Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)
2. szám - Dr. Bogádi János: Jellegzetes összefüggések a görgetett hordalék szállítása és a vízfolyás hidraulikai jellemzői között
112 Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. Dr. Bogárdi J.: összefüggések a görgetett hordalékszállítás számítására ajiH CTBopa Ka3iiHuőapuiiKa Ha peKe lUaiío, OT YCJIOBHUX ypaBHemiíí ( CM . puc. 1—3). PacieTW noi <a3biBaioT, ITO XOTH II IIMeiOTCH 3HamiTeJlbHbie OTKJIOHeHlIH, tieCMOTH Ha 3TO B Haunix ycJTOBimx B SojibujiiHCTBe CJIYNAEB ÄBIIWeHIie ÄOHHblX HaHOCOB MO)KeT ÖblTb BbipaHCeHO npiiöJiiDKenHO T3K>KC npii noMoimi oiiHoro H3 niApaBJinNECKHX noKaaaTejieii. CJieayeT yKa3arb, UTO 3TH ncoieAOBaHHH n03B0JiHK)T ocymccTBHTb npii6Jni>KeHHoe onpeaejieHiie aBuwemiH ÄOHHMX HaHOCOB neKOToporo BOÄOTona Taiowe Ha 0CH0Be Heßojibiiioro incjia ii3MepeHiiü ÄBII >KeHIIH HaHOCOB. Charakteristische Beziehungen zwischen Geschiebeführung und den hydraulischen Kenngrössen der Wasserläufe Von J . Bogárdi Zur Ermittlung der Geschiebemengen liegen auch heute noch keine verlässlichen Berechnungsverfahren vor. Auch die Ortsmessungen befriedigen nur teilweise, da die Geschiebefänger heute noch vieles zu wünschen lassen. Dennoch werden der Bestimmung der Geschiebemenge heute noch am zweckmässigsten die Ergebnisse von Ortsmessungen zu Grunde gelegt. Nach ungarischen Erfahrungen kann die Geschiebemenge in vielen Fällen auch mittels einer hydraulischen Kenngrösse bestimmt werden. Diese Zusammenhänge bilden natürlich wahrscheinlichkeits-theoretisohe Beziehungen, die aber unter gewissen Vernachlässigungen als Funktionen behandelt werden dürfen. Betrachtet man neben den Zusammenhängen (1)—(3) auch die Beziehung zwischen Durchfluss, Strömungsgeschwindigkeit und Wasserstand annähernd für eine Funktion, dann gelten von den Gleichungen (1)—(6) nur je drei als voneinander unabhängig. Dies bedeutet, dass die unabhängig voneinander aufgestellten Beziehungen gewisse Bedingungen zu erfüllen haben. Das Mass, in welchem die Bedingungsgleiehungen (7)—(12) befriedigt sind, zeigt inwiefern die Einführung der annähernden funktionellen Zusammenhänge berechtigt war. Als Beispiel führen wir für den Querschnitt Kazincbarcika am So;o-Fluss die Abweichungen der auf Grund von Messungen bestimmten Zusammenhänge (s. Abb. 1—3) zu den Bedingungsgleichungen. Die Berechnungen zeigen, dass an ungarischen Flüssen die Geschiebeführung — trotz einigen stärkeren Abweichungen — in den meisten Fällen annähernd auch durch eine hydraulische Kenngrösse ausgedrückt werden kann. Die geschilderten Untersuchungen ermöglichen es, die Geschiebeführung eines Flusslaufes bereits aus einigen Geschiebemessungen annähernd zu bestimmen. Vízmosások c. oktatófilm bemutatója Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékének közleménye. Tanszékvezető: dr. Mosonyi Emil Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1956. január 16-án az Egyetem dísztermében mutatta be a II. sz. Vízépítéstani Tanszék legújabban készített oktatófilmét. A mintegy 600 főnyi megjelent közönség közt volt Kopycinsky Broniszlav, a krakkói egyetem Budapesten tartózkodó dékánja. Jelen voltak az érdekelt minisztériumok és tervező intézetek, a budapesti és vidéki vízügyi igazgatóságok dolgozói, az egyetem oktatói. Cholnoky Tibor rektor megnyitó szavaiban az egyetemi oktatás fejlődéséről, az oktatófilmek feladatköréről és jelentőségéről beszélt. Mosonyi Eniil egy. tanár bevezetőjében ismertette a most bemutatott film célját, megemlékezett a film elkészítésében résztvevő munkatársakról és a segítséget nyújtó szervekről. A Vízmosások című 30 perc terjedelmű hangos oktatófilm vázlata a következő: A gyorsan fejlődő vízmosások kártételei. A vízmosás közvetlen oka gyakran a kocsiút. Egy fennsík