Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Ifj. Szepessy József: Dunai áramképfelvételek Visegrádnál

Szepessy J.: Dunai áramlásfeívételek Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. If2 9 Munkatársak. A részletes tervezésben és a munka végrehajtásában dr. Mosonyi Emil profeszszor elvi irányításával és Kcrtai Ede docens vezetésével az egész tanszék résztvett. A munka felelős koordinálója Bczsiny Dénes adjunktus volt, aki ezenkívül különösen a szervezési kérdésekkel és később a vízi egységek kiképzésével foglalkozott. A geodéziai előkészítés Orlóci István munkája volt. Sok jó ötlet szármázott Hankó Zoltán adjunktustól, aki az előkészítés műszaki részét is irányította. E sorok írója a fényképészeti kérdések megoldásán kívül a feladat végrehajtásának részletes terveit dolgozta ki. A fotogrammetriai kérdések megoldására szakértőként Hankó Gézát, a Soproni Műszaki Egyetem meghívott előadóját kértük fel. A fényképfelvételek értékelését is ő irányította. Köszönetet kell mondanunk egyetemünk akkori rektorának, Rados Kornél professzornak, akinek megértő segítsége tette lehetővé a fényképészek megszervezését. Ismételten meg kell emlékeznünk arról a segítségről, melyet a honvédelmi miniszter elvtárs megértő támogatásával néphadseregünk nyújtott nekünk. Enélkül a segítség nélkül feladatunkat megoldani gyakorlatilag nem lehetett volna. A részt vett katonai egységek tagjai közül külön ki kell emelni Princz Gyula alhadnagyot, aki az egyik rakóhajó parancsnokaként hozzáértő lelkes munkájával nagyban elősegítette a feladat sikeres megoldását. Összefoglalás. Az előzőekben leírtuk a visegrádi Duna-szakasz felszíni áramképének felvételét, a felvétel készítésének közvetlen célját. Részletesen beszéltünk arról, hogy miként úsztattuk a fényforrásokat a vízen és hogyan fényképeztük ezek útját. A feladat újszerűsége és nagy méretei indokolták, hogy részletesen beszéljünk a szervezési kérdésekről is. Beszéltünk az értékelés módszereiről, és végül részletesen leírtuk azt is, hogy tapasztalai aink szerint hasonló esetben a jövőben mit kellene most alkalmazott módszereinken változtatni. A felvétel eredményeként kapott áramvonalkép felhasználását ismertetni más közlemény feladata lesz. CbEMKH IIJIAHA flOBEPXHOCTH bi X JlHHHfi TOKOB HA /lYHAE y BMIIIErPA.HA ft. CEnEillH ,DUIH onpe.ae.neHIIH MacuiTaöoB jiafiopaxopHoro Mo^e.nnpoBaHHH onpe.ne.neHa noBépxHOCTHoe Te^enne flBH«eHna noTona Ha flynae. CieMKH npOH3BO.HH.1HCb B 6e3BeTpeH Hy IO H. HCHyiO noro/iy npn np0^0JI>KHTEJIBH0M HH3KOM ypoBiie 19. IX. .1953 ro^a npn 3HaMiiTeJibnoH HOMOIHH CO CTopoHbi BoeHHOro Be^oMCTBa. Pacnpeíe^emibie Ha öo-nbinofi TeppHTopun necKOJibKO COT Me.ioBeK nojiyMa.iH yi<a3aHHH npn noMomn paneT, no pa^Ho H no Tejie^ony. 06m

.ee pvKOBOACTBO H opranH3aunio paöoTbi BbinojiHfuiH paÓOTHHKH II-OH rH^pOTeXHHMeCKOÍi Kaíjje/ipbi (npo({jeccop, fl-p Texn. nayn SMiiJib MOUIOHHJ TexHHMecKoro HHCTHTyTa CTpOHte.'lbHOH npOMblül.ieHHOCTH. Ha AaHHOM y>iacTKe /lyHan nweioTCíi noAXO^amHe yc.noBHí? JJID (])0T0rpa4)Hp0BannH. ((})OTO 3 H puc 1). rionjiaBKH, BHAHbie Ha (j)OTO 4, CnyCKa.THCb C MOTOpnblX •TO^OK B 6-H CeWHHHX, yKa33HHblX Ha p HC. 1. ZIjih nonojiHemia non.naBKÖB paóoTajiH raKwe cy,na c paAiioynpaBJieiineM. Heno;IBH>KHbie TOMKH, — onpefle-nemibie TpuroHOMeTpimecKHM nyTeM H neoöxo.uiMbie pnn ynpaB.iieHHa H oueHKH, — Ha'öepery o6o3Ha

