Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

3. szám - Kovács György: Gát alatti szivárgás vizsgálata

Kovács Gy.: Gát alatti szivárgás. vizsgálata Hidrológiai Közlöny 36. évf. 1956. 3. sz. 175 I. ábra. A kilépési sebesség alakulása szádjai nélküli alaplemez esetén különböző vastag vizát eresztöréteg jelenlétében <t>ue. 4. M3MeueHue eeMiwim ebixodHoú cKopocmu e c/iyiae óeuunyHmieoeo (pjiwmöemu npu pa3/iuwou moAiyune eodo» npoHifüeMoeo CAUHFig. 4. Variation of emerging velocities with the thickn?sa of the pervious layer without cut-off wall nek Z7/-val osztott értékét. A számításhoz felhasznált képlet a következő : v = kH 1 (t)' A szerkesztett, illetve az (5) képletből számított görbék számszerű értékeit a 2. Iá'lázaiban foglaltuk össze. Az 1. jelű mérés, ahol az áramlási tér határoló vonala a végtelen féltet' áramvonalainak megfelelő ellipszis volt. eljárásunk ellenőrzésére nyújt lehetőséget. .Megállapítható, hogy a szerkesztett és számított sebességgörbe lényeges eltérést nem mutat, a szerkesztett görbe? pontjainak szóródása a megengedhető hibahatáron belül van. Lényeges eltérést a további mérések alapján szerkesztett és a végtelen féltérre számított görbe között sem tapasztaltunk. Kétségtelen ugyan, hogy az áteresztőréteg vastagságának csökkenése a gáttesttől távolodva egyre nagyobb mértékben csökkenti a sebességet, a gáttest környezetében azonban — a legnagyobb sebességek tartományában — lényeges eltérést nem tapasztalhattunk. Az a jelenség, hogy a sebesség értéke fokozatosa ties szabályosan csökkent a zárórétegnek a gát alapjához való közeledésével. kétségtelenül a zárórétegnek a kilépési sebességre gyakorolt hatásúi igazolja. Azonban a fokozatos csökkenés csak a leglisebb sebességértékeknél következik be, a hidraulikus talajtörés szempontjából veszélyes nagysebességű tartományban pedig a sebesség gyakorlatilag nem változik. ezért véleményünk szerint a gyakorlati számításoknál a kilépési sebesség meghatározására jól elfogadható a végtelen félt ér esetében számítható eloszlási görbe. Természetesen ernek az eloszlási görbének olyan hosszú szakaszát kell figyelembe vennünk, hogy az abszcissza és a görbe közé zárt terület megegyezzék az előző pontban elmondottak szerint számított vízhozammal.