Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Ivicsics Lajos: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése

Ivicsics L.: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. 2JfS Acoustical Observation of Bed-load Transportation by L. Ivicsics Bed-load transportation can be characterized by the volume of acoustic energy emitted, which permits conclusions to be drawn as regards the quantity of material in motion. Variations in acoustic energy can be correlated to changes in bed-load transportation. Observations of this nature were carricd out using an instrument developed for this purpose during the past years in the laboratory of the I. Department of Hydraulic Engineering, University of Technical Sciences, Budapest. The design finally adopted is based on the results of laboratory and field observations. The submergible recorder head, the amplifier incorporating switch-board and current-meter, and the battery constitute the instrument. The recorder head made of plate-steel and carrying lead-ballast, houses the orystall-microphone. Electric energy is supplied to the instrument by two 1 20 V anode-batteries and a 6 V battery. The instrument is served by two observers in addition to the crew of the vessel. Observations in various sections of the Danube were carried out by the „acoustic bed-load recorder". Bedload measurements were carried out simultaneously with acoustic bed-load observations in the gaging section at Rajka. Phenomena of bed-load movement heretofore unaccounted for can be traced and clarified by the aid of the „acoustic bed-load recorder." A particularly suitable field of application seems to be the study and control of existing w

rorks of river regulation (parallel works and spurs). Problems of bank movements could also be investigated by means of the newly developed instrument. A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Balatoni Ankétja Üdültetési, idegenforgalmi és sport szempontból az ország egyik legfontosabb tájegysége a Balaton környéke. Nyaranta többszázezer ember üdül huzamosabb ideig a Balaton mellett, kellő fejlesztés. esetén pedig 30—40 000 külföldi üdülő keresné fel a „magyar tengert". Sajnos a Balaton jelenlegi állapotában nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek. A múlt rendszerben a kapitalista profithajsza vagy egyéni érdek volt a kezdeményezője a Balaton körül minden új létesítménynek. Tájrendezési szempontokat ilyen viszonyqk között természetesen nem lehetett figyelembevenni. Egységes, átfogó műszaki tervek készítésére a vízellátás, a csatornázás és a Balaton környéki természeti kincsek kiaknázása területén sem kerülhetett sor. A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 óta ankétok sorozatát rendezte a Balatonnal kapcsolatos időszerű kérdések megoldása érdekében. Ezeken az ankétokon a legkülönbözőbb szakterületek képviselői gyűltek össze és cserélték ki a kérdéssel kapcsolatos véleményüket. Többek között ezeken az ankétokon vitatták meg a Balaton tájrendezési tervét, a vízellátás és a szennyvízkezelés egységes megoldását, a Balaton környéki lápterületek hasznosítását, stb. Az 1956. május 26—27-én megrendezett VI. Balatoni Ankét a Balatonnal kapcsolatos eddigi tudományos kutatások összefoglalását, és a jövőben elvégzendő tudományos kutatások feladatainak meghatározását tűzte ki célul. Az Ankét határozataiban újra állást foglalt a Balaton és környékének egységes fejlesztése mellett, s javasolta, hogy a II. ötéves tervben a Balaton fejlesztési terve nem egyes kisebb részterületekre szétbontva, hanem egy tervezési egységként szerepeljen. Ennek a tervnek alapját az Országos Tervhivatalban 1953-ban összeállított fejlesztési terv képezheti. A terv megvalósítása csak egységes, erre a célra biztosított hitelkeret mellett lehetséges, melynek felhasználásáról egy központi szerv (Balatoni Tanács, Balatoni Kormánybiztosság stb.) dönt. Ezek a közigazgatási és pénzügyi jellegű intézkedések lehetővé tennék a Balatonnal kapcsolatos tudományos kutatások összehangolását is, és így el lehetne kerülni a gyakori átfedéseket és a hiányokat. Az Ankét a fenti általános jellegű javaslatok után részletesen megvitatta a Balatonnal kapcsolatos tudományos kutatás feladatait a geológiai, karszthidrológia, egészségügy, mezőgazdaság és tájrendezés területén. A kutatási témákra vonatkozó javaslatait az Ankét a kutatásokat jelenleg irányító főhatóságok, valamint az MDP Központi Vezetősége elé terjesztette. A Balaton összehangolt tudományos kutatások eredményei alapján végzett tervszerű egységes fejlesztése igen nagy gazdasági, szociális és kulturális lehetőségeket rejt magában. Ezeknek a lehetőségeknek a feltárásával és hasznosításával hozzájárulhatunk ennek a természeti kincsünknek a gazdaságosabb és teljesebb kiaknázásához. Török László •