Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Dévény István: Vedres István emlékezete

Dévény I.: Vedres István emlékezete Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 261 Csatornázási tervei, a szükséges óriási költségek hiánya és politikailag előkészítetlen voltuk miatt nem valósultak meg, nem lehet azonban letagadni azt a tényt, hogy Vedres mozgékony szellemével sok tekintetben helyesen látta meg azokat az előnyöket, amelyeket a különböző vízrendszernek összekötése jelentene a magyar Alföld fejlődése és közvetve a magyarság kulturálódása és gazdaságilag függetlenebbé válása tekintetében. Igen érdekes elgondolásai és javaslatai Vedresnek azok is, amelyek a mezőgazdasági termékek helyesebb tárolására és tartalékolására vonatkoznak. Kidolgozza a szegedi vár állami tárházzá való átépítésének a tervét, és újszerű gabonavermek építésére tesz javaslatot. Gondolatai csak több, mint 100 évvel később kerülnek az országos tárházak építésével megvalósításra, de nem lehet elvitatni, hogy elgondolásának indokolása sok tekintetben még ma is helytálló. Vedres István egyéb országos jellegű kérdésben is hallatta szavát. A magyar nyelv használata tárgyában kiadott röpirata, a papírpénz devalvációjával kapcsolatos javaslatai, az iskoláztatásról. a nevelésről szóló írásai rendkívül képzett, művelt agyvelőre vallanak. Kora minden kérdése iránt érdeklődött és minden kérdésben hangoztatta elgondolásait, véleményét. Igazi polihisztor volt, aki a legkiválóbb hazai, korabeli szakemberekkel állandó írásbeli összeköttetésben állott, és akinek munkásságát később Széchenyi is nagymértékben értékelte. Könyvei Széchenyi könyvtárában sorra megvoltak és nem vitás, ha megfelelőbb korban, megértőbb társadalmi viszonyok közé születik, úgy országos viszonylatban is kiváló alkotások, hatalmas eredmények fűződnének a nevéhez. A XVIII. század utolsó és a XIXszázad első évtizedeiben azonban -— amely időre Vedres István működése esik - még csak érezték a bajokat, az orvoslás eszközét azonban még nem találták meg. Az új gondolatok rendre kudarcba fulladtak, mert a társadalom még semmi fogékonyságot nem mutatott a kezdeményezések iránt. Rendkívül fékezhette tevékenységét azokkal az apró-cseprő kérdésekkel való bíbelődés is, amely a hivatali beosztásával járt együtt és hogy ennek ellenére, rendkívül termékeny, gondolatokban gazdag élet szállt vele sírba 1830. november 4-én, azt határtalan munkaerejének, kitartásának és minden szépért és jóért lelkesedő egyéniségének lehet köszönni. Vedres István munkálkodása, egész élete, példaképpen állhat előttünk arra, hogyan kell a hazáját szerető magyarnak dolgoznia. Mint műszaki gondolkodású elsőrangú mezőgazda, mint kiváló vízimérnök, mint széles látókörű közgazdasági szakíró, példát mutató tevékenységet fejtett ki, folyton tanult, folyton munkálkodott és csillogó fantáziája szikraesőként ontotta az újabb és újabb gondolatokat. Korát megelőzve Szegeden, ahol és amelyért annyit fáradozott annakidején, csak kevés elismerésben részesült és csak az utókor kései elismerése hozta meg részére a pálmaágat. Méltán állapították meg róla a kései utódok, hogy ő volt „Szeged Széchenyije". tlILITBAH BEßPEUl M. JJeeeHb B ormcaHHii «eHTeJibHOCTii MUITBAHA Beapeixi, OH CTaBiiTCH npiiMepoM népé« BeHrepcKiiMii iiH>KeHepaMiinwpoTexHHKaMii. M. Beapem npoBOflnji npiiiwepHyio fle>iTe.ibHOCTb Kai< iiiiweHep-niapoTexmiK n TexmmecKii MMCJiHiHHü nepe^OBOH B CBoe BpeMH arpoHOM h cnemiajTiicr 3K0H0MI1K, iiMeioiwiií iunpoKoro Kpyro3opa 110 3TOH Hayne. Ero cooöpa>KeHHH He Moraii ocyinecTBJiHTbCH ii3-3a OTCTaJioro MbmiJieHiiH oömecTBa ero BPCMCHII II He npoflBUJiii HiiKaKyio iiHiimianiBy, HecMOTpn Ha TO, MTO ocymecTBJieHiie ero MbicJieü H coo6pa>KeHiiii niviejio 6bi orp0MH0e 3HaneHne «JIH Bceií crpaHbi. Ho npoBefleHHbie IIM MeponpiiJiTiiH no cejibCK0X03HiiCTBeHH0H Mejiiiopamui B paiiOHe r. Cerea, BbinpaBHTejibHbie II peryjiamioHHbie paßoTbi II B HacTOHmee BpeMH «BJISUOTCFL npiiMepoM HepeA HaMii. Vedres István zu Gedenk von I. Dévéni/ Eine kurzgefasste Biographie stellt Vedres István, den „Széchenyi der Stadt Szeged", als Beispiel vor die ungarischen Wasserbauingenieure. Vedres übte sowohl als technisch gut veranlagter vorzüglicher Landwirt, als auch als hervorragender Wasserbaufachmann und grosszügiger Volkswirtschafter eine nachahmenswerte Tätigkeit aus. Leider blieben seine auch im nationalen Mass tab bedeutungsvolle Gedanken un verwirklicht, da die rückständige Mentalität der demaligen Gesellschaft ihm verständnislos gegenüberstand. Seine in der Umgebung von Szeged durchgeführten landwirtschaftlichen Wasserbauarbeiten dienen jedoch auch heute noch als Muster.