Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

5-6. szám - Csehidi Géza: A Dnyeper jelentősége

216 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 5—6. sz. Csehidi G.: A Dnyeper jelentősége és ezzel biztosítani lehet az igen termékeny terület állandó és nagy terméshozamát. Nem véletlen tehát, hogy éppen ezen a folyón létesült a Szovjetunió eddig legnagyobb vízerőműve, a Dnyeprosztroj. A vízlépcső építése 1927-ben kezdődött és az áramszolgáltatás 1932. októberében indult meg. A torkolattól 350 km-nyire megépült gát hossza 750 m, magassága 60 m, a hasznosítható esésátlag 37 m. a kiépítési vízhozam pedig 2000 mVsec. A Nagy Honvédő Háború utáin a (visszavonuló fasiszták elpusztították a vízerőművet, úgy, hogy majdnem teljesen újra kellett felépíteni. A helyreállított vízlépcső 1947-ben kezdte el ismét működését. Mérték A duzzasztás folytán megszűntek a dnyeperi sellők okozta hajózási akadályok. A duzzasztó mögötti tározótér viszonylag nem túlságosan nagy, összesen 1,5 milliárd m

8. A tavaszi árhullám vízhozamának felét tudja a vízerőmű hasznosítani, a hozam másik fele a túlfolyókon távozik. A vízlépcsőnek tehát csupán mint energiatermelő és a hajózási vízszintet biztosító létesítménynek nagy a jelentősége és a tavaszi árhulláim víztömegének csupán 5%-át képes a nyári időszak idejére visszatartani. A Dnyeper teljes vízhozamának hasznosítását a most épülő kahovkai vízlépcső fogja biztosítani. A vízlépcső létesítését a Szovjetunió Minisztertanácsa 1950 szept. 20-i rendeletével határozta el és ugyanez a rendelet intézkedik a dél-ukrajnai és az észak-krimi öntözőcsatorna megépítéséről is. Az elhatározott és folyamatban lévő építkezések után a Dnyeper alsó folyásával határos vidék a következőképpen alakul át: A folyó második vízlépcsője lesz a Kahovka városánál, a torkolattól 106 km-re épülő 250 MW teljesítményű vízerőmű, átlagosan évi 1,2 milliárd kilowattóra áramtermeléssel. A duzzasztómű mögött keletkező tározótér térfogata 14 milliárd m

3. A készülő földgát hossza 3 km. A túlfolyót 28, egyenkint 12 m széles táblás zsilip alkotja. A vízerőműnek 6 Kaplan turbinája lesz. A vízlépcső duzzaszitása egészein a 270 km távolságban lévő Dnyeprosztrojig ér fel. A Dnyeprosztroj felett ágazik ki a dél-ukrajnai öntöző csatorna. A csatorna gravitációs úton 600 m'/s vizet kap a Dnyeperből és vezeti a Molocsnaja folyóba, amelyen 6 milliárd m

3 hasznos térfogatú víztároló épül. Az itteni gát magassága 40 m, hossza 9 km. a tározótér hossza 40 kim, szélessége 15 km. A gáttal kapcsolatos vízerőmű teljesítménye 10 MW lesz. A további szakaszon a csatorna elhalad Aszkanija Nova helység mellett, majd a Szivasi földszoroson keresztül a Krim félszigetre érkezik és Észak-krimi csatorna néven halad tovább. A két csatorna együttes hossza 550 km. A csatornát külön 60 km hosszú csatorna köti össze a Kahovkai vízlépcső felső bögéjével. A két víztároló 20 milliárd m

3-es térfogata megfelel a Dnyeperen átlag évente levonuló tavaszi árhullám eddig nem hasznosított hozamának. Az öntöző csatorna csak akkor táplálható gravitációs úton a tárolóból, ha a tároló telve van. alacsonyabb vízállás idején a vízkivétel szivattyúzással történik. Az energiát a kahovkai erőmű szolgáltatja. A Dnyeperből kivett víz 1 700 000 ha kiterjedésű terület öntözését biztosítja, ami a vízgazdálkodási kerettervünkben szereplő magyarországi öntözéseknek kb. kétszerese. Ebből Észak-Kriimben 200 000 ha lesz- a gravitációs úton és 100 000 Iha a vízátemeléssel történő öntözés, míg Dél-Ukrajnában 700 000 ha-t fognak gravitációsan és 500 000 ha-t átemeléssel öntözni. Eredetileg a kahovkai vízlépcső üzembehelyezését 1956-ra, az öntözőcsatornák és az ottani szivattyútelepek megindítását pedig 1957-re tervezték. Az építkezéseken folyó lelkes munka eredményeképpen most már biztosítottnak látszik, hogy a vízerőmű első gépegységét a folyó évben üzembe tudják helyezni. Fokozódó érdeklődéssel tekintünk a kommunizmus nagy építkezései közé illeszkedő gigantikus vízgazdálkodási alkotás befejezése elé. A Lenin nevét viselő Volga—Don csatorna megépítése, a kujbisevi és sztálingrádi volgai vízlépcsők után a kahovkai duzzasztó és a segítségével megvalósuló öntözések újabb bizonyítékai lesznek a természet megváltoztatását célul kitűző emberi akarat győzelmének. Csehidi Géza