Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
1-2. szám - Egyesületi Hírek
Scher A.: Víz alumínium- és vastartalmának meghat. Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 1 -2. sz. 65 niumtartalmát. (Nem szükséges, hogy az összehasonlító sorozat vasat is tartalmazzon.) Nagyobb mennyiségű vas esetében, amikor alkalmazható az Erdey—Bodor-féle aszkorbinometriás vasmeghatározás, a megtitrált oldat felhasználható az alumínium meghatározására. Az aszkorbinometrias meghatározás nem használható fel a vízkémiában, mert a víz vastartalma nem éri el az eljárás alsó határértékét. Szulfoszalicilsavas módszerrel vizsgált víz — noha elszíntelenediik aszkorbinsavtól — nem alkalmas az alumínium meghatározásra, mert a szulfoszalicilsav megakadályozza az alumíniumaluminon lakk képződését. Az egy bemérésből történő meghatározásnál alkalmazott reagensek: 1. 10%-os HC1 2. cc. KMnO, 3. 20%-os KSCN 4. szilárd aszkorbinsav 5. acetát-puffer: 250 ml 4n ammóniumacetát-oldathoz hozzáadva 3 ml jégecet. 6. aluminon 0,1%-os vizes oldata 7. Al 3+-mérő oldat: 8,7955 g KAI (S0 4) 2. 12 H 20 feloldva és feltöltve" 1 l-re. Ezt az oldatot 1 :100 arányban hígítjuk. A hígított oldat 1 ml = 0,005 mg Al 3+. Egyesületi hírek A Limnológiai Szakosztály a Társaság elnökségéinek (határozatai alapján elsőnek szervezte újra a Szakosztály életét. Az elméleti és alkalmazott liminológia összes művelőit felkereste körlevelével. Ennek eredményeként ezek a kartársaink kevés kivétellel jelenleg mér újra a Szakosztály rendes tagjaiként működnek. A tagak száma közel 50. A Szakosztály életét a Tudományos Bizottság javaslatai alapján az Elnökség irányítja. A Tudományos Bizottságban a limnológia minden szakterületének művelői képviselve vannak. A Szakosztály munkaprogramimja egyrészt az Elnökség és a Tudományos Bizottság által kezdeményezett, másrészt a tagok által bejelentett témák és feladatok alapján készült. A klubesteken megvitatásra kerülnek a hazai limnológiai kutatás problémái és elért eredményei, a Szakosztály által kezdeményezett kiadványok szerkesztési kérdései, a 1 imnológiai szaknyelv kialakítása. A klubesteken és előadásokon megvitatják a produkciósbiológia elméleti és gyakorlati eredményeit, további feladatait és a folyóvízkutatás, szikes tavak vizsgálata, patakok, források, barlangi vizek, hévforrások kutatása terén végzett újabb munkákról számolnak be. Szakosztályunk a mesterséges halastavak és rizsföldek limnológiai kutatásának fontosságára hívta fel a tagok és a Magyar Tudományos Akadémia IV. Osztálya figyelmét. A limnológiai tárgyú monográfiák kiadása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia V. Osztályához beadvánnyal fordult. A Limnológiai módszerek kézikönyve szerkesztését megkezdték. A munka előreláthatóan 1955. végére készül el és 1956-ban kerül kiadásra. Az 1955. év folyamán a klubestéken sorrákerül a limnológiai kutatás minden időszerű feladata és problémája. A határtudomány ágak művelőivel szoros tudományos kapcsolatot alakít ki a Szakosztály, így a Biológiai Egyesület szakosztályaival, a Magyar Meteorológiai Társasággal és a Hidrológiai Társaság más szakosztályaival. Közlönyünk borítólapján közöljük a Társaság többi Szakosztályának éves programjával együtt a Limnológiai Szakosztály részletes munkaprogramját. A klubestéket a MTESz szókház (Bp. V., Rudas László-u. 45.) I. emeleti klubtermében minden hó második és negyedik péntekjén tartjuk meg. Elkészült Csehszlovákia országos vízgazdálkodási törve Mint ismeretes, a csehszlovák kormány 1948. december 24-én kiadott rendelete az országban tervezett vízgazdálkodási munkálatok összehangolásának és tervszerű lebonyolításának biztosítása érdekében előírta, hogy el kell készíteni az elkövetkező 30 évben megvalósítandó vízimunkálatok országos vízgazdálkodási tervét. A terv elkészítésének határidejét 1953. december 31-ében állapította meg. A külön e célra létesített Vízgazdálkodási Irodák, a különböző vízügyi hivatalok, az Állami Tervhivatal és főiskolák tudományos szakköreinek bevonásával, a rendeletben megszabott határidőre, elkészült az országos vízgazdálkodási terv, amelyet a minisztertanács 1954. január 5-i ülésén tárgyaltak és hagytak jóvá. A szakkörök nagy elismeréssel fogadták a tervet és azt példamutató távlati tervnek minősítették. A munka terjedelmére jellemző, (hogy az országos tervet 35 külön kidolgozott vígazdálkodási tervből állították össze. Szövegrésze 70 kötetet képvisel, amelyhez 70 kötet tervmelléklet összeállítás tartozik. A tervmeillékletek száma összesen 2170 db. Az országos vízgazdálkodási terv 3 részre oszlik. Az I. rész. tartalmazza a közigazgatási, mezőgazdasági, geológiai (hidrológiai, talajtani, erdőgazdasági, időjárási és hidrogeológiai adatokat. A II. részben találjuk a mezőgazdaság, vízellátás, szennyvizek és folyóvizek összetétele, vízerőhasznosítás, víziutak, völgyzárógátak és folyamszabályozás területén végzett vizsgálatok eredményeit és a vonatkozó javaslatokat. A III. rész összevonja az I. és II. rész eredményeit és összegezett javaslatokat tartalmaz a különböző vízszükségletek kielégítésére és összehangolására. Ugyancsak felsorolja azokat a területeket, amelyek fokozott figyelmeit érdemelnek és közli a legfontosabb vízgazdálkodási építkezések terveit. Az országos vízgazdálkodási terv hasznos alapját képezi az összes gazdasági ágazatok tervezésének. Csehidi Géza
