Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
5-6. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság jegyzőkönyv kivonata
Jegyzőkönyv Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. 339 vitása nem fejlődött. A jövő félévben egyik központi kérdésnek kell tekinteni a Szennyvíz Szakosztály munkájának javítását, hogy feladatát mind a tudományos kérdések további kimunkálása terén, mind pedig a műszaki fejlesztés vonalán megfelelően el tudja látni. A Szakosztály a tagrevízióval kapcsolatos munkát megkezdte, dc sajnos még nem fejezte be és így ma csak 38 lagot tart nyilván. A Balneológiai Szakosztály munkátervét lényegében végrehajtotta. A munka gerincét három vidéki klubnap képezte. A Szakosztály tagjainak jelenlegi létszáma 36. A Szennyvíz Szakosztályhoz hasonlóan csak a tagszervezés első lépéseit tette meg, aminek következtében a tagok sorából több balneológus orvos és a vízgyógyászattal is foglalkozó belgyógyász hiányzik. A Szakosztály hazánkban a balneológiai egyesületet helyettesíti. Az elkövetkező félévben feltétlenül szükséges minden balneológus bevonása a szakosztályi munkába és a szakosztály tudományos anyagának olyan összeválogatása, hogy az elsősorban a vízgyógyászat orvosi kérdéseinek szolgálatában álljon. A Pécsi Csoport ebben az évben megtartotta vezetőségválasztó közgyűlését, melyen a csoport teljesen új elnökséget választott. Az elnökség az eddigi tapasztalatok felhasználásával ós a régi elnökségi tagok személyes segítségével igen aktívan látott hozzá a második félévi munka előkészítéséhez, és végrehajtásához. Munkatervükben még mindig nagy számban szerepelnek munkabizottságok, de már a Társaság új irányvonalát követve több értékes előadást és klubestet is beiktattak. Az elmúlt félévben szép eredményeket értek el. Bízhatunk abban, hogy a következő félévi munka eléri a kívánt színvonalat és tervszerűséget. Szegedi Csoportunk az elmúlt évben ismét nagy lelkesedéssel és igen aktívan működött. Az elnökség javaslatára bevezetett klubestek nagyon jól beváltak, amely egyrészt az előadásokat követő vitában, másrészt a klubestek látogatottságában mutatkozott meg. Az elmúlt évi kissé gyengébb működés után örömmel tapasztaltuk szegedi csoportunk munkájának fellendülését. Győri Csoportunk leggyengébb vidéki szervezetünk. Evek óta a Vízügyi Igazgatóság néhány munkatársára támaszkodik. A vidéki elnökségi ülésen javasolt klubcsti rendezvényforma az elmúlt évben némi fellendülést adott a győri társasági munkának is. Ennél azonban nagyobb jelentőségű a Vízügyi Igazgatóság vezetésében beállott személyi változás, amely remélhetővé teszi, hogy a jövő félévi munka már Győrött is kielégítő lesz. Elsősorban a különböző — Társaságunk szakterületéhez tartozó -— szakemberek bevonásával u győri tagság kiszélesítése volna a központi cél. Ezzel cl lehetne érni a győri csoport többoldalúvá tételét és a tudományos munka színvonalának növelését is. Miskolci Csoportunk az elmúlt. év első felében meglehetősen gyengén működött. Májusban egy sikertelen vezetőségválasztó taggyűlést tartottak, amelyen a tagság titkos szavazással nem tudott megállapodni az elnökség összetételében. Ennek következtében egészen október elejéig ideiglenes vezetőséggel működött a Csoport, ami a végzett munkára nagyon rányomta a bélyegét. Októberben sikerült az új vezetőséget megválasztani, akik azonnal a legnagyobb lelkesedéssel kezdték meg a Csoport munkájának előkészítését, de már elég későn ahhoz, hogy ebben az évben két klubestnél többet tudjanak tartani. Végeredményben a .Miskolci Csoport Zsombolykutató Szakosztálya volt az egyetlen, amely a megszokott agilitással dolgozott és az István Zsomboly feltárása mellett folytatta a bolhási és jávorkuti víznyelők kibontását, augusztus második felében pedig a már előbb említett országos karszthidrológiai és barlangkutató ankétot szervezte meg. A