Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Donászy Ernő: A Kapos elszennyeződése

Dr. Donászy E.: A Kapos elszennyeződése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 301 nagyobb vízhozam ellenére több szakaszon a legnagyobb volt a szennyezettségre jellemző oxigénfogyasztás. Igen sok esetben a kisebb vízhozam mellett kisebb volt a szennyezettség mértéke, mint a nagyobb vízhozam mellett. Tehát a vízhozammal mérhető hígítás nem tekinthető a terhelhetőség mértékének a szennyvízbefogadók szempontjából, mert — mint a Pécsi víz elszennyeződéséről írt tanulmányunkban rámutattunk (Donászy 1956.) — igen sok más tényező is közrejátszik a befogadók öntisztulási folyamatában. A vizsgálatokkal kapcsolatos vízáramlási sebességi adatokat a 2. táblázat foglalja össze. A vízfolyás állapota az év különböző szakában 1954. jan. 22. A vízminták szétfagytak, csak a Kapós 95 km-nél és a Malom-árokból vett vízminták maradtak meg. A Kapós a 95 km-nél igen gyengén zavaros, sárgás színű, szagtalan, pH 7,73, Spitta próba negatív, felrázáskor nem habzik, kevés sárgás porszerű üledéket szállít. 0,5 mg/l ammóninm-iont mértünk, nitrit nyomokban kimutatható, oxigénfogyasztás 3,5 mg/l. A biológiai vizsgálat alapján beta-mezoszaprób jellegű. A Kapos tiszta, szennyezetlen állapotban volt. Egyéb jellemző adatok: lúgosság 6,5 fok, összes keménység 24,6 nk°, kalcium-ion 95,2 mg fi, magnézium-ion 47,4 mg/l, klorid-ion 8,8 mg/l. A Malom árok Kaposvár felett ugyancsak szennyezetlen a 4,375 km-nél, amíg Kaposvár alatt a 0,1 km-nél zavaros barnás, Spitta pozitív, felrázáskor nem habzik, sok barna foszlányos üledéket szállít. Az ammónium-ion 1,4 mg/l, nitrit és nitrát nem mutatható ki, oxigénfogyasztás 4,9 mg/l, a biológiai vizsgálat alapján poli- és alfa mezoszaprób állapot között. Egyéb jellemző adatok: lúgosság 4,9°, összes keménység 22,8 nk°, kalcium-ion 87,7 mg/l, magnézium-ion 45,7 mg/l, klorid-ion 8,4 mg/l. A Ivapos vizénél valamivel lágyabb, lúgossága kisebb, kalcium és magnéziumion tartalma nem sokban különbözik a Kapósétól. 1954. február hónapban a vízminták szétfagyásának a veszélye miatt vízmintákat nem vettünk. 1954. március 26. A Kapós a 99—90 km között gyengén zavaros, majd ez alatt zavaros, a 62 kmnél erősen zavaros. A víz színe a 79 km-ig sárgás, ez alatt barnás színű. A 90 km-nél gyengén bűzös, egyébként szagtalan. A Spitta—Weldert próba a 90 és 86,5 km-nél pozitív, egyéb helyeken negatív. Általában kevés, sárgás porszerű üledéket szállít, az üledék színe a 65,4 km-től barnás. A pH 8,06—8,33 között ingadozott. A biológiai vizsgálat a 90 és 86,5 km-nél poliszaprób, egyéb helyen beta mezoszaprób állapotot mutatott. Egyéb adatok: a lúgosság 5,9—7,8° között, az összes keménység 19,7—21,8 nk° között, a kalcium-ion 40,5—78,0 mg/l között, a magnéziumion 36,9—56,6 mg/l között és a klorid-ion 5,4—13,4 mg/l között változott. A klorid-ion a Malom árokból beömlő szennyezett víz hatására 4,9 mg/l-ről 12,8—13,4 mg/l-re emelkedett a Kapósban. Márciusban a Kapós a 90 86,5 km között a Malom árok befolyása alatti szakaszon kisebb mértékben szennyezett. A Malom árok a felső szakaszon tiszta, a Kaposvár alatti szakaszon szennyezett: zavaros, szürkés, bűzös, Spitta pozitív, az oxigénfogyasztás 7,1 mg/l, biológiai jelleg: poli és alfa-mezoszaprób határán. A Surján még nem volt szennyezett. 1954. április 29. A 99 km-nél merített vízminta eltörve érkezett, így ennek az adatai hiányzanak. A 79 km-ig zavaros, erősen zavaros a Kapós, ez alatt gyengén zavaros. A víz színe barnás fekete, szaga bűzös gyengén bűzös a 90 - 86,5 km között, Spitta pozitív a 90,9- 90, 79 km-nél. Az egész vízfolyáson végig vett vízminták a felrázáskor nem habzottak. A 90—79 km között a szennyezettségre jellemző a feketés, darabos, foszlányos üledék. Az oxigénfogyasztás a 90,9 és 90 km-nél 30 mg/l felett, ezen a két helyen a biológiai jelleg: alfa mezoszaprób. A klorid-ion is a 90,9 és 90 km-nél több, mint egyéb helyeken. A Malom árok a felső szakaszon szennyezetlen, az alsó szakaszon erősen zavaros, szürkésfekete, bűzös, Spitta-pozitív, sok fekete porszerű üledékkel, oxigénfogyasztás 17,4 mg/l, poliszaprób jellegű. A Surján szenynyezettsége a vizsgálatkor jelentéktelen. A Kapós legjobban szennyezett szakasza tehát ebben a hónapban is a Malom árok befolyása alatti szakasz a 86,5 km-ig. 1954. május 29. A Ivapos végig zavaros, barnás, barnásszürke, a 90 62 km között bűzös, gyengén bűzös. Spitta-pozitív a 90 km-től a 62 km-ig, ugyanezen a szakaszon gyengén habzik és barnás porszerű, foszlányos üledéket szállít. Az ammónium-ion a Surján befolyása alatt 6,7 mg 1. Az oxigénfogyasztás a 86,5- 79 km között 10 mg/l felett, a Surján befolyása alatt 27,7 mg/l, a klorid-ion tartalom is a 90—79 km között nagyobb. A 90 km-től végig alfa és beta-mezoszaprób jelleg között (62 km-ig). A Malom árok az alsó szakaszon az előző hónapinál szennyezettebb. oxigénfogyasztás 29,9 mg/l, klorid-ion 88,3 mg/l, míg Kaposvár felett csak 4,8 mg/l. A Surján erősebb szennyezettsége ebben a hónapban jelentkezett először. Erősen zavaros, szürkés fekete, erősen bűzös, Spitta pozitív, erősen habzik, ammónium-ion 38.4 mg/l, oxigénfogyasztás 81,0 mg/l, klorid-ion 49,0 mg/l, poliszaprób jellegű, a Kapósnak a 79—62 km közötti szakaszán a Surján szenyezettsége erősen éreztette a hatását. A Kapós elszennyeződése tehát május hó folyamán erőteljesen jelentkezett a Malom árok és a Surján szennyezettsége miatt. 1954. június 26. Ebben a hónapban terjesztettük ki a vizsgálatokat a Kapós alsó szakaszára is, továbbá rendszeresen vizsgáltuk a Siónak a Kapós torkolata feletti és alatti szakaszát. A 90,9 km-nél 19,7 mg/l oxigénfogyasztás jelez csak kifogásolható szennyezettséget, a vízhozam nagyobb, mint az előző hónapokban. lízzel magyarázható, hogy ennél a vizsgálatnál a Kapós állapota lényegesen jobb, mint az előző hónapban. Spitta