Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Öllős Géza: A talajrétegződés hatása a kutakkal kapcsolatos talajvízmozgásra

278 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Öllős G.: A talaj rétegződés hatása a talaj vízmozgásra 4. ábra. Leszívási görbék az A. B, C méréscsoportnál ®ue. 4. JJenpeccuoHHbie Kpueue npu epynnax U3Mepenun A, B, C Fig. 4. Drawdown curves for test series A. B and. G nagy szivárgási sebességek, milyen a talaj vízáteresztőképessége és számos esetben utal a rétegződés jellegére. A kút körüli leszívási felület geometriai jellegéből szintén számos következtetést lehet levonni. Inhomogén talajnál azonban a leszívási felület adatai mellett a szivárgási folyamat többi jellemző adatának ismeretére is szükség van a fizikai jelenség egyértelmű meghatározásához. Az A, B, C méréscsoportnál kapott leszívási görbéket sorban a 4/a,b, c ábra mutatja. A valóságban végzett kísérleti szivattyúzásnál a kútban előállított legnagyobb leszívás 4,50 m, ami a kismintában 11,25 cm-es leszívásnak felel meg. A kismintáknál előállított legnagyobb leszívás 20,78 cm. Az 4 és 5 méréscsoportnál kapott leszívási görbék (4/a, b ábra) fő jellegzetessége a következő : a) csak egészen a kút közelében (kb. 5 m körüli távolságban) válnak határozottan meredekebbé ; b) a kútbeli leszívás növelésével, a görbéknek a kúttól távolabb levő szakaszai magassági értelemben viszonylag nem nagy mértékben változnak. A leszívási görbék a rétegelhatároló ' íkokkal közel párhuzamosan haladnak. Az a tény, hogy a leszívási görbék csak a kút kőzetében válnak merede

kké — amint e

z később a potenciáleloszlások vizsgálatánál is látható —, az egész szivárgási rendszer alapvető sajátosságából következik. A leszívási görbék kútkörüli meredeksége alapján még nem szükséges az esetleges helytelen kút kiképzésre gondolni. Ugyanis, amikor a kútban a vízszint a felső vízáteresztőbb réteg alsó elhatároló síkja alá kerül, a kút közelében a teljes szivárgási keresztmetszet az alsó, kevésbé vízáteresztő talajban van, amelyen máilényegesen nagyobb ellenállással jut át a víz. Ahhoz, hogy a felsőbb réteg vize az alatta levő rétegen át a kútba jusson, nagy hidraulikus gradiensre van szükség, ami egyben a leszívási görbe nagy esését is maga után vonja. A valóság (A) és a rétegzett talajú kisminta (B) egymásnak megfelelő leszívási görbéi geomet-