Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Hartyányi László: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására

336 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 5. sz. Hartyányi L.: Az öntözés hatása a talajvízszin alakulására az öntözés szolgálatába állítottak —- az évnek csak rövid időszakában alacsony a vízállás. Már pedig a környék vizet nehezen átbocsátó talajaiban nem alakulhat ki olyan erőteljes talajvízáramlás különösen ha csak egyetlen irányban, mintegy kapun keresztül van rá lehetőség hogy az öntözési idény, és a belvízjárás közti rövid időszak alatt a talajvízszin kellő mélységre leszállhasson. A kákái K 11 öntöző főcsatorna környékének a talajvíz helyzetével kapcsolatban is figyelemreméltóan jelentkezik a talajvíz vízszintesirányú áramlási lehetőségének a fontossága. 10. Összefoglalás Az elmúlt két esztendőben az öntözőgazdaságok területén szerzett helyszíni tapasztalataink, valamint a talaj vízhelyzet alakulásával és az öntözőcsatornák szivárgási veszteségének mérésével kapcsolatos vizsgálataink arra hívták fel a figyelmünket, hogy öntözött területeink talajvíz helyzetének a tanulmányozása elsőrendű feladat. Az öntözéssel kapcsolatos talajvízhelyzet megismerése nemcsak a hidrológusnak, a talajtani szakembernek és a tervező mérnöknek szükséges, hanem a mezőgazdának is. A talajvízhelyzet romlása ugyanis végső fokon a termelést akadályozza, vagy teszi lehetetlenné. A kérdés megoldásának előbbrevitele érdekében a további vizsgálatoknak kétirányban kell haladniok. Az egyik irány az öntözés tovább fejlesztését szolgálja s feladata a minden szempontból legkedvezőbb megoldások feltételeinek a megállapítása a tervezés számára. A másik, a jelenlegi helyzet további romlásának megakadályozására, illetőleg javítására alkalmas beavatkozások kidolgozása. Mindenképpen szükséges, hogy az öntözött területeink talajvíz helyzetét részletesebben, az öntözések üzemi viszonyainak és egyéb tényezőknek a figyelembevételével vizsgáljuk. Ehhez azonban nemcsak a jelenlegi észlelölcút hálózat megfelelő sűrítése szükséges. A megfigyelésekbe be kell vonni a vízügyi igazgatóságok, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a gépállomások öntözéssel foglalkozó szakembereit. Az eddigi tapasztalatokból is újra leszűrhető az a sokat hangoztatott megállapítás, hogy az öntözött területek vízlevezetési lehetőségeit meg kell javítani, vagy ahol hiányzik, sürgősen meg kell valósítani. A helyzet javítása céljából komolyan foglalkoznunk kell az öntözőcsatornák szivárgásának a csökkentésével, nemcsak a termelők számára elvesző vízmennyiség megmentése, hanem a talajvíz emelkedés megakadályozása érdekében is. Öntözéseink agronómiai tervének készítésében, az üzemszervezésben és nem utolsósorban magában az üzemelésben figyelemmel kell lenni a legcélszerűbb vízfelhasználásra, a túlöntözésnek, továbbá a meddő csatornaszakaszok víz alatt tartásának elkerülésére. A rövid adatsorokra támaszkodó kutatási eredményeinkből az az egyetlen és legfontosabb következtetés vonható le, hogy az öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási beavatkozások hatását a talajvíz helyzetre az eddiginél szélesebb körben, alaposabban kell vizsgálni és öntözésünk helyes irányú fejlesztése, valamint a meglevő helyzet céltudatos javítása érdekében a külföldi és a hazai tapasztalatokat mind a tervezés és' építés, mind az üzem során fokozott gondossággal kell figyelembe venni. SZAKIRODALOM [1] Altovszkij M. E. : Metodicseszkoje rukavodsztvo po izucseniju rezsima podzemnüch vod. Moszkva 1954. [2] Balogh János : Öntözési módszerek, vízháztartási vizsgálatok a Duna-Tisza közén. Budapest 1955. Kézirat. [3] Bogárdi János dr. : Csapadék és hőmérséklet hatása a talajvíztükör változására MTA VI. O. Közleményei 1952. [4] Darab Katalin : Öntözéses gazdaságok üzemi talaj térképei. Agrokéma és Talajtan 1954. [5] Eliava L. A. : A Tisza-csatornázás néhány kérdéséről. MTA VI. O. Közleményei 1952. [6] Favorin N. N. : Oroszitelnüe kanalü i gruntovüe vodü. Moszkva 1954. [7] Hartyányi László : Öntözés és talajvíz, öntözőcsatornák szivárgása. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle 1955/2. [8] Ijjász E. : Az erdő szerepe a természet vízháztartásában. Hidrológiai Közlöny 1938. . [9] Israelsen 0. W. : Irrigation Principles and Praktices. New-York 1952. [10] Juhász József: Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatomázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közlemények, 1953. II. szám. [11] Kosztjakov N. A. : A melioráció alapjai. Budapest 1955. [12] Kovács György és Lécfalvy Sándor : Hozzászólás a tartósan termelhető talajvízhozam meghatározásának kérdéséhez. Hirdológiai Közlöny 1954. 11— 12. szám. [13] Maierhofer Oh, I'. : Behaviour of a subsoil watertable under a system of irrigation and drainage, New-Delhi 1950. [14] Németh Endre dr. : Hidrológia és hidrometria. Budapest 1954. [15] Pichler János: Belvízrendezés. Budapest, 1954. [16] Rónai András : A Nyírség, Hajdiiság és Hortobágy talajvíz viszonyai. Hidrológiai Közlöny 1955. 7—8. szám. [17] Salamin Pál: Vízháztartási vizsgálatok. Budapest 1954. [18] Sarov I. A.: Ekszpluatacija gidromeliorativnüch szisztem. Moszkva 1952. [19] Szilágyi Gyula : Az öntözés néhány talajtani kérdése. Vízügyi Közlemények 1933. II. szám. [20] Ubell Károly: A talajvízszintalakulás törvényszerűségei. Budapest 1954. [21] Ubell Károly: Talajvíztározódás a csapadék hatására. Vízügyi Közlemények 1953. év Ii. szám. [22] Ubell Károly : Az öntözővíznek a talajvízre való hatása. Összefoglaló jelentés 1955. VITUKI. Kézirat. [23] Vízgazdálkodási 'tudományos Kutató Intézet : A magyarországi öntözések időszerű kérdései. Összefoglalás a Munkaközösség megbízásából. Budapest 1956.