Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Ifj. Szepessy József: Dunai áramképfelvételek Visegrádnál

]f28 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. Szepessy J : Dunai áramlástelvételek helyét illetően, sőt esetleg egyes vonalak össze is mosódhatnak. Túl szűk blendét választva a film esetleg olyan kevés fényimpulzust kap csak, ami egyáltalán semmi nyomot nem hagy rajta. A helyes blendebeállításra szölgáló műszerrel nem rendelkeztünk. Szervezés, irányítás. Az eddigiekből is látszik, hogy az újszerű feladat végrehajtásával kapcsolatban nagy szervezet pontos együttműködését kellett biztosítani. A munka végrehajtásában résztvettek néphadseregünk alakulatai, fényképészek és a tanszék tagjai. A honvédség adta a munkához az összes vízijárművet és a szükséges gépkocsikat, a rádiókat, a tábori telefont, a rakétapisztolyokat, a gépállásokban használt tüzérségi állványos távcsöveket, a sátrakat, a parti pontok nappali megjelölésére szolgáló zászlókat és sok egyebet. A honvédség adta az összes jármű és felszerelés kezelőszemélyzetét, végezte a parti jelek őrzését és kezelését. Néphadseregünk alakulatai e feladatokat mintaszerűen oldották meg. Az értékelés munkájának fotogrammetriai részét egy térképészekből alakult brigád végezte el Hanké Géza irányításával. Magának a kísérletnek az irányítását a tanszék tagjai végezték, ők voltak a gépállások vezetői és ők végezték a geodéziai felvételeket is. A parti fáklyák meggyújtására, a rakóhajók elindítására, a feladat befejezésekor a fáklyák eloltására,, illetve az úszck összeszedésére rakétajellel adtuk meg az utasítást. A gépállásokban rádió volt elhelyezve, és rádióösszeköttetés volt a repülőhajók és a gépállások között is. Ezen kívül mindkét parton volt egy-egy rádióval felszerelt gépkocsi. Végül az l-es gépállásból tábori telefon vezetett a dömösi postára. Az l-es gépállás adta meg a jelet a feladat megkezdésére és a befejezésére. A repülőhajókat közvetlenül az a gépállás irányította, amelyiknek a területén a hajó mozgott. Minden téren nagy biztonsággal kellett dolgozzunk, nem engedhettük meg, hogy egy kis hiba esetleg mindent elrontson. Rádiós gépkocsink eljuthatott bármely parti jelhez. A 4 vízijármű munkáját végszükségből egy is elvégezhette volna. Minden gépállásban volt tartalék fényképezőgép. Kidolgozott tervünk volt eső esetére is, csak erős szél vagy köd esetén kellett volna a felvételt elhalasztani. A felvétel kitűzött időpontja (1953. JX. 19.) szombaton volt. Szerdán a vízi egységek részére kiképzést és nappali gyakorlatot tartottunk. Pénteken este a 3. és 5. szelvények közt éjjeli gyakorlatot tartottunk, amiben az összes vízi egység résztvett. A rádióval és rakétajellel irányított szervezet ki' tűnőén működött. A gépállásban ezalatt próbafelvételeket készítettünk. A fényképészek szombat délután értek fel a gépállásokba. A környező Duna-szakaszt az úsztatás idejére a hajózás elől a folyamrendőrség lezárta. Szombaton estére minden készen állt a felvételre. Az idő kedvezett, tiszta, csillagos ég volt. Általában szélcsend uralkodott, csak naplemente után volt helyenként gyenge légmozgás, kisebb helyi szél. 18 óra 20 perckor repült fel a parti jelek kigyujtását jelző rakéta, és 2—3 perc alatt az összes parti jel világított. 19 óra 42 perckor két piros rakéta adott jelt az úsztatás megkezdésére. Felejthetetlen szép látvány volt a vízen úszó sok fénypont. Az egyes gépállások rendre jelentették, hogy a felvételt befejezték és 22 óra 17 perckor felrepült a munka befejezését jelző rakéta jel. Az értékelést a már leírt módszerrel végeztük. Az egymásután következő képkockák összerajzolását kisfilmes nagyítógépen végeztük gondosan beállított 10-szeres nagyításban. A grafikus értékelés eredményét 2 db 1 : 10 0Ó0 méretarányú térképlap tartalmazza (3. ábra). Egy lapra azért nem rajzoltuk össze, mert a vonalak átfedései nagyon zavaróan hatottak volna. Az így kapott áramképek hidraulikai értékelésével e helyen nem foglalkozunk. Tapasztalatok és jövő tervek. Ezt a felvételt kisvíznél hajtottuk végre. Kívánatos lenne közép-, főleg pedig nagyvíznél hasonló áramképek felvétele. Ha erre sor kerül, jól hasznosíthatjukszerzett tapasztalatainkat, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze : A geodéziai munkákat az eddiginél pontosabban kell végrehajtani. A parti jeleket célszerű lenne az úsztatás alatt fototeodolittal meghatározni. Az illesztőpontokat úgy kell elhelyezni, hogy minden képre a két parton elosztva legalább 4 db jusson. Esetleg lehorgonyzott vízijárműre helyezünk el fényjeleket. A vízparton az illesztőpontokat a felvétel délutánján kell elhelyezni, mert csak így biztosíthatjuk, hogy azok a felvételkor közvetlenül a vízfelszín fölött legyenek. A parti jelek és az úszók jelzésére vízszintesen kell a fáklyákat elhelyezni. A fáklya égésekor helyét változtató láng így kisebb hibát ad, mint a függőlegesen égő fáklya esetében, ahol a lapos látószög miatt kis magasságváltozás többszörös oldalirányú elmozdulásnak látszik. A rádióval irányított repülőhajót nélkülözni lehet, legalábbis ezen a Duna-szakaszon. Sűrűbbre kell venni az indítószelvényeket. Az adott Duna-szakaszon a felvétel három gépállásból megoldható. 1. Prédikálószék, 12. Visegrádi vár, és 2. Gubacsi hálás. Az egyes szelvényekben indított fáklyák sűrűsége áramlástani szempontból kielégítő. Más módszerrel kell biztosítani, hogy ezek a vonalak a fényképen ne olvadjanak össze. A szubjektív megfigyelésektől lehetőleg függetleníteni kell a fényképezésnél a fényrekesz megválasztását. Fényerősségmérőként

6 közönséges távcsövet kívánunk használni, melynek objektívjére fényrekeszt építünk. A megfigyelő ezt addig zárja, míg még éppen látja a fényképezni kívánt fényeket. "Magyar Tudományos Akadémia Méréstechnikai és Műszerügyi Intézetében Schalk Ervin mérnök javaslata.