Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Kovács György: Gát alatti szivárgás vizsgálata

182 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Kovács Gy-: Gát alaitoti szivárgás vizsgálata 4. táblázat Az előfenék hossz számított és szerkesztett értékeinek összehasonlítása (26 = 30 m) l 1 a) — = — h 2 h [m] l[ m] s Lm] 3 kH 2b' [m] «o [

m] Eltérés 0/ /o 60,00 30,00 47,40 0,56 59,00 29,00 + 63,5 45,00 22,50 32,40 0,51 51,00 21,00 + 54,3 30,00 15,00 18,90 0,44 43,00 13,00 +45,4 15,00 7,50 8,70 0,30 39,50 9,50 — 8,4 l 2 b) — = — y h 3 h [m] l\ m] s[m] <1 kH 26' [m] s

0 [m] Eltérés 0 /o 60,00 45,00 30,00 15,00 40,00 30,00 20,00 10,00 84,00 60,00 37,20 18,30 0,45 0,42 0,36 0,28 83,30 70,30 58,80 44,00 53,30 40,30 28,80 14,00 + 57,5 +49,0 + 29,1 + 30,6 5 ~~ 0 A[m] J[m] s[m] 1 kH 26' [m] s

0 [m] Eltérés 0 , o 60,00 45,00 30,00 15,00 50,00 36,70 25,00 12,50 137,50 112,50 75,00 42,00 0,33 0,31 0,29 0,24 143,00 116,00 84,00 58,00 113,00 86,00 54,00 28,00 + 21,7 + 30,7 + 39,0 +50,0 védelmi töltés előtt milyen hosszú előfen ék építése egyenértékű meghatározott mélységű szádfal hatásával. Akkor a matematikai levezetések során az áramlási teret mindkét megoldásnál azzal a végtelen homogén féltér esetében kialakuló áramvonallal határoltuk, amely érintette a záróréteget. Ilyen feltételek mellett a szükséges előfenék hoszszát a következő összefüggésből számíthatjuk ki: s = 2b (4) +1 í i (t) (11) Most a szádfal és a záróréteg együttes hatását kifejező összefüggések, ill. grafikonok birtokában lehetőség adódott az említett összefüggés ellenőrzésére. Az ellenőrzés két lépésben hajtható végre. Először az adott alaplemez szélesség, szádfal hossz és záróréteg vastagság ismeretében számítjuk a (11) összefüggésből a szükséges előfenék hosszat. Ezután az előbb említett állandók ismeretében meghatározzuk az eredeti alapszélesség és a szádfal alkalmazása esetében kiadódó — értéket. Ezt szorozva a szádfalas megoldás esetében érvényes fiktív vízhozammal és osztva 1,68-dal. mint a szádfal nélküli alaplemez esetében kialakuló szivárgást jellemző fiktív vízhozammal, újabb — értéket q

0 kaptunk. Ehhez a görbék, vagy az egyenletek segítségével kereshetjük meg a megfelelő —— - viszonyszámot, amiből az áteresztőréteg h vastagságát ismerve számíthatjuk a szádfalas megoldással egyenértékű 2b' alaplemez szélességet. Ennek és az eredeti 2b alapszélességnek a különbsége adja a szádfallal szivárgás szempontjából egyenértékű előfenék hosszat, amelyet a számított értéktől megkülönböztetve ,s'

0-lal jelölünk. Ha egy koordináta rendszer abszcisszáján a a számított s értékeket, ordinátáján pedig a most elmondottak szerint meghatározott s

n értékeket ábrázoljuk, a két érték kapcsolataként 45°-os egyenest kellene kapnunk abban az esetben, ha a közelítő számítással meghatározott értékek egyeznének a kísérleti mérésekből levezetett előfenék hosszakkal. A 10. ábrából azonban láthatjuk, hogy a mérések alapján meghatározott értékek mindigkisebbre adódnak a számítottnál. A számított értékek alkalmazása tehát mindig a biztonságot szolgálja. Az ábrázolt pontok számszerű értékeit a 4. táblázatban közöljük. Az ábrán különböző vonaltípussal kötöttük össze a különböző értékekhez tartozó görbék alapján meghatározott pontokat. Ezek a különböző típusú görbék egymáshoz jól illeszkednek és egymás kiegészítésében folytonos vonalat adnak. Ez. az eredmény az alkalmazott eljárás ellenőrzésére szolgálhat. A különböző módon számított görbék illeszkedése a módszer megbízhatóságát igazolja.. 7. Számpélda Vizsgáljuk meg számpélda keretén belül részletesebben a javasolt eljárások alkalmazási módját. Tételezzük fel, hogy 30.00 m vastag, k — = 10 3 m/sec szivárgási tényezővel jellemzett kavicstalajra vízzáró töltést helyezünk. A töltés a térszint fölött 4,00 m magas vízoszlopot támaszt,, aljának a szélessége pedig 30,00 m. A kavicsot k = 10 m/sec szivárgási tényezőjű fedőréteg takarja. Négyszeres biztonságot véve figyelembe, a fedőréteg stabilitását szivárgó padkával biztosítanunk azon a szakaszon kell, ahol a feltörő VÍZL sebessége meghaladja a Vk = • 10 6 [m/sec] értéket. (Részletes indokolás a 2. lábjegyzetben idézett tanulmányban található.) Első feladatunk annak meghatározása, hogy szádfalazás nélkül milyen mennyiségű víz fakad fel a töltés egy kilométer hosszú szakasza mentén, továbbá hogy a felfakadó vízhozamnak, illetve a fakadási sebességnek a töltés vonalára merőleges eloszlása milyen széles szivárgó padka építését indokolja. Második lépésként meg kell állapítanunk, hogy ezek az értékek miként változnak 15,00 m mély, tehát az áteresztő réteg fél szelvényét lezáró szádfal beépítése esetén.