Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - A Magyar Hidrológiai Társaság jegyzőkönyv kivonata

3JfO Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Jegyzőkönyv tanulmányutat. A tanulmányút célja volt a helyszínen megvizsgálni a jelenleg alkalmazott öntözési módokat és az öntözött területek helyzetét és annak alapján javaslatot tenni arra, hogy a második ötéves tervünk öntözési létesítményeit a jelenleg rendelkezésre álló és a még feltétlenül beszerzendő segédeszközökkel hogyan lehet a leggazdaságosabban berendezni és üzemeltetni. A háromnapos tanulmányúton nyolc állami gazdaság, illetve kísérleti telep öntözéseit néztük meg és a tanulmányút végén rendezett félnapos vitadélelőtt anyagát határozatba foglalva eljuttattuk a Magyar Tudományos Akadémiához és az illetékes főhatóságokhoz. • Ifjúsági tagjaink beszámoltak a Vízellátás-Hidrogeológiai Szakosztály legutóbbi klubülésén az aggteleki Vass Imre barlang országos szempontból is számottevő feltárásáról, a barlang felniérési munkáiról és a további kutatások irányáról és céljairól. Nagy-miskolci csoportunk zsombolykutató szakosztályának kezdeményezésére augusztus második felében karszthidrológiai és barlangkutató ankétot rendeztünk. Az ankét három nagy téma köré csoportosult. A hazai barlangkutató csoportok a megnyitó után beszámoltak az elmúlt tíz év barlang- és karsztkutatási eredményeiről. A második részben a barlangkutatási módszereket, míg a harmadik részben a tudományos kérdések mellett a hazai barlangkutatók összefogásának lehetőségét beszélték meg. Az ankéton elhangzott javaslatok alapján Társaságunk elnöksége a karszthidrológiai és barlangkutató csoportok összefogására létrehozott egy központi bizottságot és megindította újra a Barlangkutatás c. folyóiratot, egyelőre igen szerény formában. Az elnökség kezdeményezésére a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályon belül technikatörténeti kérdésekkel is foglalkoztunk. Ebben a tárgykörben eddig Budapesten és Szegeden egy-egy előadás hangzott el. Budapesten Vásárhelyi Pál életéről, Szegeden pedig.Kvassay Jenő munkásságáról emlékeztek még. Javaslatot terjesztettünk elő Vásárhelyi Pál halálának 110 éves évfordulója alkalmából emléktábla elhelyezésére. A Magyar Vízrajzi Szolgálat ebben az évben ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Az évforduló alkalmából a .Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és Társaságunk számos külföldi részvevővel Vízrajzi Kongresszust tartott. A háromnapos kongresszus méltó módon ünnepelte meg Európa egyik legrégibb Vízrajzi Szolgálata fennállásának évfordulóját. A Hidrológiai Közlöny ebben a félévben is anyagának megfelelően tükrözte a Társaság munkáját. Számos tanulmány jelent meg a szakosztályi klubestek és központi előadóülések anyagából. Sikerült biztosítani továbbnyomással és fűzéssel a különlenyomatokat. Igen nagy gondot kell fordítani a Közlöny szerkesztésére, stílusára, az idegennyelvű kivonatok pontos fordítására. A világ minden részébe szétküldött lapunk igen nagy érdeklődésnek örvend és ezért a Tudományos Bizottság fokozottabb igényességgel segítse a Hidrológiai Közlöny színvonalának emelését. Az elmúlt félév elején kormányzatunk felmérte az első ötéves tervidőszak alatt elért műszaki fejlődésünket. Megállapította azokat a hiányosságokat, amelyek az egyes szakterületeken még ma is mutatkoznak a sok jó kezdeményezés és nagymértékű haladás ellenérc. Az elmaradások felszámolására hívta fel a minisztériumok, üzemek, kutatóintézetek dolgozóit. Kritikát gyakorol! a MTESZ és a MTESZ-bc tömörült egyesületek munkájáról is és felhívta a figyelmüket a műszaki fejlesztés fontosságára és azokra a nagy lehetőségekre, amelyek a MTESZ tagegyesületekben rendelkezésre állnak. A Magyar Hidrológiai Társaság az általa művelt tudományágak fejlesztésével kívánja szolgálni a műszaki fejlesztés érdekeit, annak legfontosabb célkitűzéseit, melyeket a párt és a kormányzat legutóbbi nyilat kozatában megadott. A Magyar Hidrológiai Társaság igen komplex összetételű tudományos