Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Csépai Lajos: A szennyvíz ülepítési idejének meghatározása a biológiai tisztítási eljárások függvényében

Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 218 C7 rri\Il\[YVT7TIS7TÍT ÁS csepegtetőtestes valamint eleveniszapos biológiai szenny víztisztítóOAJAJIIII x »lidiűtiiiiaű eljárásoknál a berendezések kifogástalan működése érdekében a tisztítandó szennyvíz űlepítése, iszapmentesítése szükséges. Ülepítő medencék méretezésére ad szerzőnk irányelvül szolgáló megállapításokat. A szennyvíz ülepítési idejének meghatározása a biológiai tisztítási eljárások függvényében CSÉPAI LAJOS Az ülepítés a szennyvíz mechanikailag tisztítható szennyezéseinek eltávolítására szolgál. .Minthogy a szennyvíz szennyeződései nagyobbrészt oldottan, vagy kolloidális oldat állapotában vannak. az ülepítéssel eltávolítható szennyeződések mennyisége az összes szennyezéshez viszonyítva, ha a szennyeződés mértékegységéül a biokémiai oxigénigényt (BOI,) vesszük, az átlagos 2 órás ülepítési időt véve alapul 33%, s 7 órás ülepítés után is csak 41% [1]. Ennek megfelelően a szennyvíz egyedül ülepítéssel való mechanikus tisztítása csupán megfelelő befogadó esetén kerül alkalmazásra, általában azonban az ülepítés inkább a teljes tisztítást végző biológiai eljárások előkészítését képezi. Az ülepítésnek megelőző tisztítási folyamatként való alkalmazása azért szükséges, mert a biológiai eljárások előzetes ülepítés nélkül egyrészt nem működnének zavartalanul, másrészt olyan felesleges terheléstől szabadulnak meg, amelyet a biológiai tisztító eljárások az ülepítőnél csak jóval lassabban volnának képesek feldolgozni. Márpedig az egyes szennyvíztisztító műtárgyakat úgy kell megterveznünk, hogy a szennyezések eltávolításának, oxidációjának átlagos sebessége az egyes műtárgyakban a lehető legnagyobb legyen. Ez azt jelenti, hogy nagy szennyvíztisztítási sebességgel rendelkező eljárásokhoz lassabban dolgozókat csak azért szabad kapcsolni, hogy a szennyvíztisztítás folyamata zavart ne szenvedjen. 1. A biológiai tisztítás működéséhez szükséges iilepítés ideje A biológiai tisztítás folyamatát leggyakrabban csepegtetőtestek, vagy élesztett iszapos medencék végzik. Működési szempontból az ülepítésnek a csepegtetőtestes eljárásnál nagy jelentősége van, amennyiben ki nem elégítő ülepítés esetén a csepeg tetőtest eliszaposodik s emiatt üzemzavarok lépnek fel. Az előírt ülepítési idő 1,5 óra, ami igen közel jár az általában használt 2 órás átfolyási időhöz, ami pedig az ülepítéssel való gyors szennyeltávolítás felső határa. így azt mondhatjuk, hogy a csepegtetőtestes eljárásnál a működési szempontból szükséges ülepítési idő azonos a tisztítási sebesség szempontjából optimális ülepítési idővel, tehát az ülepítő mérete általában gazdaságos. Az újabban hazánkban is egyre inkább elterjedő élesztett iszapos eljárásoknál azonban nem ez a helyzet. Az élesztett iszapos eljárás hatásosságát az előülepítés foka csak kismértékben befolyásolja. Köztudomású, hogy az élesztett iszapos eljárás nem követeli meg szükségszerűen az előülepítést. így különösen olyan helyen, ahol a szennyvíz nagyon híg, vagy nem tartalmaz nagyszemcséjű iszapot, építettek élesztett iszapos berendezéseket előülepítő nélkül is [2], Az európai összetételű szennyvizekre Pasveer [3] végzett kísérleteket Hollandiában egy 800 lakos szennyvízét tisztító élesztett iszapos berendezéssel. Kísérletei megmutatták, hogy a szennyvíziszap oxigénfelvétele az iszapszemcse, vagy pehely átmérőjével fordítottan arányos. Ennek megfelelően az oxigénfelvétel nagyobb átmérőjű iszapszemcséket tartalmazó szennyvíznél lassabban megy végbe, mint kis iszapszemcsék esetén. Az átmérő nagyságának zavaró hatása 0,2 mm-től válik érezhetővé. Ennél nagyobb iszapszemcsék tehát az élesztett iszapos eljárás működésének hatásosságára zavarólag hatnak. Ha figyelembevesszük, hogy a 0,2mm 0-jű iszapszemcsék süllyedési sebessége 18 m/óra [1], könnyen belátható, hogy a szennyvíztechnikában szokásos max. 4 m mély ülepítőkben 0,5 órás tartózkodási idő esetén még a fenti nagyságnál jóval kisebb szemcsék is kiválnak. Ezek szerint leszögezhető, hogy az élesztett iszapos eljárás zavartalan működésének biztosítására 0,5 órás ülepedési idő feltétlenül elegendő. 2. A szennyezés eltávolítás gyorsaságának mérőszáma Biológiai szennyvíztisztítási eljárások összehasonlításánál a szennyező anyagokkal való fajlagos terhelhetőséget szokták felhasználni (BOIg/m

3), vagyis hogy a szóbanforgó eljárás hány g 5 napos biokémiai oxigénigényben kifejezett szenynyeződést képes eltávolítani 24 óra alatt 1 m

3 biológiai csepegtetőtest töltőanyagra, vagy 1 m

3 levegőztető medencére vonatkoztatva. Ami az ülepítő-berendezéseket illeti, a terhelés ilyenfajta megfogalmazása nem szokásos, mert az ülepítésnél az ülepítési idő a döntő. Természetesen itt is ki lehet fejezni a terhelést a fenti módon, azonban ez az eltávolított BOI

5 mennyiségére semmiféle tájékoztatást nem adhat, mert az ülepítésnél ez elsősorban az ülepítési időtől függ. Minthogy pedig annak eldöntése, hogy a biológiai eljárások zavartalan működésének biztosításán túl milyen ülepítési időre kell méretezni az ülepítőket, gazdasági összehasonlítás kérdése, olyan mérőszámot kell találnunk, amely egyrészt alkalmas a szennyvíztechnológiai szempontból különböző mutatókkal jellemzett eljárások (ülepítés és biológiai tisztítás) összehasonlítására, másrészt alkalmas gazdaságossági összehasonlításra is.