Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Öllős Géza: A talajrétegződés hatása a kutakkal kapcsolatos talajvízmozgásra
üllős G.: A talaj rétegződés hatása a talajvízmozgásra Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 277 A -A metszet 170 cm 150 M— Megfigyelókút sorszáma I -Vízbe vezető felület vizszinszobólyozó bakó Vize/osztó perforált csa Viz bevezetőfelület (porózus beton) . Üveg ohta/far'^f^ 3. ábra. Bukós vízszínszabályozók és a megjigyelökutak elrendezése <T>ue. 3. CAUSHOÜ peeyjmmop ypoewi eodbi u pacnoAOJtceHue KOAOöqee ÖAH HaÖAwdeHun Fig. 3. Waler surface regulation by weirs and the layout of observation holes anyag rárakódna a talajszemcsék felületére és így esetleg a talaj hézagtérfogatának számottevő megváltozását idézné elő. Párolgás. Kismintában a taljvíz párolgása a valóságban bekövetkező párolgásnál fokozottabb mértékbeír következne be, mert a talajban levő párolgási úthossz a A átszámítási tényező arányában lerövidül. Ezért célszerű a szabad vízfelszínű szivárgó vízmozgások hidraulikus kismintavizsgálatánál a talajfelszínre párolgást akadályozó anyagot helyzni. Esetünkben a talajfelszínre nylon-ponyvát terítettünk. Mérések végrehajtása A következőkben leírjuk azokat a méréseket, amelyeket a szivárgó vízmozgás jellemzésére végeztünk. Áramvonalak. A kísérleti tér függőleges üveg oldalfalán át a kút tengelyétől 45 és 125 cm távolságban, egymás felett levő pontokban történt az eozin nátrium színezőanyag adagolása. A B kísérletcsoportnál, a viszonylag túl finom szemcséjű alsó talajrétegekben levő áramvonalakat csak nehezen tudtuk színezni. Általában minél finomabb szemcséjű a talaj, s minél több az agyagásvány tartalma, annál nehezebben színezlietők a benne kialakuló áramvonalak. Ilyen talajokban a szivárgási sebesség rendszerint már olyan kicsi, hogy az áramvonalak teljes kirajzolását a vizsgálati idő elhúzódása miatt alig lehet elérni. Az áramvonalak mentén a szivárgási sebességet az áramvonal elülső pontjának előrehaladási sebessége adta meg. Potenciáleloszlás. Meghatározása céljából a kisminta vaslemezből készült függőleges oldalfalát az 5. és 6. ábrán látható körrel jelzett pontokon megfúrtuk. Az ezeken a helyeken levő piezométeres nyomásokat, az ún. nyomáscsapokon keresztül, gumitömlők közvetítették a nyomástáblán levő piezométercsövekhez. A nyomástáblán tett piezométer-leolvasások alapján kiszámíthatók a hozzájuk tartozó pontokban érvényes potenciálértékek, amelyekből interpolálással meghatározhatók az aequipotenciálvonalak. Leszívási görbe. Meghatározása vagy az azonos értékű potenciálvonalak, vagy pedig a megfigyelő kutakban, a közvetlen vízszintészlelések adatai alapján lehetséges. Az első esetben ismerve a kútban levő h 0, és a H nyugalmi talajvízszín magasságát a vízzáró réteg felett, sorban meghatározhatók az azonos értékű potenciálvonalak : <PU <PZ, <PN amelyekhez tartozó vízoszlopmagasságban kifejezett nyomásmagasságok : hi, h 2, . .., h n. A cp x görbe és a hozzá tartozó h x magasságban levő vízszintes egyenes metszéspontja megadja a leszívási görbe keresett pontját. Ennek az eljárásnak a pontosság szempontjából két hibaforrása lehet : a) a kapilláris hatások — különösen nagyobb leszívásoknál — torzíthatják az aequipotenciális görbék szabad vízfelszínhez közel eső szakaszait. b) Hidraulikus szivárgási kismintánál a potenciáleloszlás interpolálással történő meghatározása a nyomáscsapok helyétől és számától függően csak bizonyos fokú pontosságig lehetséges. Vizsgálatainknál a közvetlen módszert használtuk. A 3 a és b. ábrán feltüntetett elrendezésben a kúttól különböző távolságban 10 darab megfigyelőkutat helyeztünk el, s ezekben elektromos úton működő mérőtűkkel történt a vízszint észlelése. A kút vízhozama. A kúthoz kapcsolt vízszintszabályzó bukóélen átjutó víz jelenti a kútból kivett víz mennyiségét. Ennek meghatározása köbözéssel történt. Eredmények értékelése Leszívási görbe A talajvízmozgások vizsgálatánál egyik legfontosabb feladat a talajvíz felszínének a tanulmányozása. Ez vonatkozhatik adott időpontban meglevő állapotra, vagy a vízfelszín időbeni változásának vizsgálatára. A vízfelszín térbeli geometriai adatainak ismerete útján meghatározhatók a vízfelszín egyes pontjaihoz tartozó hidraulikus gradiens értékek. Ezek eloszlása sok esetben tájékoztatást nyújt arról, hogy hol vannak
