Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Könyvismertetés

Jf66 Hidrológiai Közlöny 35. év. 1955.- 11—12. sz. Könyvismertetés a Berettyó és a Maros különböző szelvényeiben végzett hordalékmérések részletes, hordalékmérési állomásonként csoportosított eredményeit találjuk meg. A hordalékanyagokat nem csak hidraulikai, hanem ásványtani szempontból is megvizsgálták, az egyes mérési szelvényekben végzett egy-egy, jellegzetes eredményeket adó mérésből származó lebegtetett-, görgetett- és mederanyag ásványi öszszetételét táblázatok szemléltetik. Számottevő segítséget jelent dr. Bogárdi János könyve a kutatómérnök számára is. A saját, valamint a mások által végzett vizsgálatok tárgyalásánál több módszertani és számítástechnikai kérdést is érint, köztük olyánokat is, amelyeket a hordalékvizsgálatok során eddig még egyáltalán nem, vagy csak elszórtan alkalmaztak. A hordalékmozgás kérdéseit hasonló részletességgel tárgyaló, a különböző elméleti meggondolások áttekintését lehetővé tevő, átfogó munka sem magyar, sem idegen nyelven tudomásunk szerint ezideig nem jelent meg. Ügyszintén nem szerepelt eddig a szakirodalomban a magyar hordalékmérések eredményeinek az eddig végzett összes számottevő mérésre kiterjedő feldolgozása sem. Ivicsics Lajos Szennyvizek elhelyezésének kérdése Gas Woold, 1955. febr. 5. Melléklet 25—32 old. A teljes magyar fordítás az O. M. K.-ban található. Az ipari gyártás és elsősorban kokszolóművek üzemének elkerülhetetlenül jelentkező melléktermékeinek és szennyvizeinek elhelyezése a vízkészlet egyre fokozódó hasznosítása miatt mind bonyolultabb problémát jelent részben műszaki, részben jogügyi vonatkozásban. Az angol törvényhozás csak aránylag későn, 1876-ban kezdett a kérdéssel foglalkozni, a későbbiek folyamán azonban egyre újabb és újabb jogszabályok bizonyítják, hogy a probléma nem került le a napirendről. A legkorszerűbb; 1951. évi törvény műszaki bizottság javaslata alapján készült. Kokszolóművek és gázgyárak szennyvizeinek vizsgálata azt mutatja, hogy ezeket igen nagy oxigén abszorbció és a mérgező anyagok nagy menynyisége (fenolok, cián, szulfid és ammónia) jellemzi. A káros hatást a vízben lebegtetett igen finom kokszrészecskék fokozzák. A helyi adottságok révén meghatározott elhelyezési lehetőségek az üzem telepítését, technológiáját és a tisztítás szükséges mértékét befolyásolják. A szennyvizek elpárologtathatok, elhelyezhetők elhagyott bányákban, elszivárogtathatók az altalajban, vagy bebocsájthatók a városi csatornahálózatba. Ez utóbbi esetben kátránytalanításról kell gondoskodni és a bebocsájtás ütemét a csatorna nagyvízi hozamától és összetételétől függően kell folyamatosan szabályozni. Az eltávozó szennyvíz kezelése történhetik vegyi és biológiai úton. A vegyi kezeléshez sorolható a szennyvíznek szén mosására (flotacio) történő felhasználása, amellyel az utóbbi években jó eredményeket értek el. Eredménnyel kecsegtetnek a „Corby", „Tingley" és „Cooper" és „Bouch" féle eljárások. Ezek egyenlőre igen költségesek és csak kísérleti vagy kísérleti üzemi állapotban vannak. Biológiai módszereket elsősorban Németországban dolgoztak ki és alkalmaztak sikeresen. A biológiai módszerek további tökéletesítése intenzívebb bakteorológiai kutatás nélkül nem képzelhető el. Szilvássy Zoltán t .HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY" Felelős szerkesztő: Kovács György — Kiadja a Műszaki Könyvkiadó V., Bajcsy-Zsilinszky út 22. Telefon: 113-450. Felelős kiadó: Solt Sándor — Megjelent 810 példányban. Előfizetés: a Fosta Központi Hírlapiroda Vállalatnál, Budapest, V., József nádor tér 1. Távb.: 180-850 Előfizetési dlj 48.— Ft (egész évre), egyes szám ára 8.— Ft. — Csekkszámlaszám: fii.254 32191-689/2 • Révai-nyomda, Budapest, V,, Vadász-utca 16. — Felelős vezető: Nyárv Dezső.