Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság jegyzőkönyv kivonata

3JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Vásárhelyi Pál emléklapokat Békési Jánosnak, Bérezik Árpádnak, Tóth Istvánnak és Holli Ferencnek. A kiküldött bizottságnak a kitüntetések adomá­nyozására vonatkozó javaslatát, illetve a javaslat indok­lását dr. Vitális Sándor ismertette : Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Igen tisztelt Elnö­künk, kedves Barátom ! Képzeljük magunkat 1945-be. A háború végetért, Budapest romokban hever. A romok­ból építettünk újjá és a romokból állítjuk helyre a mi kis szakmai körünket — akkor még Szakosztályunkat — is. Fővárosunk romhalmaz, Mosonyi Emil barátom esak ügy közelíthető meg, hogy a lerombolt lépcsőház­ból rozoga létrán kell hozzá felmenni. De O az első, aki fiatalos lelkesedéssel, a legtevékenyebben résztvesz a Szakosztály, majd a Társaság megalapításában, újra­szervezésében — és amint látjuk, az elvetett kisTnagnak nagy, terebélyes fává való kifejlesztésében. Társaságunk és tagságunk éppen ezt az önzetlen, fáradhatatlan szer­vezési munkáját iparkodik elsősorban ezzel a szerény, de igen megtisztelő kitüntetéssel jutalmazni. Mosonyi Emil már pályafutásának kezdetén el­jegyezte magát a hidrológiával. Több mint két évtizedes működése alatt teljesen egybeforrt a magyar vízgazdál­kodással. Óriási lelkesedésével, páratlan energiájával mindig túlnő azokon a feladatokon, amelyeket hivatali beosztása ró rá. Tevékenységét a nép érdekeinek szol­gálata és forró hazaszeretet jellemzi. Nagy áttekintő képességével és tudományos felkészültségével a magyar vízgazdálkodás egyik hivatott vezető egyénisége. Tudományos működése során elnyerte a műszaki doktori és az egyetemi magántanári címet, 1952-ben a műszaki tudományok doktora lett, a MTA pedig leve­lező tagjává választotta. Öt esztendeje titkára az Aka­démiai Hidrológiai Főbizottságnak. Tudományos mun­káját több mint 50 hazai és külföldi dolgozat, négy könyv és mintegy 100 tudományos, szak- és ismeret­terjesztő előadás jelzi. A ,,Vízerőhasznosítás" című két kötetes műve világviszonylatban is jelentős munka. Számos nemzetközi kongresszuson vett részt, ahol el­ismerést és megbecsülést vívott ki hazánknak, a ma­gyar hidrológiai tudománynak és vízimérnöki karnak. Vezető szerepet tölt be a gyakorlati vízgazdálko­dás területén is. Mint a VIZITÉRV igazgatója, irá­nyító befolyást gyakorol minden jelentős vízgazdálko­dási tevékenységre. Különösen nagy jelentőségű volt az a javaslata, amelyet a vízgazdálkodás távlati ter­vének az elkészítésére tett, s amely azután az ő elgon­dolása szerint és irányítása mellett készült el. Mara­dandó érdemeket szerzett a vízerőhasznosítás fejlesztése teién is. Vízerőhasznosítási lehetőségeink feltárásával és megfelelő közvélemény kialakításáért folytatott fáradhatatlan harcával tulajdonképpen ő teremtette meg vízerőhasznosításunk számára a kiindulási alapot. Ennek a munkának első gyümölcse a Tiszalöki Víz­erőmű . Tudását és tapasztalatait az egyetemi oktatás vonalán adja át a jövő generációnak. 1948. óta oktat a műszaki egyetem mérnöki és gépészmérnöki karán. 1952. óta a II. sz. Vízépítéstani Tanszék tanszékvezető tanára. Magasszínvonalú, pedagógiailag kitűnően fel­épített előadásai biztosítékai annak, hogy képzett mér­nökök kerülnek a. jövőben is a vízgazdálkodásba. Rendkívül sokat tevékenykedik a társadalmi egye­sületekben is. A MTESZ alelnöke, a TTIT műszaki osz­tályának vezetője és hat év óta elnöke a Magyar Hidro­lógiai Társaságnak. Erdemekben dús működését számos kitüntetés jelzi. Ezek közül is kiemelkedik a Tisza völgy hidroló­giájáéit elnyert Kossuth-díj és a Tiszalöki Vízerőmű üzembehelyezésekor mellére tűzött „Munka Vörös Zászló Érdemrendje". Amikor a Schafarzik emlékérmet Mosonyi Emil barátomnak a közgyűlés nevében átadom, engedje meg, hogy mint a Társaságnak egyik legidősebb tagja, mind­annyiunk nevében baráti szívvel és szeretettel üdvö­zöljem. Rónai András 1950. óta irányítja, szervezi és kar­tográfiailag a legkülönbözőbb szempontból ábrázolja az ország felszínközeli talaj stb. vizeit. Vezetése