teljes pusztulásának folyamata. A fejlődő vízmosásban lejátszódó és a megkötéssel kapcsolatos folyamatok. Hibás műtárgyak pusztulása és a fenntartási munkák fontossága. A film célja az, hogy bemutassa a vízmosásban lejátszódó folyamatokat. Ezeket általában sohasem figyelhetjük meg közvetlenül. A mozgások törvényszerűségeit is csak sok apró részletkép, pillanatnyi helyzet összevetéséből ismerjük. Ezek nélkül pedig a vízimérnök nem avatkozhat eredményesen a vizek életébe. Nem volt — és nem is lehetett — célunk a viszonylag rövid filmben mindent elmondani, amit a vízmosásokról tudni kell. A film nem pótolja a műegyetemi előadásokat, csak kiegészíti az előadásból nehezebben érthető részeket. Nem tartalmazza pl. a vízmosáskötő művek építését, mert ezt jól meg lehet érteni az egyetemi előadásokból is. Nem foglalkozik a film részletesen a vízgyűjtőterület talajeróziójával sem. Ennek bemutatására jól használható a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár ,,Pusztító Esők" c. filmje, amit a Mokép hoz forgalomba. Ezek a kérdések csak a teljesség által megkívánt mértékig szerepelnek a filmben, hogy az ne csak szakemberek számára legyen érthető. A film folytatásaképpen további két film elkészítését vettük tervbe, az egyik a patakok, kisebb folyók feltöltődő völgyeinek életét mutatná be (Kapós, Hernád méietéig), a másik a saját hordalékanyagukba ágyazott folyómedrek mozgásának törvényszerűségeivel foglalkozna. Ez a (a „Pusztító Esők"-et is beleértve) négytagú filmsorozat a víz eróziós és hordalékszállító munkáját teljes egészében végigkísérné majd, nagyban megkönnyítve az egyetemi oktatást. A film elkészítésével kapcsolatban sok nehézséget kellett leküzdeni. A legelső forgatókönyv-vázlat elkészítéséhez a Maurer Gyula által szerkesztett „Vízgazdálkodás" című jegyzet bizonyult jó vezérfonalnak. A kész műszaki forgatókönyvet Lászlóffy Woldemár, Maurer Gyula, Mantuano József és Fazekas Károly voltak szívesek átnézni és hozzászólásaikkal kiegészíteni. Nehéz probléma volt a külső, természeti képanyag összegyűjtése. A Vízügyi Főigazgatósághoz fordultunk segítségért, ahol különösen Szászhelyi Pál állt mindvégig mellettünk. A Főigazgatóság felkérésére az egyes vízügyi igazgatóságok tájékoztattak a körzetükbe tartozó vízmosásokról. A levelek alapján állítottuk össze útitervünket és bejártuk az összes szóbajöhető helyet. 3000 km utat tettünk meg az Egyetem gépkocsiján, bejárva a miskolci, budapesti, győri, székesfehérvári és pécsi igazgatóságok területét. Mindenütt a legnagyobb készséggel segítettek és mindennapi munkájuk mellett tudtak úgy időt szakítani, hogy minden igazgatóság egy tagja személyesen kalauzolt minket. Ezen a bejáráson értékes fény képanyagot gyűjtöttünk: kb. 600 fényképfelvételt készítettünk, amiből (a filmen túlmenően is) gazdag diapozitív anyag készült. Néhány képet a Hidrológiai Közlöny 1955/5—6-os számában is bemutattunk. A felvételeket a Színház- és Filmművészeti Főiskola segítségével készítettük. A Főiskola adta a felszerelést és utolsóéves operatőrszakos hallgatói fényképezték a filmet. A Főiskola adott vágószobát és általában mindenütt minden segítséget megadott ahhoz, hogy ez a filmünk elkészülhessen. A modell felvételeket saját laboratóriumunkban készítettük. A filmet Rodriguez Endre rendezte. A Tanszék részéről a műszaki irányítás és a modellkísérlet elvégzése Kalmár Gyula és Szepe-ssy József tanársegédek munkája volt. A hangosítást a Magyar Filmgyártó Vállalat végezte, a laboratóriumi munkák a Magyar Filmlaboratóriumban készültek. A film elkészítéséhez a pénzügyi keretet az Oktatásügyi Minisztérium biztosította. A film keskeny kópiája előreláthatólag február folyamán elkészül, ezután a Tanszék készséggel bocsátja az érdeklődő intézmények rendelkezésére. Szepessy József
