Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Ifj. Szepessy József: Dunai áramképfelvételek Visegrádnál

Szepessy J.: Dunai áramlásfelvételek Hidrológiai Közlöny 35. évf 1955. 11—12. sz. Jf27 míg a két szélsőt szükség esetén beállíthattuk*a távolság miatt rosszabbul látszó, távolabb levő pontok fényképezéséhez nagyobb lencsenyílásúra. Az első felvétel még világoson készült a tájról. Ezt olyan felvétel követte, melyeken a táj még kirajzolódott, de már a parti fáklyák fénye jól jelezte az illesztőpontokat. Az úsztatás megkezdésekor, mielőtt a legelső úszó fáklya a gép látómezejébe ért. kezdődtek a folyamatos felvételek. Az i ,, Uszoindito

s a expozíció kezdetének időpontját tizedperc pontossággal jegyzőkönyvben rögzítettük. Eközben a blendét az úszó fáklyák mindenkori fényerősségéhez kellett igazítani. A 8. fénykép az egyik próbafelvételből mutat egy részletet. A felvételen látjuk, hogy (gondosan élesreállított képen) a nagyobb lencsenyílás szélesebb vonalakat eredményez a negatívon. (A legkeskenyebb csík ezen a negatívon mérve 0.025 mm vastag.) Ennek 3. ábra A felszíni áramképek PHC. 3.' KapTHHbi noBepxnocTHbix Te*ienHH Abb. 3. Oberflachenströrpungsbildcr der Donau oka többféle : a fény diffundál a negatív fényérzékeny rétegében ; a fényforrás megvilágítja a párás levegőt, és a keletkező fényudvar a sokszoros » megvilágítási időnél szintén exponálódik stb. Olyan jelenségek ezek, amik csak a nagy fényellentéteket adó éjszakai felvételeken fordulnak elő. Ezért a helyes blende beállítás igen lényeges. Túl nagyra választva a széles csíkok már bizonytalanságot jelenthetnek a fáklya útjának tényleges Fűkoronán át