Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
4. szám - Ivicsics Lajos: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése
2Jf6 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 4. sz. Ivicsics L.: A görgetett hordalék zörejének megfigyelése Gyakran előfordul, hogy a hordalékfogóval nagyobb sebességű (1,5—2,5 m/s) és nagyobb mélységű (4—8 m, vagy még mélyebb) vízben kell mérni. A hordalékfogó előtartó kötelének horgonyát csak a legnagyobb gondossággal tudjuk úgy bedobni, hogy a fogó éppen a felhúzócsiga függélyében érjen a fenékre. Nagyobb vízmélység és sebesség esetén a víz esetleg több méterre is elsodorhatja a fogót. Felhúzáskor azután, az elsodrás távolságától függően, a hordalékfogó, mint valamely vonóköteles kotró kanala működik, és kisebb-nagyobb mennyiségű olyan hordalékot is összegyűjt, amely egyébként nem került volna bele. Az így keletkezett hiba több száz százalékos is lehet. Az ilyen mértékű hiba létrejöttének lehetősége mindenesetre arra mutat, hogy érdemes a hordalékfogóval való mérés hibáival részletesebben foglalkozni. Nemcsak a hordalékmozgás szempontjából jellegzetes függélyek kiválasztására, hanem a görgetett hordalékmozgás időbeli változásának tanulmányozására is célszerűen felhasználhatjuk a zörejmegfigyelő készüléket. Ismeretes, hogy a görgetett hordalék mozgása az időben változik ; időnként a mozgás mérsékeltebb, máskor sokkal hevesebb. Tapasztalható bizonyos szabályszerűség is a mérsékeltebb és a hevesebb mozgások váltakozásában. Erre vonatkozóan találunk néhány utalást a szakirodalomban, azonban a jelenséget kellő részletességgel nem ismerjük, pedig fontos lenne, hogy a mozgás időbeli változásának szabályosságáról kellőképpen tájékozódjunk, mert ennek az ismerete számos hordalékmozgással kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladat megoldásához rendkívül hasznos segítséget jelentene. így például csupán a hordalékmozgás időbeli változásának ismeretében tudnók kellő megbízhatósággal meghatározni a hordalékfogóval való mérésnél alkalmazandó forgási időt. A hordalékmozgás időbeli változására vonatkozóan is végeztünk néhány mérést a zörejmegfigyelő készülékkel. Az eredmények szerint a viszonylag nyugodtabb hordalék mozgást átlag 3—6 percenként váltotta fel kb. 1/ 2—1 percnyi időtartamra a viszonylag hevesebb mozgás. Feltehető, hogy a mért periódusidő értéke változó, és nagyszámú egyéb változótól függ. Megbízhatóbb értékének megállapítására azonban még sok mérést kellene végeznünk. Feltételezhető ugyanis, hogy a görgetett hordalék a szélfújta homok vándorlásához hasonlóan a heves és a kevésbé heves mozgású sávokon belül is foltokban, hullámokban mozog, tehát például egy hevesmozgású sávon belül is nyugodtabb és jobban mozgó részek váltogatják egymást helyileg és az időben is. Ezeknek a különböző hevességgel mozgó foltoknak a jellemzőit (nagyságát, mozgási sebességét stb.) nem ismerjük, feltételezhető azonban, hogy mozgási periódusaik összegezve eredményezik egy-egy sávnak a zörejmérővel mérhető mozgási periódusát. Nagymértékben elősegítené a hordalékmozgásban tapasztalható szabályszerűségek tanulmányozását a zörej megfigyelővel összekapcsolt