Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. J,S7 KÖNYVISMERTETÉS Dr. Bogárdi János : A hordalékmozgatás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.) A vízerőhasznosítással, a folyószabályozással, az öntözőrendszerek létesítésével, az ipari vízellá­tással, a hidraulikai laboratóriumi vizsgálatok kü­lönböző csoportjaival kapcsolatosan és a vízépítés­nek még számos más területén a hordalékmozgásra vonatkozóan sok feladatot kell megoldanunk. Ezek a feladatok nagyon sokoldalúak, a hordalékmozgás jelensége nagyon bonyolúlt, megfelelő jellemzésé­hez sok változó figyelembevétele szükséges. A je­lenségek bonyolultsága és a kapcsolatos feladatok sokrétűsége miatt a hordalékmozgás elmélete na­gyon szétágazó. Ennek a szövevényes elméletcso­portnak az áttekintését és a hordalékmozgási prob­lémák megoldását könnyíti meg számunkra szá­mottevő mértékben Dr. Bogárdi Jánosnak A hor­dalékmozgás elmélete című könyve. A könyv két részre oszlik. Az első részben a Szerző a hordalékmozgás elméletét ismerteti, a másodikban pedig a különböző elgondolásoknak, számítási módszereknek gyakorlati alkalmazására a magyarországi vízfolyásokon végzett hordalék­mérések eredményei alapján példákat közöl, vala­mint a magyarországi hordalékvizsgálatok eredmé­nyeit tárgyalja. Az első részben a Szerző a hordalék mozgására vonatkozó elgondolások ismertetése előtt vázolja a hordalékmozgás elméletének fejlődését, valamint a hordalék keletkezésének és mozgásának külön­böző módjait. Minthogy a hordalékmozgás vizsgá­latánál egyik különösen fontos szempont a horda­lék megfelelő jellemzése, ennek a tárgykörnek két fejezetet szentel. Röviden, ismerteti a különböző hordalékmérési módszereket, eszközöket és a hor­dalékmozgás kismintakísérleti vonatkozásait is. A görgetett és a lebegtetett hordalék mozgá­sával foglalkozó fejezetekben az egyes probléma­körökkel kapcsolatos elgondolások történeti fejlő­désének vázlata mellett megtaláljuk a legkorsze­rűbb elméletek ismertetését és bírálatát is. A gya­korlati mérnök szempontjából különösképpen érté­kes a könyv azért, mert a különböző elméletek tár­gyalásánál nem marad csupán elvi síkon, hanem a gondolatmenetet a gyakorlati feladatok megoldá­sáig követi, és igen sok esetben a numerikus szá­mításokat megkönnyítő grafikonokat és táblázato­kat is közöl. Így például többek között grafikont közöl a hordalékszemek egyik legfontosabb jellem­zőjének, az ülepedést sebességnek kiszámítására, a hordaléktöménység függély menti eloszlásának meghatározására, a duzzasztóművek feletti folyó­szakaszok feliszapolódására vonatkozó számítások megkönnyítésére stb. A saját, valamint a mások által végzett mérések eredményei alapján a gya­korlati felhasználás szempontjából bírálja a külön­böző elméleteket, rámutat azok érvényességi felté­teleire stb. A kritikus hordalékmozgató erő, a kritikus sebességek, a görgetve szállított hordalékmennyi­ség, a görgetett hordalék kopásának különböző szá­mítási módjai mellett többek között megtaláljuk a könyvben a lebegtetett hordalék töménységének a szakirodalomban leggyakrabban előforduló külön­böző kifejezési módjait, a diffúziós és a Velikanov­féle gravitációs hordalékszállítási elmélet részletes ismertetését, a közepes hordaléktöménység megha­tározási módszereit, al vízfolyások lebegtetett és görgetett hordalékhozamának arányára vonatkozó vizsgálatok eredményeit. Figyelmet érdemelnek a Szerző által a görge­tett és a lebegtetett hordalék mozgását jellemző mennyiségek, és a vízfolyás egyéb, hidraulikailag jellemző mennyiségei közötti kapcsolatokra vonat­kozóan végzett vizsgálatok eredményei is. A folyócsatornázási munkálatoknál igen sok esetben meg kell oldani a duzzasztóművek feletti folyószakaszok feliszapolódásának és a duzzasztó­művek alatti folyószakaszok kimélyülésének kér­dését. Számos adatot, módszert és elgondolást talá­lunk a könyvben ezzel a problémával kapcsolato­san is. A második rész bevezetéseként a magyaror­szági hordalékmérések történetével és a magyar­országi hordalékkutatások jelenlegi helyzetével is­merkedünk meg. A különböző elgondolások, számí­tási módszerek alkalmazásának számpéldákon tör­ténő, már említett bemutatása az ország egyes víz­folyásainak különböző szelvényeiben végzett mé­rések eredményei alapján történik. Így példáúl a hordaléktöménység függély­menti eloszlásának és a függély-középtöménység értékének meghatározására szolgáló különböző szá­mítási eljárások alkalmazását a Tisza szegedi szel­vényének egyik függélyében végzett mérések ered­ményei alapján mutatja be, összehasonlítva a kü­lönböző módszerekkel meghatározott töménységel­oszlási görbéket és középtöménység-értékeket a mérési eredményeknek megfelelő görbékkel, ille­tőleg értékekkel. A Szerző nemcsak az egyes szá­mítási módszerek gyakorlati bemutatásához szük­séges adatokat, hanem a magyarországi vízfolyáso­kon végzett több jellegzetes eredményt adó mérés adatait, valamint az eddigi hordalékmérési ered­mények alapján az egyes szelvények hordalékmoz­gására vonatkozóan levonható megállapításokat is közli. Ezzel nagy segítséget nyújt a különböző víz­folyásokkal kapcsolatos létesítmények tervezéséhez és értékes adatokat szolgáltat a későbbiekben ki­dolgozandó hordalékmozgási tanulmányokhoz. Az egyes problémakörök tárgyalásánál sok esetben rá­mutat a későbbiekben megoldandó feladatokra és a további vizsgálatok irányára is. A könyvben a Duna, a Tisza, a Zala, a Sajó, a Hernád, a Körösök,

Next

/
Thumbnails
Contents