Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

5-6. szám - Lovas László: Szivárgási veszteségek csökkentése öntözőcsatornáknál és tározótereknél

318 Hidrológiai Közlöny 36. évi. 1956. 5. sz. Lovas L.: Szivárgási veszteségek csökkentése 1. Szivárgást csökkentő eljárások laza szerkezetű, nem zsugorodó (kavics, homok) talajok esetén 1.1 Mesterséges feliszapolás Ez az eljárás az igen gyakran tapasztalt ún. természetes feliszapolódási folyamat törvényszerűségeit alkalmazza mesterséges úton. Lényege, hogy a lazán települt kavics- és homoktalajok hézagait a szivárgó vízbe kevert megfelelő módon választott finom talajszemcsék eltömik és ezzel a vízveszteséget jelentős mértékben lecsökkentik. A szivárgási veszteség csökkenését az agyagadagolás függvényében az 1. sz. ábra mutatja be, amely T. A. Negovszkája [11] laboratóriumi kísérleteinek eredményét rögzíti. Az ábrán látható, milyen rohamosan csökken az elszivárgó vízmennyiség az agyagadagolás növelése esetén. A feliszapoló anyag megválasztásánál mértékadó szempont, hogy átmérője ne legyen nagyobb a talajpórusoknál, mert ebben az esetben nem tud bemosódni, hanem a homok- vagy kavicsréteg felszínén ülepedik le. Ugyancsak lényeges, hogy a feliszapolásra alkalmazott szemcsék ne legyenek a pórusokhoz mérten túlságosan kicsinyek, mert a hézagok ilyenkor vagy egyáltalán nem, vagy csak igen sok anyag alkalmazása esetén tömődnek el. Ezért az elmélet és gyakorlat küszöbértékeket határozott meg, amelyek a feliszapolandó és feliszapoló talajszemcsék átmérőjének viszonyszámával kerülnek meghatározásra : D _ feliszapolandó talaj szemcseátmérője (mm) feliszapoló talaj szemcseátmérője (mm) Ebben a megfogalmazásban a feliszapolás alsó kritériuma, tehát az a hányados érték, 200 180 160 |yto ^120 'I' I

3 | to „Nj * 60 :§ R; § 10 1 S| \ v \ \ o V \ \ \ — A 10 da I 10 fjott 1 m 20 mt 00 nn l/IS Wíl 30 ira 90 mr !—to 1 "I -,— 0,376 t 0,500 Felületegységre adagolt agyag mennyisége [g/cm

2] 1. ábra. Összefüggés az elszivárgó vízmennyiség és feliszapoló agyagmennyiség között <Pue. 1. 3aeucuMocmb (fiuAbmpaquoHHoeo pacxoda om KOAmecmea 3auAxwu)eű ZAUHU Abb. 1. Abhängigkeit der Sickerwassermenge von der einschlämmenden Tonmenge amelynél a feliszapoló szemcse a homok hézagaiba be tud jutni: r/

a = 5—10, míg felső kritériuma, amikor még a felszínközeli hézagokban megakad : = 20—50. A feliszapoláshoz szükséges talajmennyiség a következő empirikus képlettel határozható meg (11) : PF = 18-DiSr ahol W — a feliszapoláshoz szükséges talajmenynyiség (kg) D — a feliszapolandó talaj szemcsék túlnyomó részének átmérője (mm) S = a feliszapolandó terület (m

2). Ebből az összefüggésből következően 1 m

2 felület feliszapolásához szükséges talaj mennyiség : A feliszapolandó talaj szemcseátmérője ; neve

: (D mm) Durva homok 1,0 —0,5 Közepes homok 0,5 •—0,25 Finom homok 0,25—0,10 Szükséges feliszapoló talajmennyiség: (kg/m

2)" 18 9 4,5 A feliszapolási kísérleteknél és munkálatoknál szerzett tapasztalatok szerint igen lényeges, hogy a szivárgási sebesség nagyobb legyen, mint a vízbe kevert anyag ülepedési sebessége. Ellenkező esetben a homok felszínén finom hártya képződik, amely megnehezíti a jó — felszínközeli pórusokat kitöltő — vízzáró réteg kialakulását. A zagy töménységére irányadó értékek a következők : Durva homok feliszapolásához p = 5 kg/m

3 Közepes és finom homok feliszapo- % lásához P = 2 kg/m

3 A feliszapolás időtartama, folyamatos munka esetén az alábbi összefüggésből számítható ki [11] : p-Q ahol t = a feliszapolás időtartama (sec) W = az alkalmazott feliszapoló anyagmenynyiség (kg) p = az oldat sűrűsége (kg/m

3) Q = a feliszapoláshoz alkalmazott vízhozam (m

3/sec). A feliszapolás elvégezhető mozgó és álló vízzel. A mozgó vízzel történő feliszapolásnál mértékadó a feliszapoláshoz ajánlatos vízsebesség. Ennek értékei az alábbiak : A feliszapoló talaj szemcseátmérője (d mm) 0,05 0,01 0.005 Sebesség ( v m/sec) 0,20 0,15—0,10 0,05 Minél kisebb a sebesség, annál egyenletesebben ülepednek le a finom szemcsék. Természetesen pn iál kisebb távolságban is. Az ülepedési hossz meghatározására több tapasztalati képlet ismeretes. D. Ja. Szokolov (11) szerint : 1.18 A

T d