íróberendezés, amely a zörejek erősségének időbeli változását ábrázolná. Célszerűen felhasználható a zörej megfigyelő készülék a megépített folyószabályozási művek (sarkantyúk, párhuzamművek stb.) hatásának ellenőrzésére is. A felvett zörejgörbe esetleg már a művek építése közben is tájékoztat a megváltozott hordalékmozgási viszonyok felől. Ugyancsak sok problémát tanulmányozhatunk a zörej megfigyelő készülékkel a zátony vándorlással kapcsolatban is. Befejezésül köszönetet mondok Németh Endre műegyetemi tanárnak, a műszaki tudományok doktorának a hordalékzörej megfigyelő készülék szerkesztésével kapcsolatos munkák irányításáért, számos értékes tanácsáért és útmutatásáért. Ugyancsak köszönetet mondok dr. Boros János docensnek, Langmár József laboratóriumi mérnöknek és Asztalos Károly tanszéki műszerésznek a készülék szerkesztésénél való szíves közreműködésükért, Szilágyi József főmérnöknek és Benedek István laboránsnak pedig a készülékkel végzett mérések folyamán nyújtott segítségükért. SZAKIRODALOM 1. Mühlhofer, L. : Untersuchungen über die Schwebstoff und Geschiebeführung des Inn nebst Kirchbichl (Tirol). Die Wasserwirtschaft, 1933. No. 2. 2. Labaye, G. : Note sur le debit solide des cours d'eau. La Houille Blanche, 1948/A. HABJllOAEHHE 3A IIIYMOM flOHHblX HAHOCOB Jl. Hemm SHepniH inyiwa HaHoeoB HBJIHCTCH OAHOÍÍ II3 xapaKTepilCTHK flBIIWeHUH ÄOHHblX HaHOCOB. Ha OCHOBaHIIH 3Heprim iiiyMa HaHOCOB npii6Jiii3iiTeJibHO MO>KHO caejraTb BblBOAbI OTHOClITejlbHO KOJlIWeCTBa HaHOCOB; H3MeHeHIie myiwa HaHOCOB IIH(J>opMiipyeT Hac 06 II3MEHEHIM KOJIIIiecTBa HaHOCOB. B ripouiJibix roAax B JiaßopaTopim Kaijjeapbi NA 1 riiapoTexHHKii n MeJiHopamiii EyAaneiUTCKoro flojiiiTexHimecKoro MncTiiTyTa öbijio KOHCTpynpoBaHO npnßop AJiH HaÖJnofleHiiH 3a myMOM HaHOCOB. MexaHii3M npnöopa OKOHMaTeJibHO paspaßoTaJicH Ha OCHOBaHIIH !i3MepemiH, iipoH3BefleHHbix iipn jiaßopaTopHbix II ripnpoÄHbix ycJioBHHX. npuöop, Ha6jiioaaK)iniiH 3a uiyMOM HanocoB COCTOIIT ii3 norpyweHHOH B BOfly 3ByK0yjiaBJiiiBaTeJibH0H qacTii, ii3 ycHJiirrejifl, coeaiiHeHHoro HenocpeacTBeHHO c pacnpeaejiiiTejibHbiM IHMTOM II C aiwnepMeTpoM, II N3 iiCTOiHiiKa TOKa. UlyMbi HaHOCOB yjiaBJiiiBaioTCH xpyerajibHbiM MIIKPO(J)OHOM, BblHOJIHeHHblM 113 >Kejie3H0r0 JlIICTa II NOMEMEHHBIM B PACNOPHOM Tejie, KOTOPOE yTHwejineTCH CBHHUOM. TOK AJIH npiiöopa noflae-rcH OT ABYX AHOAHBIX SaTapeü, niweiomiix HanpHweHnfl 120 B, II OT OAHoro aKKyMyjiHTopa c HanpH>KeHiieivi 6 B. J(JIH npoBeAeHHH ii3MepeHiiíí c npnöopoM HYJKHH jioAKa ii ABa MejioBena rcpoivie rpeöua n pyjieBoro. HecKOJibKO ii3MepeHiiii Sbijio npoBeAeHO Ha pa3jnmHbix yHacTKax penn ífyHan c npiiöopoM, HafÍJiioAaioimiM 3a uiyMOM HaHOCOB. B CTBope BOAOMepHoro nocTa y c. PaßKa OAHOBpeMeHHO c HaÖJnoAemieM 3a uiyMOM HaHOCOB ßbijio ii3MepeHO ii pacxoA AOHHHX HaHOCOB. C noMombio 3Toro npnSopa MO>KHO pacKpbiTb AO CHX IlOp HeiI3BeCTHbie HBM 3aKOHOMepHOCTII ABH>KeHim AOHHbix HaHOCOB. Uejiecoo6pa3H0 MO>KHO n0Jib30BaTbcn 3TIIM npnÖOpOM H AJIH II3yieHIIH H KOHTpOJlIipOBaHHfl cyigecTByioimix coopywceHHÖ no peryjnipoBaHiiio pen. C noMombio npußopa TaK>KE MO>KHO ii3yqaTb MHoriie Bonpocbi no nepeABHHceHHio nepeKaTOB.