Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Kovács György: Gát alatti szivárgás vizsgálata

190 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. Kovács Gy-: Gát alaitoti szivárgás vizsgálata 1. táblázat folytatása b) Az a érték számítása n — 0,58 feltételezés esetén A mérés h 1 sorszáma 2 b Qa a 2 0,50 0,205 1,010 3 0,75 0,277 1,000 4 1,00 0,332 0,995 5 1,50 0,408 1,005 6 2,00 0,469 1,005 7 2,00 0,445 1,050 11 1,50 0,400 1,020 15 1,00 0,319 1,015 19 0,67 0,259 0,980 23 0,50 0,200 1,015 Átlag . 1,009 c) Az n érték számítása a = 1,00 feltételezése esetén A mérés h 1 sorszáma 2 b ?o n 2 0,50 0,205 0,56 3 0,75 0,277 0,58 4 1,00 0,332 0,58 5 1,50 0,408 0,57 6 2,00 0,469 0,58 t 2,00 0,445 0,54 11 1,50 0,400 0,56 15 1,00 0,319 0,56 19 0,67 0,259 0,59 23 0,50 0,200 0,55 Átlag . 0,57 <1 1o = 1 q ( h l "26" + 1 0,57 vízhozam között az alábbi összefüggést állítottuk fel: (3) ahol a és n a két változótól független értékek. A harmadik egyenlet a és n együtthatóját két-két mérési pont összevonásából — a 2—6. jelű öt mérésből tehát tízféle variációban — számíthatjuk. Az így kapott eredményeket kiegészítve a változó szádfalhosszat figyelembevevő második mérési sorozatnak azokkal a tagjaival, amelyeknél a szádfal hossza zérus volt ; a két különböző alaplemezzel végrehajtott mérés igen jól egyező eredményt szolgáltatott (1. táblázat). A számítás végeredményeként a együtthatóul 1,0-t, az n értékére pedig 0,57-t kaptunk. Ezek alapján tehát a szivárgó vízhozam számítására szádfal nélküli alaplemez esetén a következő öszefüggést fogadtuk el : •i . '•" .. * • (S'l 3. ábra. Vízhozamváltozás az áteresztöréteg vastagságának és a szádfal hosszának függvényében Que. 3. M3MeneHue pacxoda eodu e 3aeucuM0cmu om mojiii)UHbi EODONPOHUYAEMOEO CJIOR U om ÖAUHM lunynmo63ü cmenKU. Fig. 3. The quantity of seepage plotted against the thickness of the pervious layer and the length of the cut-off wall hatását is figyelembevevő vizsgálatokkal együttesen tüntettük fel a 3. ábrán. b) A kilépési sebesség vizsgálata A teljes áramkép ismeretében számíthattuk két-két áramgörbe közötti szakaszon a kilépő sebességnek átlagos értékeit is. A számításhoz felhasznált ismert képlet a következő : (4) v = kH nAl A számított görbének a mérési pontokhoz viszonyított helyzetét — tehát a számítás megbízhatóságára jellemző szóródás mértékét — a szádfal Az n értéke ebben az esetben is mindig 20, míg a Al értéket — mint két áram vonal távolságát -— méréssel határoztuk meg. A további vizsgálatokhoz az 1 -6. mérések alapján szerkesztett áramképekből meghatároztuk ilyen módon a kilépési sebesség eloszlását, illetve a sebesség képletében szereplő szivárgási tényező és nyomómagasság -- szorzótényezőjének változását az x tengely nAl mentén. Ezeket az értékeket grafikusan úgy raktuk fel, hogy a görbe egy-egy számított pontjának x rendezőjéül a vizsgált áramvonal-köz felezőjét választottuk. (4. ábra). Összehasonlításként ugyanebben a koordinátarendszerben ábrázoltuk a kilépési sebességnek végtelen féltér figyelembevételével számítható értékét, illetve ennek a sebesség-