Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Darvas Lajos: A mederelzárószerkezet süllyeszthetősége szükséges mértékének meghatározása

Darvas L.: A mederelzáró szerkezet süllyeszthetősége mérés adatainak feldolgozása sem. Árvízi sorozat mérést ugyanis nem végeztek és a különböző időpontban végrehajtott mérésekből rekonstruálható hurokgörbe érvényességét erősen befolyásolja a mederváltozások hatása. A Vízrajzi Evkönyvekből mércekapcsolati vonal segítségével előállítottuk a hirtelen vízszintemelkedések esésértékeit, a Hidasnémeti—Gibárt szakaszra. Az adatokat a gibárti szelvényre vonatkoztatva a 4. ábrán dolgoztuk fel. Az ábrán látható vékony poligonvonalak az azonos árhullám alkalmával észlelt naponkénti esésváltozásokat ábrázolják. A szélső pontok burkoló poligonja a szakaszra jellemző maximális esések értékét szolgáltatja. Ugyanebben az ábrában a közepes vízhozamgörbéhez tartozó esések vonalát is feltüntettük, ugyancsak a Hidasnémeti -Gibárt szakaszra vonatkozóan, a gibárti mérce vízállásaihoz rendelve. A két jellemző poligonvonal a 132,00 m (Orsz.) magasságtól a nagyobb vízállások felé nagyjából párhuzamosan halad. Ha a két jellemző eséspoligon parallel ágakkal jellemzett esésértékeinek gyökeit képezzük, és a gyökhányadot mint vízhozamnövelő tényezőt fogadjuk el, a módosított vízhozamgörbe a keresett vízálláshoz a legnagyobb esés mellett lefolyó legnagyobb várható vízhozamot szolgáltatja jó közelítésként. A feltétel igazolása : y, = c 1 fílf ; Q | = Fv

y = C | HI., : Q, = Fvo A mederteltség mindkét esetben azonos, de az esésváltozás miatt különbözőek a vízhozamok, tehát: V

l=cfR i'7,1 v

2 — c ]R I v'

2 I L, es i i Q

1

=V, = i /, Q'i v

2 | j tehát " V h A fentiekben ismertetett növelő tényező példánkban : I 34,20 „ , . , , = —— —— = 1,06. biztonsággal : 1.10. y i

2 i 3 0 ,10 A megnövelt vízhozamok ismeretében, a mederelzárószerkezet süllyeszthet őségének szükséges mértékét számítani tudjuk. Számításainkban a felső átbukásnál a kontrakciós tényező értékét /x = 0,72-ben, az alsótábla megemelésekor felléphető fenéksebességet pedig v = 7,0 m/sec-ban vettük fel. A szabad nyílás mérete számításainkban 2 22 m. A vizhozam-növelőszorzótényező értéke-- 1,10 DV rn(Orsi) AV m(Orsz) a mtys 0 nó* mtys S m Tóbloóllis m(Orsz) Hegjegyzés 135,00 132,50 180 198 1,65 133,35 Szabad ótbukás 136,00 133,50 330 360 2,46 133,54 Szabod ótbukás 136,10 133,60 335 370 2,50 133,60 Szabod ótbukás határa 137,00 mo 520 570 3,40 133,60 -Szabad ótbukás* *nyomós alalti átf. 5. ábra. Különböző duzzasztást szinthez tartozó süllyesztésértékek Gibártnál Puc. 5- PAyőUHBI noepyotceHUH 3ameopa npu pa3Hbix nodnopHbix iopu3onmax y c. ruőapm Fig. 5. Depression values pertaining to different raised headwater levels at Gibárt. A duzzasztási szint még nincs véglegesen megválasztva, ezért több DV-re végeztük el a süllyeszt hetőségi számítást. Az eredményeket grafikusan és táblázatosan az 5. ábrán közöljük. IRODALOM Karkus Pál : A második tiszai vízlépcső süllyeszthetőségi vizsgálata. Kézirat. Kovács György : A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben a vízlépcső megépülte után. Vízügyi Közlemények 1953. I. Pásztor Géza : A tiszalöki duzzasztómű ideiglenes kezelési utasítása. Kézirat. Tiszalöki tervfeladat : Tanulmány a tiszalöki gátszerkezet süllyeszthetőségének mértékére. Kézirat. A sraffozott mező ordlnólói a különböző duzzasztási szinthez tartozó süllyesztés szükséges mértékét adják m-ben megengedhető sebesség az a .'só tábla éle olatfVizóllós [m(0rsz)]