egyesület és tagjai képzettségének tudományos szempontból való sokrétűsége következtében már egyesületen belül is érvényesülnek azok a komplex-szemléletű kérdések, amelyeket a rokon tudományos értekezleten a MTESZ keretében legutóbb annyira hangsúlyoztak. A Magyar Hidrológiai Társaság az illetékes állami főhatóságokkal, tudományos intézetekkel és a Magyar Tudományos Akadémia hidrológiai Főbizottságával már évek óta szoros kapcsolatban áll. Tudományos tevékenységének célja : közreműködés az országos vízgazdálkodás tudományos elveinek tisztázására. Éppen ezért a feladatainkat nem az alaptudományi ágazatok, vagy pedig az egyes hidrológiai tudományos kutatási problémák szerint csoportosítva állítottuk össze, hanem szükség szerint több tudományág problémáit komplexen összefoglalva, egy-egy vízgazdálkodási vagy népgazdasági ág fejlesztésének szemszögéből. A társaság feladatának tekinti, hogy kidolgozza egy limnológiai és egy balneológiai tanszék munkaprogramjának és előadásai anyagának tervezetét. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek világviszonylatban a leggazdagabbak ásvány- és gyógyvizekben. Külföldön számos országban, ásványés gyógyvizekben szegényebb államban is, külön tanszéke van a balneológiának és hasonló a helyzet a limnológiával is. A népgazdaság százmilliókat költ szennyvíztisztító telepek létesítésére, ezek azonban megfelelő szakképzett kezelőszemélyzet nélkül nem töltik be feladatukat. Szennyvíztelepek kezelői számára mégfelelő tanfolyamokat kell létesíteni. A Magyar Hidrológiai Társaság kidolgozza a tanfolyamok anyagát. Társaságunk újjászervezése legtöbb budapesti szakosztályunkban és vidéki csoportjainknál már az év első felében befejeződött és így ebben a félévben lényegesebb változás nem történt. A Társaság központi előadásait havonta egyszer 'terveztük és az eddigi három előadásból kettőt tartottunk meg. A központi tanulmányutak végrehajtása gyengébben sikerült, mert Budapest környékére e félévben három tanulmányutat terveztünk és abból csak egyet valósítottunk meg. A Hidraulikai ós Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály volt az elmúlt félévben Társaságunk egyik legaktívabb csoportja. Előadási tervét szám szerint túlteljesítette és ugyanakkor az előadás gonclos előkészítése, a számos hozzászólás következtében a klubülések tudományos színvonala is teljesen megfelelő volt. A szakosztály az óv elején befejezte tagrevízióját és jelenleg 240 tagja van. Égy-egy klubülést általában 30— 50 tagtárs hallgatott végig, vagyis a sok részlettémát felölelő szakosztály majdnem minden tagja már megjelent a klubestéken. Jó munkát végzett a Vízellátás-Hidrogeológiai Szákosztály. Előirányzott előadásait teljes számban megtartotta. Az ülések előadásainak előkészítése általában megfelelő volt. Az előadások és azt követő viták során több olyan szempont merült fel, amelyeket a főhatóságok munkájuk során figyelembe vettek, illetve felhasználtak. A szakosztály a tagrevízió után 320 fővel Társaságunk legnagyobb csoportja lett. A szakosztály előadóülésein általában 40—

:60 tag jelenik meg. Az elnökség elmúlt évi határozatában kihangsúlyozta, hogy Társaságunktól • a geológusok nagy része távoltartja magát. Ezért célul tűzte ki a szakosztály vezetősége elé a geológusok minél nagyobb mértékű bevonását. A szakosztály ezt a feladatot nagyréázt végrehajtotta. Az elmúlt év második felében történt átszervezése óta Társaságunknak tudományos vonalon egyik erőssége a Limnológiai Szakosztály. Tervezett klubestjeit ebben a félévben maradéktalanul megtartotta. Az anyag körültekintő és gondos összeválogatásával, az előadás sok megfelelő előkészítésével Társaságunk legjobb szakosztályai közé tartozik. Tagjainak száma 51, akik legnagyobbrészt, aktívan résztvesznek a szakosztály munkájában. Szennyvíz Szakosztályunk már bizottság formájában egyik legaktívabb csoportja volt Társaságunknak. Élénk és jól összeválogatott vitaülései sok szennyvíz vonatkozású tudományos és ipari kérdés megoldását segítették elő. Az elmúlt félévben a Szakosztály akti-