iia.nncb (jiaKe-naMii c nocTOHiiHOH oxpaHofl. JlBHrarmHeca Ha noBepxHocTH BOAbi CBeTOBbie HCT0MH11KH (JlOTOTp a(j)H pOBa.H HCb 113 n H TH nojiOKemiH (j)0T0annapaT0B, o6o3Ha>ieHHbix na pnc. 1. Ha cjioToannapaTax iepe3 Karibié 5 MiinyT nepejiBurajiacb (JioTon.neHKa ; B npoMonyine 3aiBop ocTaBa.nca oTKpbiTbiM. Corjiacno npe,iBapnTe.nbHbiM oribiT3M Ha iicn0.ib30BaHiiyK) n.neiiKy ,,ar<j)a cynepnan" npn cB'eTocn.'ie 0—2 .THIIHSI fibipucoBbiBa.'iacb 11 TaKHMh HC TOMII HK2MH, KOTOpbie He ŐblJlH BH/IHbl Mepe3 AbIMKy Aawe npn noMoin,H ÖHHOK.IH, nosToiviy Hcn0.ib30Ba

.ncn KHHOri.ieHOMHbiH annapaT. /I.IH nocjie,noBaTe.nbi]bix CHIIMKOB Ka>Kfloro c^oToannapaia (tjioTo 5) JIHHHH noTOKOB o6T>e;iHH!Ui'iicb npn noMomii yBe.niMHTe.nfi. riojiyqeHHbie pe3yjibTaTbi ouenHBajincb c])0TorpaMMeTpH MCCKH M meToAOM. /leTa.ibiio 6bi.ni ofSpaóoTaiibi nojiyMeimbie jaHiibie AJIH npoH3Bo^cTBa c.neAyioui,Hx cbeiuoK. TaKHM oópaaoM, BH^HMbie CH.n.bl CEeTa BMCCTÖ cy 6l.eKTHBH0H OneHKH onpejejia^HCb npn noMomn önnoK.nH co cBeToeoft iu,ejibio ; onpe^ejieHne BMecro pacno.no>Kenníi iieno.nBHwHbix TOMeK npoH3Bo/ui,nocb npn noMoiun (j)0T0Te0A0.nnTa. BildaiiFnahmen der Strömungsverhaltnisse der Donau bei Visegrád Von J. Szepessy Zur .Masstabsbestimmung für einen Modellversueh wurde die Oberfláchenströmung der Donau bcstimmt. Die Lichtbildaufnahmcii wurden bei windstilleni. klarem Wetter und bei anhaltender Kleinwasserführung am 19. September 1953 mit tatkráftiger Unterstützung durch Heerestruppen durohgeführt. Die Arbeit der auf einem grossen Gebiet zerstreuten einigen hundeit Teilnelímcr wurde mit Raketen, Funkspmch und Telefon geleitet. Organisation und Gesamtleilung der Unternehmung lag beim Lehrstuhl II für Wasserbau an der Bautechnischcn Universitát Budapest (Prof. Dr. techn. Emil Mosonyi). Der bezeichnete Donauabschnitt bietet ausgezeicli netc Gegebenheiten für die Durchführung von Bildaufnahmen (Bild 3 und Abb. 1). Die Schwimmer laut Bild 4 wurden in den in Abb. 1 eingezeichneten (> Querprofilcn von Motorbooten aus ausgesetzt. Zur Ergánzung der Schwimmer waren auch funkgesteuerte Schiffe an der Unternehmung beteiligt. Die zur Leitung und Ausft'ertung erforderlichen, auf trigonometrischem Wege bestimmton Fixpunkte waren durch standig bewachte Fackeln kenntlich gomaeht. Die Leuchtkörper wurden walirend der Fortbewegung aul' tlem Wasser von den in Abb. 1 eingezeiclineten 5 FotoStellungen aus fotografiert. Die Filmé in den Apparfiten wurden bei offener Blende in Zeitabstánden von jc 5 Minuten weitergeführt. Die Vorversuche haltén gezeigt, dass auf den verwendeten Agfa Superpanfilmen bei Lichtstárke F 2 die Linien von Lichtern zu sehen waren, die durch den Dunst auch mit deni Fernglas nicht liatten erkannt werden können. Aus diesem Grundé wurden Kleinfilmapparate benülzt. Von den Reihenaufnahmen je eines Apparates (Abb. 5) wurden die Strömurg-dinien mit IliiFo cines Vergrösserun(jsapparates aneinandergezciehnet. Die Ergebnisse wui den auf fotogrammetrischem Wege auseewertet. Für Zwecke einer spáteren Wiederliolung der Aul'nahmen wurden die Erfalirungen genau aufgcarbeitet. So wird die siehtbarc Lichtstárke der Punkte an St; 11c subjektiver Schátzung mit Hilfe von Fernglásern mit Objektivblenden bestimmt und die Ortsbesl immung der Fixpunkte mit Fototlieodoliten durohgeführt werden.