Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Donászy Ernő: A Kapos elszennyeződése

301f Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Dr. Donászy E.: A Kapós elszennyeződése pozitív a Kapós 84 km-nél, a Surján, és a Sió 48 km-nél. 1954. július 24. A Kapós 85—79 km közötti szakaszán Spitta pozitív, bűzös, oxigénfogyasztás 20 —30 mg/l között. A Malom árok felső szakasza is kissé szennyezett, alsó szakasza Spitta pozitív, 6 mg/l ammónium-ion. Az oxigénfogyasztás 23,1 mg/l. A Surján erősen szennyezett, 5,7 mg/l ammónium-ion, oxigénfogyasztás 53,3 mg/l. A Sió a 48 km-nél Spitta pozitív, ammónium-ion 12,2 mg/l, oxigénfogyasztás 17,1 mg/l, klorid-ion 119,8 mg /I (míg a 46 km-nél csak 11,7 mg/l). Júliusban tehát a Kapós a 65 km-ig szennyezett, a Malom árok és a Surján okozza az elszenynyeződést, a Sióba torkolás előtt azonban már végbement az öntisztulási folyamat. A Sió szenynyeződését a 48 km-nél nem a Kapós okozza. 1954. aug. 26. A Kapós Kaposvártól Dombóvárig szennyezett; bűzös, Spittapozitív, erős ammóniumreakciót ad, az oxigénfogyasztás 10 mg/l felett, a kloridtartalom növekszik. Dombóvár alatt kifogástalan, a Sióba torkolás közelében is Spitta pozitív. A Malom árok 0,1 km-nél Spitta pozitív, a Surján erősen zavaros, bűzös, Spitta pozitív. A Sió a Kapós torkolata alatt pozitív, a 48 km-nél a klorid-ion 77,8 mg/l (a 46 km-nél csak 14,4 mg/l). Augusztusban a helyzet annyival rosszabb, hogy a Kapós a Sióba torkolás előtt is, kis mértékben bár, de szennyezett. 1954. szept. 30. A Kapós Kaposvártól Dombóvárig hasonlóképpen szennyezett, mint augusztusban, Dombóvár alatt szennyezetlen. A Malom árok nagyobb vízhozama csökkentette a szennyezettséget, a Surján állapota kedvezőbb, a Sió is kifogástalan volt a vizsgált szakaszon. 1954. nov. 5. A Kapós Kaposvártól Dombóvárig szennyezett, bűzös, Spitta pozitív, az oxigénfogyasztás 10 mg/l felett vagy közel 10 mg/l. A Sióba torkolás előtt tiszta. A Malom árok az alsó szakaszon szennyezett, az oxigénfogyasztás 25,8 mg/l. A Surján erősen zavaros, barna, gyengén bűzös, Spitta pozitív, gyengén habzik, az oxigénfogyasztás 15,3 mg/l. A Sió állapota kémiailag kedvező képet ad, a biológiai vizsgálat érzékenyebben jelzi, hogy nem egészen tiszta, mert alfa és beta mezoszaprób állapot között volt. Ebben az időben a Balatonon vízleeresztés volt. 1954. december 13. A Kapós a 90— 79kmközött bűzös, Spittapozitív, az oxigénfogyasztás nem lépi túl a 10 mg/l értéket, a torkolati szakaszon kedvezőbb a helyzet. A Malom árok Kaposvár alatt bűzös, Spitta pozitív; a Surján patakon Spitta pozitív, erős ammóniumreakciót ad; a Sió a 48 km-nél Spitta pozitív, az oxigénfogyasztás 14,0 mg/l. Összefoglalás: a Kapós elszennyeződése a Malom árok Kaposvár alatti betorkollásától kezdődik és az év legnagyobb részében Dombóvárig tart. A szennyezett szakasz tehát mintegy 26 km. Dombóvár alatt a Ivapos általában már szennyezetlen, vagy kevésbé szennyezett, tehát az öntisztulási folyamat mintegy 30 km hosszú folyószakaszon megy végbe. A Kapós alsó szakasza általában szennyezetlen. Ez a tény megnyugtató, a Tolnanémedi Kendergyár elleni panaszok alaptalanoknak bizonyultak. A Kapósnak már itt olyan nagy a vízhozama, hogy a kendergyári szennyvíz jelentős mértékben felhígul és egész éven át nem volt kimutatható annak a hatása. A Malom árok alsó szakasza egész éven át szennyezett. A Surján az év jelentős részében szennyezett volt. A szennyezettség áprilistól kezdődőleg fokozódik és a nyári hónapok folyamán a legerősebb. A havonként egyszer vett vízminták elemzése alapján alkotott kép, csak az állandó jellegű szenynyeződéseket mutatja ki és az esetleges, rövidebb ideig tartó, de erőteljesebb szennyeződések, amelyek a két vízmintavételi nap között történtek, így nem érzékelhetők. A vízfolyás egyes szakaszain a változások időbeli ingadozását grafikusan ábrázoljuk (3. ábra). Az egyes szakaszok állapotát az egész év folyamán röviden a következőkben adjuk: Kapós 99 km szennyezetlen, beta-mezoszaprób jellegű, 95 km szennyezetlen, beta-mezoszaprób jellegű, 90 989 km szennyezett, alfa- és beta-mezoszaprób között, 90 km szennyezett, poli- és alfa-mezoszaprób között, 86,5 km szennyezett, poli- és alfa-mezoszaprób között, 84 km májustól decemberig szennyezett, poliés alfa-mezoszaprób állapot között változik, májusig beta-mezoszaprób, 79 km az év legnagyobb részében szennyezett, poli- vagy alfa-mezoszaprób állapot jellemzi, 65 489 km kevésbé szennyezett, mint a felső szakaszok, gyakran beta-mezoszaprób, de sokszor poli- vagy alfa-mezoszaprób. 62 km és a Sióba torkolás között egész éven át szennyezetlen. Malom árok Kaposvár felett általában szennyezetlen, a Kapósba torkollásnál egész éven át szenynyezett, általában poliszaprób, néha alfa-mezoszaprób. Surján a Kapósba torkollás előtti szakaszon májustól kezdve szennyezett, poliszaprób és szenynyezettsége többször nagyobb mértékű, mint a Malom ároké. A Sió csak Simontornyánál szennyezett, de nem olyan mértékben, mint a Kapós. A Kapós a Kaposvár feletti beta-mezoszaprób jellegét Kaposvár alatt elveszti és a Dombóvár feletti szakaszig általában egész éven át szennyezett. A Dombóvár alatti szakasz a vizsgálat évében kifogástalan állapotban volt a vizsgálatok időpontjában. A Kapós szennyezettségét tehát a Malom árok és a Surján, továbbá a santosi cukorgyári szennyvíztároló okozzák, a Siót a Kapós nem szennyezi.