és irá­nyítása mellett a Magyar Állami Földtani Intézetben I 030 000 ásott kút adatait dolgozták fel, térképezték. Jegyzőkönyv A világon hazánkban készült el először csaknem az egész ország területére (az ország 3/4 részére) kiterjedő talajvíztérkép (1:25 000 és összefoglalóan 1 : 200 000 méretben), amiben Rónai András szervező, statisztikai és térképező készségének igen nagy szerepe volt. Rónai András 1950. óta végzett munkájáról szá­mos közleményben számolt be. Országunk területének kétharmada alföld. A má­sodik ötéves tervben mezőgazdaságunk fejlesztése, az öntözéses gazdálkodás fokozottabb bevezetése, folyó­csatornázás, belvízrendezés, ivó- és ipari vízellátás, ipari üzemek telepítése stb. összefoglalva az országos vízgazdálkodás, kiindulási alapja lesz a Rónai András által fáradhatatlan munkával, nagy tárgyszeretettel és lelkesedéssel elvégzett talajvíz térképezési munka. A Magyar Hidrológiai Társaság, méltányolva ezt a munkát, a kiküldött bizottság és az elnökség egyhangú határozata alapján Rónai Andrást eddigi munkásságá­ért a Bogdánfy emlékéremmel javasolja kitüntetni, buzdításul, hogy munkáját ugyanolyan lelkesedéssel, tárgyszeretette!, a dolgozó nép, hazánk felvirágozta­tása érdekében folytassa. Dr. Hortobágyi Tibor, a biológiai tudományok dok­tora, az Egri Pedagógiai Főiskola növénytani tanszék­vezetője, a Hidrológiai Társaság elnökségének tagja, a Limnológiai Szakosztály társelnöke és Tudományos Bizottság tagja. A Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának megalakulása óta tevékenyen vett részt annak munkájában. A. Magyar Tudományos Aka­démia Hidrobiológiái Főbizottságának tagja. 1932. óta dolgozik tudományos téren. Kutató­munkájának tárgya a vizek élővilága, a fitocönológia, a mikroszervezetek fejlődéstana, a teratológia és újab­ban növénynemesítési kérdések is. Eredeti tudományos kutatásait ismertető tanulmányainak száma 80, ebből a felszabadulásig 23, azóta 57. Az új növényhatározó szerkesztője, ebben ő írta meg az első magyar nyelvű algahatározót és ehhez 318 eredeti rajzot közölt. A fiatal limnológusok kezébe ezzel kitűnő segítséget adott. Jelenleg a nagy magyar algahatározó szerkesztésén is dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia megbízásá­ból és ennek keretében a ehlorophyceák kritikai feldol­gozását végzi. Tudományos munkásságát külföldön is elismerik. A VIII, Nemzetközi Botanikai Kongresszusnak Páris­ban meghívott előadója volt és egyik tanulmányát ott bemutatták. Külföldön megjelent szakkönyvek a ma­gyar algológusok közül Hortobágyit idézik legtöbbször. Pedagógiai és módszertani téren több tanterv, út­mutatás, tájékoztató tankönyv elkészítésében, bírála­tában, lektorálásában vett részt. Pedagógiai, módszer­tani dolgozatainak száma 32. Ezenfelül nagyszámú népszerűsítő cikket is írt. Nyomtatásban eddig mintegy 3000 eredeti szakrajza jelent meg. Általa írt tanköny­veket az általános iskolákban, gimnáziumokban, tanító­képző intézetekben használják. Az Oktatásügyi Minisz­térium Módszertani Tanácsa Biológiai Szakbizottságá­nak jelenlegi elnöke. Sokoldalú tudományos, pedagógiai munkája mel­lett széleskörű társadalmi munkát is végzett ismeret­terjesztő előadásokkal, az egri biológiai ház létesítésé­vel stb. A Limnológiai Szakosztály munkájában, mint az elnökség és Tudományos Bizottság tagja nyújt segít­séget és széleskörű elfoglaltsága ellenére vidékről is eljön üléseinkre, klubestjeinkre. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága a biológiai tudományok doktora fokozattal tüntette ki. Á kiküldött bizottság, méltányolva Hortobágyi Tibor tudományos és Társaságunk érdekében kifejtett kimagasló munkáját, javasolja a Bogdánfy Ödön emlék­éremmel kitüntetni. A Vásárhelyi Pál emléklapokat a bizottság a követ­kező fiatal mérnököknek ítélte oda : Békési János aspiráns, titkára volt a Magyar Hidro­lógiai Társaságnak és mint a szervező bizottság vezetője, állandóan segítette az ankétok és tanulmányutak ren­dezésében. Dolgozott a Vízügyi Tervező Irodában, elő­adója a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai

Next

/
Thumbnails
Contents