Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
3. szám - Darvas Lajos: A mederelzárószerkezet süllyeszthetősége szükséges mértékének meghatározása
196 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Darvas L.: A mederelzáró szerkezet süllyeszthető ségcr Az alvízszín változását a H-f (Q, /) háromváltozós függvénykapcsolat fejezi ki szabatosabban. Mivel szerepel benne az / esés is, mintfüggetlen változó adott vízhozam esetén az alvíz;. magassága a mindenkori eséstől függően különböző értékű lehet. A háromváltozós vízhozamgörbesereg megszerkesztésénél a Backmetev által bevezetett vízhozam-modulusból indulunk ki : 2. ábra. A tiszalöki gát felett átbukó vízhozamok a süllyesztés méi-tékének f üggvényében a max. esésű árhulláin esetén Puc. 2. Pacxodbi, npoxodueuiue Had eodocAuenoü riAomimoü e 3aeucuM0cmu om ZAyöuHbi noepyjtcenun 3ameopa, e CAynae MüKCUMCiAbHOio nanopa npu naeodKe HÜ TuccaAencKOü nnomune Fig. 2. Discharges spilling over the crest of the Tiszalök weir plotted against the depression of the upper leaf for maximum surface slope. 1. táblázat DV H Q s m (Orsz) m (Orsz) m 3/sec m 93,50 91,00 620 1,95 93,75 91,25 675 2,07 94,00 91,50 736 2,19 94,25 91,75 795 2,31 94,50 92,00 857 2,42 94,75 92,25 915 2,54 95,00 92,50 966 2,62 95,25 92,75 1025 2,70 A megengedett fenéksebesség : Ve = 7,0 m/sec Az alsó tábla megemelése pillanatában megengedhető legnagyobb vízlépcső : he = 2,50 m A duzzasztómű nyíláskiosztása : b = 3X37,0 m Az átfolyási tényező /j. = 0,70 Alkalmazott jelölések Megjegyzés Duzzasztási szint [m (Orsz.)] DV A különböző duzzasztási szintekhez tartozó alvízszintek, melyek mellett az alsó táblát már meg lehet emelni [m (Orsz.)] H Az előbbi alvízszintekhez tartozó vízhozamok a legnagyobb esésű árhullám esetén [m 3/sec] . . . -Q A süllyeszthetőség szükséges mértéke; az az átbukási magasság, amely mellett a felső táblán a Q vízhozam átbukik [m] s 1. ábra hurokgörbéjén leolvasva 2. ábrán közölt görbén leolvasva amely adott szelvényben az egységnyi esés mellett lefolyó vízmennyiséget jelenti. A vízhozammodulus, egy szelvényen belül a vízmélység egyértelmű függvénye : K = K (y) (2> A vízhozammodulusok és a vízmélységek között közelítőleg fennálló arányosság l K 2 ) l yj alapján a két változó közötti kapcsolat jól megközelíthető m-ed fokú hiperbolával : 1 B r' (4 > (3) K-. ahol B és n a vízfolyás szelvényére jellemző állandók. A (4) képletet más alakban is felírhatjuk : Qz— k2 — (H—m) n <5 )' ahol H a mindenkori alsó vízállás, m a szelvényben a vízszállítás megszűntét, jellemző szint. Az összetartozó 5 (é) és (/ / m) = y rende n = (6) zőkkel jellemzett pontok kettős logaritmikus mezőben egyenesen helyezkednek el. Az n kitevőt és fí együtthatót tehát a következő összefüggésből számítjuk : (lg A — 2 lg Qi) + (lg h — 2 lg Q z) lg y x — lg 1J2 B = num lg / — 2 num lg Q + n num lg y (7} Az (5) egyenletből következik, hogy / = _ _ (H—m) 1 1 A fenti összefüggések alapján a tiszalöki szelvényre végzett részletes számításokat a 2. és 3. táblázat tartalmazza, a 3- ábrán pedig a háromváltozós vízhozam görbesereget ábrázoltuk logaritmikus mezőben. A 2. táblázat 5. oszlopában az I értéket a tiszalöki szelvényt közrefogó tokaji és tiszadobi vízmérce azonos idejű vízállásészleléseinek különbségéből a két mérce közötti folyó km távolsággal való osztással számított közelítő értékkel vettük fel. Ennek az eljárásnak igazolására vonatkozóan 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 Átbukó vizhozom- [m 3/s]
