Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Darvas Lajos: A mederelzárószerkezet süllyeszthetősége szükséges mértékének meghatározása

198 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Darvas L.: A mederelzóró szerkezet süllyeszthetősége 3. táblásat j BQ (H—86,00)" 1 cm/km l.| 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SorQ • 10

6 Q-B • 10-» H = 89,00 H = 91,00 H = 93,00 H = 94,00 szám • 10

6 Q-B • 10-» m Af. m Af. m Af. m Af. 1. 50 0,0025 0,1025 0,132 2. 100 0,0100 0,410 0,528 3. 150 0,0225 0,923 1,19 4. 200 0,0400 1,64 2,11 5. 250 0,0625 2,56 3,30 6. 300 0,09 3,69 4,76 7. 400 0,16 6,55 8,45 2,17 8. 500 0,25 10,25 3,39 9. 600 0,36 14,75 4,88 10. 700 0,49 20,10 6,70 11. 800 0,64 26,30 8,71 3,47 12. 900 0,81 33,20 4,37 13. 1000 1,00 41,00 5,39 14. 1200 1,44 59,00 7,76 5,13 15. 1400 1,96 80,40 7,00 16. 1600 2,56 105,00 9,13 H — m = y tmfOrsz)] [m(Orsz)] [m] 89,00 — 86,00 = 3,0 3,0

3,

4 = 77,6 91,00— 86,00 = 5,0 5,0

3'

4 = 302,0 93,00 — 86,00 = 7,0 7,0

m = 759,0 94,00 — 86,00 = 8,0 | 8,0

3'

4= 1148,0 4. táblázat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Sorszám DV mAf. H m Af. Q m

3/s s m Qjav m

3/s Sjav m <?' m

3/s s' m

3/s dQ Qj a' Q' m

3/s dQ 0 /o ds 8 jar s' cm 1. 2. 3Í 4. 5. 6. 7. 8. 93,50 93,75 94,00 94,25 94,50 94,75 95,00 95,25 91,00 91,25 91,50 91,75 92,00 92,25 92,50 92,75 620 675 736 795 857 915 966 1025 1,95 2,07 2,19 2,31 2,42 2,54 2,62 2,70 620 675 736 795 857 925 985 1060 1,95 2,07 2,19 2,31 2,42 2,56 2,68 2,78 655 700 750 800 857 900 950 1010 2,00 2,12 2,22 2,32 2,42 2,52 26,2 2,70 + 35 + 35 + 14 +5 —25 —35 —40 5,3 5,0 1,9 0,6 2,8 3,7 4,0 + 5 + 5 + 3 + 1 —4 —6 —8 letileg alátámasztható, hogy az extrapolálás lehetséges szélső értékei — tehát a minden esetben teljes biztonságot adó értékek — az A—C görbén feküsznek. Ugyancsak a 3. ábrán láthatjuk, hogy az A—C görbe mentén az esések is változnak. A levonuló árhullámok esetén általában nem ismerjük ezt az esésváltozást. A legtöbb esetben mért hurokgörbénk sincs az előfordult legnagyobb esések környezetére. Rendesen meg kell tehát elégednünk a szakaszra jellemző eddig előfordult maximális árvízi esés ismeretével. Az ilyen jellegű vizsgálataink eredményeit számszerűleg a 4. táblázatban foglaljuk össze, amely egyúttal kiegészítése az 1. táblázatnak. A 6. oszlopban a háromváltozós görbesereg segítségével extrapolált — vagyis az A—C görbén leolvasott Q jav-vízhozam-értékeket tüntettük fel a 7. oszlopban pedig a hozzájuk tartozó szükséges süllyeszthetőségi értékek szerepelnek Sjáv jelöléssel. Az esetek legtöbbjében a levonuló árhullám esésváltozásait nem ismerjük, be kell érnünk a folyószakaszra jellemző maximális árvízi esés ismeretével. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy milyen eltérést okozhat ennek a maximális esésértéknek a használata, clZciZ cl fentiekben ismertetett esésváltozás elhanyagolása. Mérési adatokból és a vízlépcsőt közrefogó tokaji, illetve tiszadobi vízmérce leolvasások alapján végzett esésszámításokból tudjuk, hogy a tiszalöki szakaszon eddig észlelt maximális esésérték 6,0 cm/km volt. A 4. táblázat 8. oszlopa a háromváltozós víz hozamgörbeseregből 6,0 cm/km