Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

4. szám - Langmár József: Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálatának módszerei és berendezései

2J/.2 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. A műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálatának módszertani kérdéseit és a kísérleti berendezések hazai fejlődésének eredményeit tárgyalja cikkében a szerző. A szivárgási kisminta kísérletezés végrehajtása gondos munkát és kellő tapasztalat alapján megtervezett kísérleti berendezéseket igényel. Műtárgyak alatti szivárgás laboratóriumi vizsgálatának módszerei és berendezései* LANGSIÍR JÓZSEF Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékének laboratóriumában a laboratórium újjáépítése óta összesen tíz szivárgásvizsgálatot végeztünk el. Kutatásainkat a műtárgyak alatti szivárgás, a talajvízszintsüllyesztés, a talajvízmozgás, a töltésátázás és a buzgárképződés vizsgálatára terjesztettük ki. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges berendezéseket házilag terveztük és készítettük el. Ezek is, és a velük szorosan kapcsolódó vizsgálati módszerek is, az idők folyamán, részben a szivárgásvizsgálatoknál való folyamatos alkalmazás során, részben külön erre a célra beállított kísérletek eredményeként, állandóan fejlődtek. Fárasztó volna végigkísérni ennek a fejlődésnek az egyes állomásait, ezért itt csak a jelenleg, és csak a műtárgyak alatti szivárgásvizsgálatnál alkalmazott berendezéseket és módszereket mertetjük. ísMindkét vizsgálati módszer, a valóságban térbeli vízmozgást síkbelivé egyszerűsíti. A vizsgálatokat a vízfolyás irányába eső függőleges síkban végezzük el. Ezt az egyszerűsítést csak akkor tehetjük meg, ha 1. a műtárgy szimmetrikus, 2. a műtárgy szélességi mérete viszonylag nagy, s így az oldalirányú szivárgás elhanyagolható, I. A szivárgás kérdése A síkvidéki, rendszerint üledékes, kisebbnagyobb mértékben vízáteresztő altalajra épített műtárgyak tervezésénél alapvető fontosságú kérdés az altalajban szivárgó víz mozgási törvényszerűségeinek ismerete. A vízlépcső hatására a műtárgy alatt keletkező szivárgás részben vízveszteséget okoz, részben a műtárgy állékonyságát veszélyezteti. A műtárgy tervezésénél — szivárgási szempontból — a következő kérdések merülhetnek fel : 1. Milyen hosszú legyen a műtárgy? 2. Hány, és milyen hosszú szádfal szükséges? 3. Elő- és utófenék szükséges-e, ha igen, milyen mérettel? 4. Mekkora a felhajtóerő? 5. Milyen a szivárgó víz sebességeloszlása? 6. Mekkora a kilépési gradiens? 7. Mennyi az átszivárgott vízmennyiség? A kérdésekre kétféle módszer alkalmazásával válaszolhatunk : a) elméleti eljárásokkal, vagy b) kismintákon végzett laboratóriumi vizsgálatokkal, amit elektromos analógián alapuló fkismintán, vagy hidraulikus kismintán végezhetünk. * Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült, egyes részleteiben tanszéki vitaülésen előadott ismertetés. Tanszékvezető: Németh Endre műegyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora. Függőleges metszet HIDRAULIKUS KISMINTA 1. ábra. A műtárgy, az elektromos és hidraulikus kisminta vázlatos összehasonlítása Puc. 1. CxeMammecKoe cpaerieHue coopyvceHun, SAenmputecKoü u eudpaeAmecKoü ModeAeű Abb. 1. Schematischer Vergleich von Grosaausjührung, elektrischem und hydraulischem Modell Felülnézet ELEKTROMOS KISMINTA Függőleges metszel Előfenék MŰTÁRGY Utófenék