, valamint a felszíni és a felszínalatti elemeket összekapcsoló felfogó elemeknek milyen az állapoíuk. A belvízkárokat előidéző tényezőket az 1. táblázatban, a belvízkárokat alakító tényezőket pedig a 2. táblázatban mutatjuk be. A belvízkárokat előidéző és főleg az ezeket alakító tényezők sokoldalúsága világosan mutatja, hogy az ilyen természetű vízrendezési feladatok igen összetettek. Ebből következik egyben az is, hogy bármennyire kívánatos volna is a tervezési eljárásokat egyszerűsíteni, ez csak bizonyos fokig sikerülhet. A tervezési eljárás kialakításánál ugyanis elsőrendű cél az, hogy az eljárás a fizikai jelenségekből adódó feltételeknek eleget tegyen és ugyanakkor' a hatékonysági vizsgálatokat is lehetővé tegye. Az 1. és a 2. táblázatban feltüntetett számtalan tényező figyelembevétele az egyes esetekben tagadhatatlanul szükségtelen, hiszen általában csak egyes tényezők az irányadók. Sajnos azonban a különböző vízgyűjtőterületeken más és más tényezők a jelentősek. Egyszerű típus-eljárások kidolgozása tehát nagy akadályokba ütközik, vagy sok esetbenlehetetlen. Helyesen írja Szesztay Károly [12] : . . a lefolyási vizsgálatok terén nem remélhető rövid úton általános.érvényű megoldás." Ha azonban a típus-eljárások megalkotása nem várható is, bevezethetők egyszerű eljárások az alapvető fizikai jelenségek felismerésére és leírására. Ez az út már könnyen járható. Csak az szükséges, hogy a tervező felismerje, hogy az adott tervezési esetben melyik eljárást alkalmazza, vagy a különböző eljárásokat milyen fokon kapcsolja. Megemlíthetjük itt azt is, hogy ha bármilyen oknál fogva nem követhető a fizikai jelenségek beható tanulmányozásán alapuló nagy munkaigényű eljárás, akkor szükségből alkalmazhatjuk a közvetlen helyszíni tapasztalaton alapuló egyszerű eljárást is. A .vízgyűjtőterületet jól ismerő gyakorlati szakember igen hasznos, éppen az említett tényezők hatását összefogóan tükröző tapasztalati adatokat nyújthat. Ilyen tapasztalati adatokat gyűjtöttünk össze és adtunk közre Ziegler Károllyal [9], Nem követhető azonban az az út, amelynél a fizikai jelenségek figyelembevételének látszatát keltjük ugyan, azonban ugyanakkor az eljárás egyszerűsítése kedvéért a jelenségek természetének meg nem felelő rész-eljárásokat, vagy egyszerűsítéseket alkalmazunk. Ennél az útnál lényegesen jobb megoldásra vezet az említett tisztán tapasztalati út. Végül megemlítjük itt, hogy a belvízrendezési tervek készítésénél gondos, összehangolt hidraulikai, vízháztart.ási és hatékonysági vizsgálatokat kell végezni. Hidraulikai elvek A csapadékból közvetlen származó felszíni víz hidraulikai vizsgálatának alapja a vízgyűjtőterület felszínén és a felszín alatt a talajban megfigyelhető nem permanens vízmozgások tanulmányozása. A felszíni fölösleges víz a felszínen és a talajban nem permanens módon gyülekezik össze, folyik és t ár ó z 6 d ik. A mozgás és a tározódás folyamatai a nem permanens mozgásnak megfelelően szorosan összefonódnak. Ez az összefonódás a felszínen már a csatornákban is jelentkezik, de a magyar Alföld vízgazdálkodásának a szempontjából különösen a felszíni ideiglenes és állandó tározók vízháztartása és a csatornák vízmozgása közötti kapcsolat a figyelemre méltó. A felszín alatt ugyancsak szorosan összefonódnak a mozgás és a tározódás folyamatai. Ez az összefonódás különösen a talajban levő víznek a lefolyási tényező értékét szabályozó függőleges irányú mozgásával kapcsolatban figyelhető meg. A talajban függőlegesen lefelé mozgó víz a talaj tározó tereinek megtöltése, a tározó tereknek bizonyos mértékű átalakulása (a talaj duzzadása), következtében mind lassabban mozog. A felszíni víz mennyiségének a meghatározásánál a mozgás és a tározódás alapvető folyamatainak felismerése után azokat az egyszerűsített számítási eljárásokat alkalmazzuk, amelyek éppen ezeket az alapvető folyamatokat veszik figyelembe. A mozgás folyamatát legegyszerűbben az összegyülekezési jelenségeknek a tanulmányozása útján, tehát hidraulikai úton írjuk le. A felszíni és a felszín alatti tározó rendszert viszont a tározók vizsgálatánál szokásos vízháztartási számítással, tehát már vízháztartási úton ismerjük meg. Különös gonddal kell eljárnunk az összegyülekezési idő meghatározásánál. Az öszszegyülekezési idő korszerű tervezésnél csak helyszíni vízállás-észlelések alapján állapítható meg. Az összegyülekezési idő általában nem növelhető, a számítás egyszerűsítésének a kedvéért, sem a növények ún. tűrési idejével, sem a felszíni elöntéseknek időtartamával. Az összegyülekezési időnek ilyen módon történő növelése lényegében azt jelentené, hogy az összegyülekezési folyamatot tározási folyamattá alakítanék át és az egész vízgyűjtőterületet mint egységes tározót tekintenénk. Ezzel pedig a vízgyűjtőterületen belül lejátszódó mozgási jelenségeket elhanyagolnék, a dinamikus helyzetet sztatikus állapottá alakítanék és végeredményben helytelenül méreteznők a vízszállító hálózatot, Az összegyülekezési időnek a különböző vízgazdálkodási és mezőgazdasági beavatkozások hatására várható megváltozását azonban figyelembe kell vennünk, ha ez a változás az egész vízgyűjtőterületen közel egyenletesen eloszolva jelentkezik. Például a tartósan morzsás talajszerkezet kialakítása, a lejtős sáncok létesítése stb. ilyen hatást válthatnak ki. Igen kis területeknél, ahol perceken, vagy egy-két órán belül
