Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Dr. Bolberitz Károly: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata

Dr. Bolberi'tz K.: Sörgyárak ipari vízháztartásának vizsgálata Hidrológiai Közlcmy 36. évf. 2. sz. 153 2. táblázat Műveletek és üzemek vízszükséglete Maiátázás : Arpaáztatás 2300 m

3/nap Dobcsiráztatás 96 nv'/nap Gépi csiráztatás 600 m'/nap Szérűmosás 60 m

3/nap Lcvegőpárásitó és hűtő 48 m

:

,/nap 3

104 m

3/nap Sörgyártás : Cefrézós 480 m

3/nap Hűtőbárkamosás 140 nv'/nap ('sörgedező-hütő mosás 130 m

3/nap Erjesztőkádmosás ' 130 m

3/nap Aszoktankmosás 520 m

3/nap Szűrőmasszamosás; 860 m

3/nap 2260 m

3/nap Kiszerelés : Ilordók lemosása 100 m

3/nap (Elhasznált hűtővizekből 100 m

3) Hordómosás és öblítés 720 m

3/nap (*-gal jelölt helyekről 720 m

3) Hordóduzzasztás 20 m

3/nap Palaokmosás és öblítés 720 m

:'/nap Palaek-pastenrözés . 600 m-'/nap 2160 m

3/nap Segédüzemek• : Kazán-tápvíz 1 100 m'/nap (Kondenzvízből vissza 660 m

3) Kondenzátorhűtések* 1780 m

3/nap Turbogenrátor levegőhűtés* 720 m

:

,/nap Jéggyártás 112 m

3/nap Levegőkompresszor hűtése 200 m'/nap Helyiségek és termékek hűtése 165 m

3/nap 4077 m

3/nap üzemi ivó- és mosdóvízigény (iO m

3/nap Összesen II 661 m

3/nap Újrafelhasználás: 1480 m

3/nap Gyárból kimenő vizek és veszteségek . (A szennyvizek kivetelével) Sörben 417 m

3/nap .Jégben 112 nv'/nap Gőzveszteség 440 nv'/nap Párolgás malátaaszalásnál 195 nv'/nap Párolgás malátasörfőzésnél 40 nv'/nap Összesen 1204 nr'/nap A szorosan vett gyártásnál tehát a vizeket a következő célokra használják: 1. az árpalágyitás (áztatóvíz), 2. sörlé készítése (gyártási víz), 3. hűtés, 4. edények, tartályok, szűrőanyagok, vezetékek mosása, öblítése, 5. helyiségek tisztántartása, tartályok. hordók külsejének lemosása. Az egyes célokra szolgáló vizekkel szemben a minőségi igények nem egyformák. A hűtővizektől csak azt kívánjuk meg, hogy hőmérsékletük minél alacsonyabb legyen és ne haladja meg a 18 G°-ot. A helyiségek tisztántartására, a tartályok és hordók külsejének lemosására használt vízzel szemben különösebb igények nincsenek. Élelmiszeriparról lévén szó. nélkülözhetetlen, hogy ezek a vizek is szennyezetlenek legyenek, lebegő anyagot lehetőleg ne tartalmazzanak. A hordók belsejének mosására, az üvegek mosására, a tartályok kimosására és a szűrőanyag mosására használt víztől meg kell kívánni, hogy az higiéniailag teljesen kifogástalan legyen. Az ásványi alkatrészek menynyiségének nincs jelentőségük. Alkalikus víz a mosás szempontjából előnyös. Ha a víz hőfoka magasabb, ez hátrányt nem jelent. A tisztító hatás fokozására az üvegmosásnál mosószert is szoktak a vízbe adagolni. Fokozottabb igények jelentkeznek az árpa áztatásához felhasznált vizeknél. Ettől a víztől megkívánjuk, hogy minél kevesebb oldott anyag legyen benne, klorid-tartalma csekély legyen, ammóniát, vasat, mangánt egyáltalán ne tartalmazzon. Utóbbi kettőből már igen kis mennyiség is a maláta és az élesztő színének sötétedését eredményezi. Az árpa áztatására általában a lágy vizek a legalkalmasabbak, a keményebb vizeknek azonban azt az előnyt szokás tulajdonítani, hogy a szemek mélyedéséből jobban kioldják a minőségcsökkentő szín- és ízanyagokat. Sörgyárainkban ezért az első áztatóvízhez meszet adagolnak. Természetes, hogy az áztatóvíznek szín- és szagmentesnek, valamint higiéniailag is kifogástalannak kell lennie (4). Legnagyobb jelentőségük a sörfőzésnél a vízben lévő kalcium- és magnézium-sóknak van (5). A magnézium-sók jelenléte minden tekintetben káros, lassítja a maláta kivonását és kellemetlen ízt, elszíneződést okoz, mert a magnézium-ionból és a gabona cellulózájából amiloin keletkezik. Mennyiségük ezért ne legyen több, mint 40 MgO/ liter. A magnézium-sók közül is a klorid a legkellemetlenebb. Más a helyzet a kalcium-ionnál. Fnnek hatása a jelenlévő anionoktól függ. A kalciumkarbonát általában csökkenti az extraháló-