Csoport műszaki hidrológiai és balneológiai szakosztálya még aktív munkát nem fejtett ki, de a következő félévi munkatervüket már körültekintően állították össze és a központi elnökség segítségével remélhető, hogy 1956. első félévi munkájukkal ismét a legjobb vidéki csoportok közé emelkednek. Társaságunk kapcsolata a Magyar Tudományos Akadémiával, a MTESZ-szel és a főhatóságokkal az elmúlt félévben is a szokásos módon kielégítő volt. Előkészítés alatt van az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Társaság közti kapcsolatot szabályozó rendelet kiadása. A beszámolóhoz Schmidt Eligius, Finály Lajos, Páter János, Rónai András és Hortobágyi Tibor szóltak hozzá. A főtitkár válasza után a közgyűlés a beszámolóban körvonalazott programot a hozzászólásokban javasolt kiegészítésekkel egyhangúan elfogadta. A Társaság tisztikarának több tagja részint egészségi okokból, részint másirányú elfoglaltsága miatt megbizatásáról lemondott. Az elnökség javaslatára a közgyűlés a következő személyi változásokat fogadta el : Lászlóffy Woldemár, a Hidrológiai és Mezőgazdasági Szakosztály elnöke helyett : Ziegler Károly. Juhász József, központi titkár hel yett : Ollós Géza. Öllős Géza, Vízellátási Hidrogeológiai Szakosztály titkár megüresedett helyére : Almási Bálint. Kelemen László, Szennyvíz Szakosztály titkára helyett : Barta Tibor. László Péter, Szennyvíz Szakosztály jegyzője helyett : Körösmezei László. Holló István, Vízellátás Hidrogeológiai Szakosztály alelnöke helyett : Illés György. Palojtai Béla, a Limnológiai Szakosztály jegyzője helyett : Dvihally Zsuzsa. S z ü n e t Szünet után a közgyűlés vendége, T. L. Varhotov elvtárs, a Szovjetunió Moszkvai Mezőgazdasági Villamosítási Intézetének igazgatója, a kis vízerőművek építése terén elért legújabb sikerekről számolt be. Előadásában rámutatott arra, hogy az eddig alkalmazott előregyártási módszerek a vízépítés területén, elsősorban a vízépítési műtárgyak és vízerőtelepek építésénél nem honosíthatok meg, mert ezek a műtárgyak az élőregyártással szemben jelentősen eltérő követelményekkel lépnek fel, mint a magasépítésben és ipari épületek építése területén. Vízerőtelepeknél elsősorban a vízzáróságra kell törekedni és biztosítani kell a műtárgy elcsúszás elleni stabilitását. A különböző követelményeket az előregyártott rekeszes szerkezet alkalmazásával sikerült megoldani. Ez a szerkezet az összes követelményt kielégíti, ezenkívül az építésnél a szokásos monolit szerkezettel szemben jelentős költségmegtakarítást biztosít. Általában a műtárgyak költsége mintegy 3040%-kai csökkenthető. Xagv előnye az új előregyártott rekeszes szerkezet alkalmazásának az is, hogy az építkezés ideje, elsősorban a szerelési munkák, jelentős mértékben csökkenthetők, ígv pl. sikerült elérniök azt, hogy egy 2000 kW-os erőművet három hónap alatt építsenek fel. A kivitelezés szempontjából további nagy előnyöket jelent az is, hogy a téli időszakban az előrcgyártott elemek készítésére lehet szorítkozni és az összeszerelési munkákat a kedvező nyári idényben, elsősorban kisvíz idején végi«' lehet hajtani. A Szovjetunióban az elkövetkezendő 10 év során mintegy 700 db 1—20 MW közötti teljesítményű erőművet kívánnak építeni és amennyiben a javasolt rekeszes szerkezetek a már megépített művek tapasztalatai alapján a vártnak megfelelően fognak üzemelni, ezek az erőművek rekeszes szerkezettel épülnének. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyszámú műtárgy esetében felmérhetetlen jelentősége van az elérhető költségmegtakarításnak. Közgyűlésünk következő programpontja a jutalmak kiosztása volt. A kiküldött bizottság elnökének, dr. Vitális Sándornak javaslatára a közgyűlés az emlékérmeket és emléklapokat a következő tagtársaknak adományozta : Schajarzik Ferenc emlékérmet Dr. Mosonyi Emilnek. Bogdánig Ödön emlékérmei Rónai Andrásnak és Hortobágyi Tibornak.