Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Darvas Lajos: A mederelzárószerkezet süllyeszthetősége szükséges mértékének meghatározása
X>arvas L,.: A mederelzáró szerkezet süllyeszthetősége Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 199 esésnél, a vizsgált II alvízálláshoz tartozó vízhozamértékeket adja. (A 3. ábrán csillaggal jelölve.) A 4. táblázatban a jelölés Q'. A 9. oszlop a Q'-höz tartozó süllyesztési értékeket tartalmazza a 2. ábra görbéjéről leolvasva. A 4. táblázat 11. oszlopából láthatjuk hogy a Q javított és a görbeseregből vett Q' értékek között csak 4—5% az eltérés. Ennek megfelelően a süllyeszthetőség szükséges mértékének azonos vízálláshoz tartozó értékei is csak cm-rendű eltérést mutatnak. (Lásd 12. oszlopot). Ez az eltérés már a hullámingadozás határain belül van. Vizsgálatunk eredményeinek birtokában ellenőrizzük, hogy a tiszalöki gátszerkezet süllyeszthetősége megfelelő-e ? A duzzasztómű megengedhető túlduzzasztása 95,20 m (Orsz.). A billentőtábla 92,50 m (Orsz.) szintre fektethető le, így a süllyeszthetőség lehetséges mértéke 2,70 m. Számításainkban a 95,20 m (Orsz.) duzzasztás esetén a megkívánt süllyeszthetőség 2,76 m. A süllyeszthetőség mértéke tehát megfelel az így számított értékek szerint is. Határozzuk meg annak az eltérésnek a mértékét, amelyet a kétváltozós vízhozamgörbe használata okozna. Tiszalökre az előzőekben végzett vizsgálat szerint 95,20 m (Orsz.) duzzasztott szint és az ehhez tartozó 92,75 m (Orsz.) alsó vízállás esetén 1045 m 3/sec vízmennyiséget kell a táblákon átbuktatni, a megkívánt süllyesztés 2,76 m. Ugyanilyen feltételek mellett a kétváltozós vízhozamgörbén leolvasott érték 850 m 3/sec. A süllyesztés szükséges mértéke ebből 2,42 m. A különbség 0,34 in, 13%, elfogadhatatlanul nagy. A továbbiakban összefoglalva vizsgálatunk eredményeit, vázoljuk a süllyeszthetőség szükséges mértékének megállapításánál követendő eljárást. Mint már az előzőekben is, feltételezzük, hogy az érkező hozamok a megengedett vízlépcső eléréséig teljes egészükben a mederelzárószerkezeten átbukva jutnak az alvízbe. 1. Először a vízlépcső szelvényére elkészítjük a háromváltozós vízhozamgörbesereget és ezt lehetőség szerint ellenőrizzük mérési eredményekkel. Megvizsgáljuk, hogy a műtárgy szelvényét közrefogó vízmércék hogyan helyezkednek el a hossz-szelvényben, alkalmasak-e helyi esésértékek megállapítására. Ha igen, több évre visszamenőleg megállapítjuk segítségükkel a szakaszra jellemző maximális esésértékeket. Ezeket a vízállások függvényében felrakva, burkológörbéjük a különböző vízállásokhoz tartozó maximális esésértékeket szolgáltatja. Ennek birtokában a h e vízlépcsőhöz tartozó alvízállás és maximális esésértéke megállapítható. Ez a két adat a háromváltozós vízhozamgörbeseregben kijelöli azt a vízhozamértéket, amelyre méretezni kell a gátszerkezet süllyeszthetőségét. 2. Ha a vízlépcső közelében levő valamelyik mérce szelvényében rendelkezésünkre áll háromváltozós görbesereg és a köztes szakaszon nincs hozzáfolyás, sem a hossz-szelvényben erős törés, mércekapcsolat segítségével ezt a görbesereget felhasználhatjuk. 5/754 • 10 8 (M—ToToöj 3' 6 • A tiszaburai mederelzárószerkezet süllyeszthetőségére igy végeztünk előzetes számítást. A taksonyi szelvényben számításunk szerint a háromváltozós vízhozamfüggvény : / . Q* 7,5 cm/km maximális esés feltételezésével, 86,32 m (Orsz.) alvízszint és 88,00 m (Orsz.) duzzasztási szint esetén 2,86 m a süllyeszthetőség szükséges mértéke. 3. IIa a duzzasztómű szelvényében olyan hurokgörbe áll rendelkezésünkre, melynek mérésekor a szakaszra jellemző maximális esésérték állt elő, ennek alsó ágát, vagy ha szükséges, alsó ágának háromváltozós görbesereg segítségével extrapolált vonalát használhatjuk fel. 4. Ha a háromváltozós görbesereg egyenletének megnyugtató módon való felírása adathiány vagy bármi más okból nehézségekbe ütközik, a közepes vízhozamgörbének a módosított alakját használhatjuk fel közelítő számításra. Ezt az eljárást példán ismertetjük. A gibárti Hernád duzzasztó felújításának tervezésével kapcsolatban megkíséreltük a háromváltozós vízhozamgörbesereg egyenletének számítását, a gibárti szelvényre vonatkozóan. A meder fenékvonalában (íibártnál mutatkozó erős törés és ebből következően a különböző vízhozamokhoz tartozó helyi esésértékek megállapításának bizonytalansága azonban kétségessé tették az eljárás alkalmazhatóságát. Nem adott megbízható eredményt a hidasnémeti mérce szelvényében végzett vízhozam1. ábra. A maximális esések és a közepes vízhozam görbéhez tartozó esések vonalai Gibártnál a Hernádon Puc. 1. IIUHUU MüKCUMüAbHbix nanopoe u nanopoe coomeemcmeywtifux Kpueoü cpedHux pacxodoe Ha pene Xepnad y c. Puóapm Fig. 4. Surface profiles pertaining to maximum slope and to the average stage-discharge curve respectively in the Gibárt section, Hernád river.
