Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Donászy Ernő: A Kapos elszennyeződése

301f Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Dr. Donászy E.: A Kapós elszennyeződése 7/4. táblázat Kairiiini-ion mg/I K a p o s Surján Malom árok Sió Km Km 99 95 90,9 90,9 86,5 84 79 65,4 62 2 0,2 4,8 0,1 4] ,4 46 48 I. 22 95,2 94,6 87,7 III. 2(> 40,5 67,9 49,6 61,9 78,0 57,6 59,4 73,0 69,6 — — 74,1 46,0 73,0 — — — IV. 2» •— 45,4 «8,0 68.0 68,0 63,3 86,8 37,6 37,6 — — 69,8 71,5 60,2 — — — V. 2!) 44,8 25,0 27,9 35,7 48,7 101,1 92,5 94,0 78,9 — — 60,2 34,1 69,1 — — — VI. 20 70,0 80,8 83,0 84,0 93,2 78,4 84,0 77.2 61,0 43,0 44,8 72,0 41,0 43,0 — 57,8 62,8 VII. 24 94,8 99,1 106,0 106,4 113,7 112,2 110,8 116,0 119,5 98,3 125,9 112,2 6,5 94,2 107,4 78,9 61,5 Vi 11. 26 75,1 107,2 121,5 92,9 96,5 96,5 110,8 110,8 110,8 116.1 118,7 91,3 81,5 89,4 99,1 101,1 104,5 IX. 30 75,3 87,9 87,9 83,7 78,1 83,7 86,5 78,1 71,2 86,9 92,0 107,0 83,3 98,1 86,9 81.6 81,8 XI. 5 89,3 104,2 102,7 101,3 95,6 97,0 99,9 108,6 98,6 86,9 99,5 102,9 90,8 99,8 40,8 39,3 39,3 XII. 13 79,5 79,5 85,4 80,9 91,3 91,3 100,1 88,5 75,6 112,0 108,2 69,2 56,3 32,2 64,3 86,2 84,8 Középérték 71,2 87,1 81,6 79,4 84,8 86,8 92,3 87,2 80,3 90,6 98,2 84,4 69,6 75,0 79,7 59,0 72,4 7/5. táblázat Magnézium-ion mg/l Km K a p o s Surján Malom árok Sió Km 99 95 90,9 90 86,5 84 79 65,4 62 2 0,2 4,3 0,1 41,4 46 1 48 I. 22 _ 47,4 43,1 45,7 11 1. 26 67,9 49,2 67,4 52,6 36,9 50,5 56,6 46,1 50,5 — — 44,8 60,0 47,9 • — — IV. 29 — 54,2 38,6 36,0 31,1 46,3 35,5 69,8 65,9 — — 42,9 34,3 32,5 — — V. 29 50,9 66,1 79,6 86,1 52,6 46,1 51,8 40,2 60,0 — — 85,5 54,4 70,9 — VI. 26 48,6 47,7 52,5 55,5 58,1 57,7 52,0 53,8 59,0 65,1 63,8 56,8 62,0 85,0 — 51,6 26,9 VI 1. 24 43,8 42,0 42,5 52,5 49,0 54,1 58,1 51,6 47,3 54,6 46,4 38,6 39,0 36,4 57,5 11,7 21,3 V1 11. 26 33,4 36,9 44,7 43,8 39,9 48,1 47,7 47,7 47,7 62,9 64,2 57,2 33,4 Í0,3 63,8 61,6 62,5 IX. 30 29,1 27,8 31,7 25,2 22,1 28,2 34,4 34,3 35,6 16,0 14,7 29,5 12,6 15,2 17,8 18,6 13,4 XI. 5 33,4 29,5 29,0 24,7 38,2 50,3 36,8 52,0 35,6 39,5 44,7 20,4 8,2 19,5 12,1 45,5 44,7 XII. 13 24,7 . 24,7 21,7 25,2 38,6 33,8 32,9 36,4 40,8 58,5 66,4 39,0 46,8 63,3 63,8 59,9 66,8 Középérték 41,5 42,6 45,3 44,6 40,7 46,1 45,1 48,0 49,2 49,4 48,4 46,1 39,4 45,7 43,0 41,5 39,3 7/6. táblázat Ijiigiisság Wartha' — Alkalinitlit in Wartha° Km K a p o 8 Surján Malom árok Sió Km 99 95 90,9 90 86,5 84 79 65,4 62 2 0,2 4,3 0,1 41,4 46 48 I. 22 6,5 6,9 7,0 III. 26 7,1 . 