Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Károlyi Zoltán: A mércekapcsolati vonalak szerkesztésének megbízhatósága

Károlyi Z.: A mércekapcsolati vonalak szerkesztése Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 191 Görbületi indexnek természetesen mást is választhatunk. Heves vízjárású folyóknál egy nappal, vagy esetleg csak néhány órával a tetőzés után észlelt vízálláskülönbséget is vehetjük. Nagyon jó görbületi indexnek látszik a csehszlovák vízrajzi szolgálat által használt viszonyszám is, amelyet dr. Dub Ottó professzor az 1955. szeptemberi Vízrajzi Kongresszuson közölt. Ez nem egyéb, mint a felső mérce vízállásgörbéjéből lemetszett két nap alapú szelet.,,/" területe (6. ábra ). Ezt az index-számot előrejelzésnél sikerrel alkalmazták. Hátránya az eljárásnak, hogy sűrű vízállás-észlelést (vagy rajzoló mércét) tesz szükségessé és bogy a vízállásgörbét mindig azonos mértékben fel kell rajzolni. A kapott eredmény értékelése A bemutatott példa azt bizonyítja, hogy a két változós mércekapcsolati vonal a két mérce vízállásának nem egyértelmű függvénye. Egyértelmű kapcsolat volna a tartósan állandó vízállások összefüggése, de ilyen pontpár ritkán adódik, bizonyos folyószakaszokon pedig csupán kis vízálláskor. A tetőző, vagy völgyelő vízálláspárok szórt pontokat adnak, amelyek közé ugyan kellő számú pont esetén — lehet egyértelműnek látszó kiegyenlítő vonalat húzni, de ez a pontsereg az adatok súlyozatlan csoportja, amely más és más lehet a szerint, hogy milyen időszakokból és milyen jellegű árhullámokból választottuk azokat ki. A négy változós mércekapcsolat szerkesztése lehetővé teszi, hogy kevesebb pontból is jó eredményt kapjunk, mert ismerjük a pontoknak a constans vízállások vonalától való eltérését, tehát a céljainknak megfelelőleg mérlegelni tudjuk a kapcsolati vonal megbízhatóságát. A tetőző pontok — hibás adatoktól eltekintve —' a ,,0" vonaltól mindig felfelé, a völgyelő pontok pedig lefelé helyezkednek el. Ha csupán a tetőző vízállások értékpárjait dolgozzuk fel és a kapcsolati vonalat ezek súlyvonalaként húzzuk meg, akkor ez csak különleges feladatoknál lehet helyes eljárás, mert általában a huzamosabban tetőző árhullámok a mértékadóak. tehát a kétváltozós kapcsolati vonalnak inkább a pontsereg alsó széle felé való tolása látszik jobbnak. A völgyelő vízállások — a nagyon lassú apadásból származó adatok kivételével — inkább csak tájékoztatásra jók. Az áradás terjedési sebessége mindig lényegesen nagyobb, mint az apadásé. A felső mérce valamely völgyelő vízállásá300 400 500 Mohácsi vízállás [cm] 7. ábra. Háromváltrízós mércekapcsolat Komárom és Mohács között az 1914—191'). évek vízállásai alapján (pue. 7. TpexnepeMeHHcw cei3b Memöy eidOMepnuMU nocmaMU y e. KoMapoM u Moxan, na ocnoeanuu riaimux no ypoeHHM eodbi e 1914—1915. z. Fig. 7. Stage relation of three variables between gages at Komárom and Mohács based on records from years 1914—1915.