7,0 7,8 7,6 6,8 6,8 6,8 6,8 6,6 — — • 6.7 6,5 6,9 — — — IV. 29 •— 6,7 6,3 6,7 6,7 7,0 7,4 6,8 7,3 — — 7 2 9,7 5,2 — — — V. 29 4,9 5,2 6,2 6.2 8,2 8,2 8,6 7,3 7,7 — — 12.5 4,7 5,7 — — — VI. 26 7,9 7,9 8,9 8,6 8,9 8,7 9,1 8,9 8,4 7,6 7,9 9,7 7,6 8,4 9,1 7,4 8,0 VII. 24 6,4 8,9 7,4 8,9 7,8 8,5 9,2 8,1 7,9 10,5 10,0 9.9 8,8 9,0 9,8 7,5 8,3 VII 1. 26 5,8 ',' 8,6 8,3 7,9 8,7 9,3 9,4 8,0 9.7 9,3 9,8 7,2 7,4 8,5 8,6 8,5 IX. 30 5,6 6,6 7 2 6,5 6,3 6,7 7,0 6,3 6,3 8,0 8,0 10,7 6,5 6,9 7,6 7.6 7,7 XI. 5 6,4 6,9 6,7 6,3 7,4 7,4 7,6 8;5 8,1 10,0 10,0 8,8 8,1 8,5 5,6 5,5 5,1 XII. 13 5,9 5,7 5,5 5,9 6,7 6,9 6,7 6,9 6.3 9,0 9,0 6,8 6,6 6,6 6,5 8,2 8,3 Középérték 6,3 6,9 7,2 7,1 7,4 7,7 8,0 7,7 7,4 9,0 9,0 9,1 7,3 7,2 7,9 7,5 7,7 7/7. táblázat Összes keménység nk° — ftrsanitharte in üli Km K a p o s Surján Malom árok Sió Km 99 95 90,9 90 86,5 84 79 65,4 62 2 0 9 4,3 0,1 41,4 46 48 I. 22 24,6 23,1 22,8 111. 26 21,3 20,8 22,4 20,8 19,4 19,7 21,3 20,8 21,3 — — 20,8 30,2 21,2 — — — IV. 29 — 18,9 18,4 15,7 17,9 19.5 20,3 21,4 20,5 — — 19,7 17,9 13,9 —, — — V. 29 18,0 18.7 22,2 24,8 18,9 24,8 24,8 22,4 24,8 — — 28,0 17,3 26,0 — — — VI. 26 21,0 22.3 23,7 24,6 26,4 24,3 23,8 23,2 22,1 21,0 21,0 23,2 20,0 25,6 26,5 20,0 15,0 A lt. 24 23,4 23,6 24.7 27,0 27.2 28,2 29,2 28,1 27,6 30,7 28,3 24,6 22,5 22,0 28,3 13,7 13,5 VIII. 26 18,2 23,5 27,3 23.1 22,7 24,6 26,5 26,5 26,5 30,7 31,4 25,0 19,1 21,8 28,6 28,3 29,0 IX. 30 17,2 18,7 19.« 17,5 16,0 18,2 20,0 18,8 18,2 15,9 16,3 21,8 14,6 17,2 16,3 15,7 14,6 XI. 5 20,3 21,4 21,1 19,9 22,2 25,2 22,5 27,2 22,0 22,9 24,3 19.1 14,6 18,5 16,6 16,0 15,8 XII. 13 16,8 16,8 16,9 17,1 21,7 20,6 21,6 20,8 20,0 29,3 28,1 18,7 18,7 19,1 23,7 25,9 27,3 Középérték 19,5 20,6 21,8 21,2 21,4 21,7 23,4 23,2 t22,6 25,1 24,9 22,4 19,8 20,8 23,2 19,3 19,2 Magasabb vízállások és nagyobb vízhozamok tehát a vízmintavételek időpontjában áprilisban, júniusban, szeptemberben és decemberben fordul­tak elő. Ha a fenti adatokat, amelyeket a Vízrajzi évkönyv 1954. évi kötetéből vettünk, összehason­lítjuk a vizsgálatunkkal kapcsolatban végzett áramlási sebességmérési adatokkal (2. táblázat), akkor az összes vizsgált szakaszon kevés kivétellel ugyanazokban az időpontokban kaptuk a leg­nagyobb áramlási sebességi értékeket, mint amikor a kurdi vízmérce szelvényében a legnagyobb víz­hozamokat mérték. A vízállások, a vízhozamok és az elszennyező­dés mértéke között nem állapítható meg olyan törvényszerűség, amely támpontot adhatna a közöttük lévő összefüggésre. Ugyanis pl. az áprilisi

Next

/
Thumbnails
Contents